Szöges-/pengésdrót a szerb-magyar határon.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) továbbra is jelentéseket kap a menedékkérőket ért visszaélésekről és erőszakról, a tranzitzónákon belülről és a zárt intézményekből egyaránt.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) két nappal azt követően figyelmeztetett a magyar határon tapasztalható zaklatásokra és erőszakra, hogy a Human Rights Watch jogvédő (HRW) szervezet is közzétette a magyar menekültügyi ellátórendszert súlyos kritikával illető beszámolóját.

William Spindler, a UNHCR szóvivője egy konferencián arról beszélt, miszerint aggodalommal töltik el az újabb magyar szigorítások – melyek a menedékkérők visszaszorítását célozzák –, illetve a beszámolók a magyar határon tapasztalható visszaélésekről és erőszakról. „A szigorítások nincsenek összhangban az EU-s és nemzetközi joggal, és ki kell vizsgálni a zaklatásokról szóló beszámolókat” – mondta.

Nők és gyerekek az érintettek között

Az UNHCR szerint a szabadkai menekültek segítő telepen várakozók, illetve a szerb-magyar határnál föltorlódott, tranzitzónákba belépni szándékozók száma mostanra elérte az 1400 főt. Többségük nő vagy gyermek – őket különösen súlyosan érinti az egyre romló helyzet.

„Az államoknak kötelessége biztosítani, hogy a menedékkérők biztonságos és emberhez méltó elbánásban részesüljenek, továbbá menedékhez jussanak, amennyiben azért folyamodnak”

– írja a szervezet.

Jelenleg összesen kettő tranzitzóna üzemel a 175 kilométer hosszú szerb-magyar határ mellett – Tompánál, illetve Röszkénél –, ezekbe naponta átlagosan tizenöt embert engednek be. Amióta az új jogszabályok hatályba léptek, a magyar hatóságok 664 főt küldtek vissza a kerítésen keresztül. A magyar kormány emellett jelentősen megnövelte a határőrizetet is: mintegy tízezer katona és rendőr helikopterek és drónok segítségével őrzi az ország határát – magyarázza az UNHCR.

A szervezet továbbra is jelentéseket kap a menedékkérőket ért visszaélésekről és erőszakról, a tranzitzónákon belülről és a zárt intézményekből egyaránt. A beszámolókban szabadon engedett kutyák által okozott harapásokról, gázspray használatáról és verésekről is szó esik. A UNHCR fölszólította a hatóságokat, hogy vizsgálják ki ezeket az eseményeket. Az ügynökség készen áll a magyar és a szerb kormány támogatására is, hogy közösen kezeljék a határszakaszon kialakult helyzetet.

Nyomorúságos körülmények

Az ügynökség szerint a tranzitzónákba belépésre várakozók nyomorúságosak körülmények között tengődnek.

A belépésre váró emberek a szabad ég alatt a sáros földön vagy tákolt sátrakban várakoznak. Az egészségügyi körülmények messze vannak az elfogadhatótól, miközben a várakozók között gyermekek, kísérő nélküli fiatalok, várandós anyák, és mozgáskorlátozottak, illetve egyéb speciális igényű személyek is vannak.

A szerb kormány több száz főt lát el a szabadkai menekült-segélypontnál, de az intézmény már jóval meghaladta befogadóképességét. Emiatt sokan az embercsempészek szolgáltatásait veszik igénybe, akik további veszélynek teszik ki a menedékkérőket – figyelmeztet a szervezet.

Gázspray, verés, kutyák

A Human Rights Watch (HRW) múlt szerdán tette közzé jelentését, amely szerint a határt illegálisan átlépők közül többeket erőszakos és kegyetlen módszerekkel kényszerítettek vissza szerb területre a magyar hatóságok emberei.

Tizenkét illegális határátlépő arról számolt be, hogy a magyar hatóságok emberei kutyákat uszítottak rájuk, megverték, gázspray-vel lefújták, botokkal ütötték, műanyag bilincsbe verték, majd áttuszkolták őket a kerítésen. Volt, aki szerint két órán át vertek a hatóságok emberei. A HRW az egyik áldozaton tizenhat nappal később is látott brutális bánásmód után maradt nyomokat.

Lázár János kancelláriaminiszter és a Belügyminisztérium (BM) is tagadta a vádakat.