A Vörös Hadsereg Kórusa segít a budapesti gettó felszabadításának megemlékezésében

január 19, 2015

getto_felszabaditas-e1421688242536

Vasárnap a pesti gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen fellépett Joseph Kobzon, a zsidó származású, Putyin-lojalista orosz énekes, valamint a Vörös Hadsereg Alexandrov Együttes Kórusa (ismertebb nevén a Vörös Hadsereg Kórusa) is. A felszólalók között volt Vlagyimir Szergejev, Oroszország magyarországi nagykövete, Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Fröhlich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija, és Verő Tamás rabbi is.

Az esemény után a zsinagógában lépett fel a kórus. A Szombatcímű zsidó hetilap emlékeztette olvasóit, hogy Kobzon amerikai beutazási engedélyét nemrég vonták vissza a 7750. számú amerikai elnöki rendelet alapján, feltételezett korrupciós érintettsége miatt.

Reagálva a nem szerencsés kórusválasztásra, a Mazsihisz elmondta, az esemény szervezésének felelőssége Schwezoff Dávidot terheli, akit nemrég váltottak le a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) éléről.

Szergejev budapesti orosz nagykövet azt mondta: 70 évvel ezelőtt a szovjet katonák harcolva jutottak el ide, és „ártatlan áldozatok ezreit ragadták ki” a nácik karmai közül. Az oroszok büszkék arra, hogy katonáik felszabadították Auschwitz-Birkeanut is, az egyik legnagyobb “halálgyárat” – tette hozzá. Kiemelte: a ma élők lelkiismerete is azt kívánja, hogy emlékezzenek ezekre a szörnyű eseményekre, és ne engedjék, hogy megismétlődjenek. Az idő előrehaladtával ezeket a történelmi eseményeket esetenként eltorzítják vagy elhallgatják, ezért is olyan fontos az emlékezés – mutatott rá. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke azt mondta: a mai napot a halottak felett érzett gyász és a felszabadítás öröme határozza meg. Heisler András hangsúlyozta: remélhetőleg a jelen lévő fiatalok megválaszolatlan kérdésekkel hagyják el a zsinagógát, és azokhoz fordulnak, akik még mesélni tudnak. Mindeközben pedig arra összpontosítanak, hogy még „az ördögi erő sem tudta elpusztítani” a zsidókat – mondta.

Fröhlich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija arról beszélt, hogy amikor a holokauszt megszámlálhatatlan halottjára emlékeznek, egyúttal ünnepelik a visszakapott életet is. Beszédében hangsúlyozta a szovjetek szerepének fontosságát. Az egyik megemlékező az ATV-ek azt mondta: „emlékezni kell, hogy kik építették fel a gettó falait, kik rombolták le azokat, és kik azok, aki készségesen, bármikor újraépítenék”.

A megemlékezést részben az orosz Roszatom atomenergia cég, részben a Mazsök, az állami támogatást is élvező zsidó kulturális szervezet finanszírozta. A magyar sajtó arról számolt be, hogy Kobzont, a néhai Leonyid Brezsnyev kedvenc énekesét, az orosz Duma putyinista tagját, a kelet-ukrajnai orosz invázió támogatóját meghívták a budapesti megemlékezésre, míg Vlagyimir Putyint nem hívták meg a hivatalos auschwitzi megemlékezésre.

A Mazsihisz sajtóirodája a Budapest Beacon-nek hétfőn elmondta, hogy az esemény szervezéséért a nemrég leváltott budapesti hitközségi vezető, Schwezoff Dávid a felelős. Nagy Ákos sajtófelelős szerint a Mazsihisznek előzetesen nem volt tudomása a meghívott előadókról, mivel Schwezoff szerette a szervezést a BZSH-n belül a saját, „kisebb belső köreiben” tartani. Elbocsájtása után a Mazsihisz vezetősége kész tényekkel szembesült, miszerint Kobzon és a Vörös Hadsereg Kórusa is fellép és Szergejev nagykövet is beszédet mond. Emiatt nem volt más választásuk, minthogy a tervek szerint lebonyolítsák az eseményt. Nagy azt is elmondta, nem volt tudomásuk Kobzon politikai tevékenységéről, és miután ez a tudomásukra jutott, sajnálták, hogy az esemény ilyen politikai kontextusba került.

A Mazsihisz szerint Heisler ugyanakkor elégedett volt az esemény megszervezésével.

Auschwitz felszabadítása előtt mindössze egy héttel érték el a szovjet csapatok a pesti gettó falait – melyet a nácik és a magyar nyilaskeresztesek 1944 novemberében hoztak létre -, és felszabadították az ott fogvatartott zsidókat. A terror csúcsán több, mint 70 ezer üldözött zsidó élt a gettó falai között. A felszabadítás előtt alig pár nappal rabolta el egy szovjet különítmény Raoul Wallenberg svéd diplomatát, aki több tízezer zsidót mentett meg és biztosított számukra menedéket. Az utóbbi években derült ki, hogy eltűnése után Wallenberget a KGB különleges börtönébe vitték, ahol életét vesztette.

(Természetesen elítéljük a Budapest felszabadítását követő erőszakhullámot és fosztogatást, valamint az azt követő politikai és gazdasági elnyomást, mindazonáltal a szovjet hadsereg elismerést érdemel a zsidó gettó 1945. január 18-i felszabadítása miatt. Emiatt úgy véljük, hogy teljesen helyénvaló volt a Vörös Hadsereg Kórusa és Szergejev nagykövet jelenléte. A világháború egyik utolsó csatája, Budapest felszabadítása során 100.000 és 160.000 közötti számú szovjet katona halt meg. A II. Világháborúban összesen 8,7-13,8 millió szovjet katona valamint 11-18 millió szovjet civil vesztette életét. – a szerk.)

Hivatkozás:

http://www.szombat.org/politika/putyint-nem-hivtak-meg-auschwitzba-az-oroszokat-meghivtak-a-dohany-utcai-zsinagogaba

http://mandiner.hu/cikk/20150118_heisler_meg_az_ordogi_ero_sem_tudta_elpusztitani_a_zsidokat

http://www.atv.hu/belfold/20150119-emlekezni-kell-hogy-kik-epitettek-a-getto-falait