Megállapodás-tervezetet küldött a kormány a Pedagógusok Sztrájkbizottságának, amely azonban nem a megállapodás irányába tereli a tárgyalásokat — állítja a Pedagógusok Szakszervezete. Galló Istvánné elnök szerint amennyiben a kormány a huszonöt pontos követelésükre a továbbiakban is ilyen megállapodás-tervezetekkel válaszol, „akkor elkerülhetetlen lesz a sztrájk”. A sztrájkbizottság saját tervezetet készít, amit rövidesen eljuttat a minisztériumhoz.

Megállapodás-tervezetet juttatott el a kormány még múlt pénteken a Pedagógusok Sztrájkbizottságának, melyet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) csütörtökön tett közzé honlapján.

A tervezet szerint a felek egyetértenek abban, hogy szükséges a Nemzeti Alaptanterv (Nat) és a kerettantervek átfogó felülvizsgálata, a megtanítandó lexikális tananyag csökkentése, illetve az alapkompetenciák fejlesztése az intézménytípusok sajátosságainak figyelembevételével. Kiemelt cél továbbá, hogy a diákok számára a tanulás teljesítésre sarkalló, hasznos és élményszerű legyen.

Az aláírók az intézmények szakmai önállóságának tiszteletben tartása mellett abban is egyetértenek, hogy az egész napos iskolaként működő intézmények hétköznap ne adjanak írásbeli házi feladatot, és ezt jogszabályban kell rögzíteni.

Át kell alakítani a KLIK-et

A tervezet szerint szükséges a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) érdemi decentralizációja, a beszerzési folyamatait is át kell alakítani, továbbá a sürgős kiadásokra megfelelő összeget kell biztosítani az intézményvezetők részére a már korábban oly sokszor emlegetett kincstári kártyán keresztül. Magának a KLIK-nek is biztosítani kell a szükséges többletforrásokat.

A fenntartónak emellett azonnal rendeznie kell a jövedelemelmaradásokat, továbbá az intézményfenntartó központban az üres álláshelyeket idén szeptember elsejéig meg kell hirdetni, amennyiben ezt a munkáltató a szakos ellátottság biztosítása érdekében szükségesnek tartja, magyarán a jövő tanév kezdetétől nem maradhat intézmény szaktanár nélkül.

Nem küldenék nyugdíjba a nyugdíjasokat — év közben

Jelenleg óriási probléma, hogy az a pedagógus, aki eléri a nyugdíjkorhatárt, akkor sem taníthat tovább, ha amúgy nincs a helyére utánpótlás. Ebben is engedne a kormány, és ha szükséges, a megüresedett álláshelyeket nem lehetne zárolni, valamint a nyugdíjasokat sem küldenék el — tanév közben. Ettől persze még semmi nem garantálja, hogy a következő tanévben lesz szaktanár a nyugdíjba vonult, vagy kényszernyugdíjazott kolléga helyén.

Csökkentenék az adminisztrációt

Az önértékeléssel, tanfelügyelettel, és minősítéssel kapcsolatos adminisztrációnak csökkennie kell — áll szintén a megállapodás-tervezetben. Ezzel együtt lehetőséget kell biztosítani az önértékelés nyilvános és egységes elvű rendszerén belül arra, hogy az intézmények specialitásai a lehető legnagyobb mértékben megjelenhessenek.

Az önértékelés és a tanfelügyelet átmeneti ideig — legalább 2020-ig — nem számítana bele a pedagógusok minősítésébe — ajánlja a kormány. A intézményvezetők adminisztrációs terheit is csökkenteni kell.

Felülvizsgálnák a munkaidőt

Mind a kötött munkaidőt, mind pedig a munkaidő-nyilvántartást felülvizsgálná a kormány, a többlettanítások után pedig óradíjat kellene fizetnie a fenntartónak, továbbá szükségesnek látják megteremteni annak lehetőségét is, hogy a PSZ és a KLIK közötti kollektív szerződés munkaügyi rendelkezései fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre vonatkozzanak.

Felülvizsgálnák a tankötelezettséget

A korhatár leszállításának tapasztalatait elemezni kell, és amennyiben a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya szignifikánsan növekedne öt év távlatában, úgy indokolt a tankötelezettség korhatárának felülvizsgálata — magyarázza a tervezet.

Nem lenne közmunkás a létszám terhére

A kormány az idei év végéig felülvizsgálná a nevelő-oktató munkát segítők jövedelmi rendszerét, és szeptember 1-ig rögzítenék, hogy köznevelési intézményben a fenntartó által engedélyezett létszám terhére nem alkalmazható közfoglalkoztatott.

A tervezet mindemellett rögzíti, hogy az ágazati érdekegyeztetés fórumának meghallgatása nélkül nem adnak ki a pedagógusok foglalkoztatásával, élet- és munkakörülményeivel összefüggő jogszabályt, csak kivételesen indokolt esetben, továbbá azt is kiköti, hogy a megállapodás aláírói részt vesznek a Köznevelési Kerekasztal és munkacsoportjai munkájában. (Ügyes árukapcsolás — a szerk.)

PSZ: nem a megállapodás felé mennek a dolgok

Galló Istvánné, a PSZ elnöke kedden az ATV híradójának úgy nyilatkozott: ha a kormány a sztrájkbizottság huszonöt pontos követelésére továbbra is a péntekihez hasonló megállapodás-tervezettel reagál — melyben egyébként a követelések felére nem is reagáltak —, „akkor elkerülhetetlen lesz a sztrájk”.

A Pedagógusok Sztrájkbizottságának határozott szándéka a megegyezés a kormánnyal, ugyanakkor a huszonöt pontra válaszul adott minisztériumi megállapodás-tervezet egyelőre „nem ezt erősíti”.

A Budapest Beacon kérdésére csütörtökön a PSZ azt közölte: a sztrájkbizottság saját megállapodás-tervezetet készít, amit hamarosan eljuttatnak a minisztérium részére.

Sok kicsi KLIK lenne

A Figyelő úgy értesült, formálódik egy koncepció, miszerint úgy szerveznék újra a KLIK-et, hogy megyénként egy-egy, Budapesten pedig öt vagy hat tankerület lenne. A kirendeltségek teljesen önálló egységként működnének, önálló gazdálkodási és szervezeti jogkörrel. A lap információi szerint a kinevezési és felmentési jogköröket így sem kapnák vissza az igazgatók (állítólag létezik egy megengedőbb tervezet is, ami egyetértési jogot biztosítana a számukra — a szerk.), viszont gazdálkodásban ismét önállóságot kaphatnának. A minisztériumnál állítólag jelenleg is számításokat végeznek arról, hogy havonta mekkora összeg szükséges az intézmények biztonságos működtetéséhez. A lapot egyébként a 444 szemlézte.

És ha már a KLIK-nél tartunk, akkor nézzük meg, hogyan is állnak most az állami vízfej sokat emlegetett tartozásai, ugyanis Ikotity István, a Lehet Más a Politika (LMP) országgyűlési képviselője rákérdezett a részletekre, Balog Zoltán emberminiszter nevében Rétvári Bence államtitkár pedig készségesen válaszolt is.

Ebből kiderül, hogy a tizenhétmilliárd forintos adósság a január 31-i állapot szerint az alábbiak szerint oszlik meg:

• harminc nap alatti lejáratú: 2,113 milliárd forint
• harminc és hatvan nap közötti lejáratú: 2,105 milliárd forint
• hatvan napon túl lejárt: 6,852 milliárd forint

A legtöbbel a fővárosi tankerületek tartoznak.

Az említett adatok nem tartalmazzák a kötelezettséggel terhelt, de még a KLIK felé ki nem számlázott tételeket, például az utaztatás, az úszás, a bizonyítványok, vagy a tanügyi nyomtatványok költségeit.

Rétvári szerint egyébként mindössze egyetlen alkalommal — 2015 decemberében — fordult elő, hogy a postai szolgáltatás igénybevétele szünetelt, de a Magyar Posta Zrt.-vel folytatott egyeztetések után a tartozásállományt rendezték, így most zavartalan a postai szolgáltatások igénybevétele.