Tüntetők akadályozták meg az antiszemita politikus szobrának felavatását

február 26, 2016

Donáth György, kivégzés

Szerdán mintegy harminc tüntető megakadályozta, hogy néhány méterre a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjteménytől átadják a szobrot, amely Donáth Györgynek, az 1947-ben kivégzett antiszemita politikusnak állít emléket.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, a Politikai Elítéltek Közössége szoboravatást szervezett az Üllői út 55. alatti házhoz, melynek falánál helyet kapott Donáth György 1947-ben kivégzett antiszemita politikus szobra. A helyszín a Páva utca sarkán, körülbelül ötven méterre található a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjteménytől (HDKE).

Ungváry Krisztián történészt még a tervezett avatás előtt a 444 kérdezte az ügyről, ő pedig azt mondta: „A magyar történelem jobboldali alakjai között számos tiszteletre méltó személy található. Igencsak sajátos, hogy a kormány közülük mindig csak azokat kanonizálja, akik a fajelméletek felé is mutattak nyitottságot. Giesswein Sándor, Slachta Margit vagy Márai Sándor helyett rendre beteges antiszemitákat, kisszerű írókat és notórius fajvédőket preferálnak. Értem én, hogy el kell lopni a Jobbiktól a szellemi muníciót, de aki a korpa közé keveredik, azt előbb-utóbb megeszik a disznók. Donáth György ártatlan volt abban, amivel 1947-ben vádolták, miközben tényleges felelősségét a bíróság nem is firtatta. Holott lett volna mit. Donáth az antiszemita törvények egyik szorgalmazója volt. Azonban több volt mint egyszerű antiszemita: a német nemzetiséggel szemben is faji intézkedéseket követelt” – fogalmazott Ungváry. A szoboravatást a történész „közbotránynak” minősítette, ami végül valóban botrányba fulladt.

A szobrot Boross Péter volt miniszterelnök, és Gulyás Gergely, az Országgyűlés és a Fidesz alelnöke leplezték volna le szerda délután, ha a feldühödött tüntetők ezt nem akadályozták volna meg. A rendőrség nem lépett közbe, az eseményt pedig elhalasztották.

Mielőtt Gulyás elhagyta volna a helyszínt, az ott tartózkodó újságíróknak azt mondta: számos olyan személy van a magyar történelemben, aki ellentmondásos életet élt, de Magyarország függetlensége érdekében mártírhalált halt, ezért megérdemli, hogy megemlékezzünk róla. A kormánypárti politikus ebbe a körbe sorolta Donáthot is. Szerinte akik ismerték ténykedését, azok tisztában vannak vele, hogy Donáth ellenezte a náci megszállást, és minden más megszállást is.

Boross Péter azt mondta, hogy Donáth írásait, az élete során elért eredményeit, és hősi halálát is figyelembe kell venni megítélésekor.

A tüntetők között ott volt a helyszínen több ellenzéki képviselő is. Baranyi Krisztina, az Együtt IX. kerületi önkormányzati képviselője a gyűlölet emberének nevezte Donáthot, „aki egyformán gyűlölte a zsidókat, svábokat, utálta a románokat”. Bűn egy ilyen embernek szobrot emelni, és ízléstelen, hogy azt pont a HDKE-től alig néhány méterre teszik — tette hozzá Baranyi. A szobor tizenötmillió forint közpénzbe került, amit a Szabadságharcosok Közalapítványa és a Politikai Elítéltek Szövetsége finanszírozott, az Együtt képviselője pedig azt szeretné megtudni, támogatta-e a szoboravatást Ferencváros önkormányzata, és ha igen, mekkora összeggel.

Heringes Anita, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) parlamenti képviselője szerint Donáth elkötelezett antiszemita és fajvédő volt, aki támogatta az antiszemita törvényeket. Gulyásnak már csak azért sem lenne szabad felavatnia a szobrot, mert ő az Országgyűlés magyar-német baráti tagozatának alelnöke is.

Olyan embernek állítottak szobrot, akit egy embertelen, elfogadhatatlan kommunista rendszer ítélt halálra, de ez nem változtat azon a tényen, hogy korábban Donáth nyíltan antiszemita volt, aki ellenségnek tekintette a német és román kisebbségeket is — ezt már Harangozó Tamás, a szocialisták frakcióvezető-helyettese mondta.

A tüntetéshez csatlakoztak a Demokratikus Koalíció (DK) támogatói is, a párt pedig az alábbi közleményt adta ki: „a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont közelében felállított szobor meggyalázza meggyilkolt magyar honfitársaink emlékét, újabb kísérlet arra, hogy a múltat eltorzítva tisztára mosdassák a Horthy korszak [Horthy 1920-1944 között volt Magyarország kormányzója] görénykurzusát”.

A tüntetők tiltakozó feliratokat tartalmazó lapokat próbáltak rögzíteni a fehér lepellel borított, nemzetiszín szalaggal átkötött mellszobron, de ez nem sikerült, később viszont egy horogkeresztet széttörő öklöt ábrázoló molinóval takarták el az Üllői út és a Páva utca sarkán levő alkotást — írja helyszíni beszámolójában az atv.hu.