Bajnai Gordon ellenzéki vezető reményei szerint az idei parlamenti választás népszavazás lesz Orbán Viktor kormányáról. Orbán Viktor szándéka szerint viszont arról szól majd a szavazás, hogy a magyar nép elleni bűnöket elkövető kommunista vezetők az igazságszolgáltatás elé kerüljenek-e.
A 2013. október 23-án a Hősök terén díszsorfal előtt megtartott beszédében Orbán Viktor ugyanazokkal a szavakkal sározta be politikai ellenzékét, mint azokat, akik „elárulták” az 1956-os forradalmat és visszahívták a szovjet tankokat.
„Tudjuk, hogy a magyar szabadságnak nem csak hősei voltak, hanem árulói is. Tudjuk, hogy az összes forradalmunkat külföldről verték le. Azt is tudjuk, hogy mindig voltak olyanok, akik segítették a külső ellenséget.”
„2006-ban, 16 évnyi demokrácia után ezen a napon puskákkal vadásztak ránk a pesti utcán. Lovasrohamot vezényeltek, és kardlappal verték a békés ünneplőket. Azt is tudjuk, hogy mindez azért történhetett, mert azok kezében volt a kormányzati hatalom, akik gátlás nélkül felhasználhatták az állam fegyveres testületeit saját népük ellen. Tudjuk jól, ne legyen kétségünk felőle, ma ismét közénk lövetnének – jó esetben gumilövedékkel –, és megint ránk vezényelnék az állam erőszakszervezeteit. Ma is megtennék, ha megtehetnék, csak azért nem teszik, mert a magyarok elsöprő többsége a legutóbbi választáson félretolta őket.”
„Azt is jól tudjuk, hogy a volt kommunisták juttatták Magyarországot és a magyarokat a spekulánsok és a nemzetközi pénzipar kezére. Tudjuk, hogy ők voltak és mindig ők azok, akik készen állnak arra, hogy Magyarországot ismét átadják a gyarmatosítóknak… A rendszerváltás idején is már csendben szövetkeztek a külső erőkkel, hogy átjátsszák nekik az ország vagyonát és erőforrásait. Arra is jól emlékszünk, hogy 1989-ben itt álltunk lelkesen, és azt hittük, elég lesz a szabadsághoz, ha a szovjetek elmennek és választásokat tartunk.”
„Akkor még nem tudtuk, hogy a szabadságjogok összessége nem azonos a szabadsággal. Akkor még nem tudtuk, hogy a múlt emberei már szervezkednek, és készülődnek hatalmuk átmentésére, ahogy 56-ban is, amikor már úgy tűnt sikerül, és szabadok leszünk, már szervezték a szovjetek visszahívását és a megtorlásokat. A rendszerváltás idején is már csendben szövetkeztek a külső erőkkel, hogy átjátsszák nekik az ország vagyonát és erőforrásait”.
Január 2-án és 3-án az M1 állami televíziós csatorna Jelenczky István „Az igazság soha nem késő” című 3 órás „dokumentumfilmjét” vetítette le. A film arra a kérdésre keres választ, hogy miért nem kerültek soha a kommunista rezsim bűneinek felelősei az igazságszolgáltatás elé. A kérdésre a választ úgy adja meg a film, hogy ugyan az a „pusztító erő” ragaszkodik a holokauszt áldozatainak igazságához, amely szándékosan utasítja vissza az igazságszolgáltatást a kommunizmus áldozatai számára.
A film a Zétényi-Takács féle 1991-es igazságtételi törvényjavaslat parlamenti vitájára koncentrál, mely arra tett javaslatot, hogy az elévülési időtől függetlenül mindenkit felelősségre lehessen vonni, aki a magyar nép ellen követtet el bűnöket. Ahelyett, hogy a törvényt megszavazták volna, Göncz Árpád a törvényjavaslatot az Alkotmánybírósághoz küldte, melyet akkor a későbbi államfő, Sólyom László vezetett, és azt mondta ki, hogy a törvény alkotmányellenes.
A film azzal vádolja meg az első kommunizmus utáni kormányt, és Sólyom bíróságát, hogy ugyanaz a „pusztító erő” korrumpálta őket, mely „3000 éve kezében tartja a világ kereskedelmét, pénzügyeit és médiáját”.
A filmben nyomon követhető összeesküvés elmélet fő szószólója az a Bogár László volt- akit a 444.hu “ ezoterikus világösszeesküvés-hívő önjelölt professzornak” nevezett -, aki a szefárd kereskedő-bankár családokat okolja Magyarország a törökök és a Habsburgok, majd később a németek, szovjetek és most a Nemzetközi Valuta Alap általi leigázása miatt.
Bognár azt a következtetést vonja le, hogy Magyarország problémáit az elmúlt ötszáz évben a kereszténység elutasítása okozza, az, hogy a szakrális magyarság ezer éve beszorult a deszakrális nyugat és kelet közé. A film amellett érvel, hogy a „pusztító erő” jelenkori ügynökei manipulálták az 1989-es rendszerváltást, hogy megvédje a kommunista bűnök elkövetőit a felelősségre vonástól, hogy így majd visszakerülhessenek a hatalomba.
A film összeszövi a szemtanúk vallomását a kommunisták által elkövetett állami üldöztetésről, kínzásokról és gyilkosságokról Bognár és egyéb hozzáértő konzervatívok, mint például Bagdy Emőke és Bencze Izabella kommentárjaival.
Miután közel három órát szentel a film annak az ügynek, hogy a volt kommunista vezetőket felelősségre vonják, arra is rámutat, hogy a 2011-ben elfogadott alkotmány lehetővé tette, hogy Biszku Bélát, a korábbi belügyminisztert büntetőeljárás alá vonják a magyar nép ellen elkövetett bűnökért. Gulyás Gergely Fideszes képviselő és Gellért Ádám nemzetközi jogász álláspontja szerint az új nemzetközi jogi egyezmények szerint a pártok döntései parancsként értelmezendőek, és a pártok vezetőit ezért jogilag is felelősségre lehet vonni.
Biszku két éve került a nyilvánosság elé, amikor egy film idézte az általa elmondott sorokat, mely szerint nem végeztek ki elegendő magyart az 1956-os felkelés után. Biszkut októberben háborús bűnökkel és más bűncselekményekkel vádolták meg, melyeket belügyminiszterként követett el az 1956-os forradalom leverését követő brutális megtorlások során. Azóta az ügyészség további bűncselekményekkel is megvádolta.
Decemberben Ibolya Tibor főügyész a kormányoldali Magyar Hírlapnak (Széles Gábor Fidesz-támogató tulajdona) elmondta, az ügyészség csak most lát arra lehetőséget, hogy Biszkut felelősségre vonja az „új jogi megközelítés” eredményeképpen, melyhez példát szolgáltat a volt NDK-s kommunista pártigazgatók elítélése.
Múlt héten a Fővárosi Ügyészség bejelentette, hogy február 28-ig meghosszabbította a nyomozást a Biszku Béla egykori belügyminiszter elleni feljelentések kapcsán indult eljárásokban, ami azt jelenti, hogy valószínűleg további államellenes bűncselekményekkel is megvádolják őt.
Pénteken a Fidesz által támogatott Civil Összefogás Fórum alapítója, Csizmadia László sajtótájékoztatót tartott, és felhívta a választók figyelmét arra a tényre, hogy a Magyar Hirlap cikksorozatot tett közzé, melyben azonosítja a felelősöket az állam i vagyon ellopásáért a Medgyessy Péter (2002-2004), Gyurcsány Ferenc (2004-2009), és Bajnai Gordon (2009-2010) vezette kormányok idején.
Akik gyaníthatóan ebben a tevékenységben részt vettek, akik most a hatalomba vissza akarnak jönni és egy zárt részvénytársaságban végezték a magyar állam és az emberek vagyonának a kezelését, úgy tűnik, hogy nagy valószínűséggel számon kérhetők lesznek. Név szerint gondolunk Gyurcsány Ferencre, Bajnai Gordonra, Veres Jánosra (a Gyurcsány kormány pénzügyminisztere – a szerk.) és nem kevésbé Mesterházy Attilára (az MSZP elnöke) is – mondta el Csizmadia.
Csizmadia azt is közölte, hogy „legfőbb sejtésük az”, hogy a 2007-es vagyontörvényt nem szerkezeti váltás és „jobbítás” érdekében fogadták el, hanem azért, mert az „eszköze volt annak, hogy el lehessen tüntetni azokat a szabálytalanságokat, amelyek az elődszervezeteknél és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél is megvalósultak”. Elmondta továbbá, hogy „a választóknak lehetőségük lesz arra, hogy még a bírósági ítéletek előtt erkölcsi döntést hozzanak, és „útilaput” kössenek azok talpára, akik a nemzeti vagyon hűtlen kezelésével gyanúsíthatók.”
Csizmadia László arról is beszámolt, hogy várhatóan március 15-ére egy újabb békemenetet (a vitatott Fidesz kommentátor, Bayer Zsolt által vezetett felvonulást) hirdetnek majd „az összefogás demonstrálására”, csakúgy, mint október 23-án.
Nem kell olyan paranoid elképzelés, mint Bogár Lászlóé ahhoz, hogy lássuk, mindez hova vezet, és hogy az áprilisi választást média őrület és a Biszku Béla elleni bírósági per fogja körülvenni. A magyar nemzet elleni bűncselekmények, akár valósak, akár elképzeltek, biztosan nagy figyelmet fognak kapni a médiában az áprilisi választásokat megelőző hónapok során.
Hivatkozás:
CÖF: nevezzék meg a 2010 előtti nemzeti vagyonvesztés felelőseit!, propeller.hu; 2014. január 10.
Tovább nyomoznak Biszku ügyében, propeller.hu; 2014. január 10.