25 évvel ezelőtt a mai napon negyedmillió ember vett részt a Hősök terén a Nagy Imre és más kivégzett 1956-os vezetők újratemetése alkalmából rendezett ünnepségen

Ma van Nagy Imre és négy másik titokban kivégzett kormányhivatalnok újratemetésének 25. évfordulója. A forradalmat a szovjet tankok brutális módon fojtották el. A hatodik, üres koporsó szimbolizálta azt a több mint 2.500 magyart, akiket a szovjet csapatok és a magyar biztonsági erők 1956. október 23-a és november 10-e között öltek meg.

A Hősök terén rendezett ünnepségen a becslések szerint mintegy negyedmillió ember vett részt, beleértve az akkor 25 éves Orbán Viktort, aki ma Magyarország miniszterelnöke. Orbán a magyar fiatalság nevében beszélt, és felhívta a szovjet csapatokat, hogy hagyják el az ország területét. A kommunizmust és a demokráciát „összeegyeztethetetlennek” nevezte, és az ’56-os szovjet megszállást rendkívül éles szavakkal ítélte el. „A ma vállunkra nehezedő csődtömeg egyenes következménye annak, hogy vérbe fojtották forradalmunkat, és visszakényszerítettek bennünket abba az ázsiai zsákutcába, amelyből most újra megpróbálunk kiutat találni”- mondta Orbán a tömeg előtt, mielőtt elítélte volna az ország vezetőit azért, hogy annak az embernek a reformjait akadályozták meg, akit halálba küldtek, és azért, hogy annak az embernek a koporsója mellett állnak, akiről 30 éven keresztül hazudtak.

Ma, 33 évvel a magyar forradalom és 31 évvel az utolsó felelős magyar miniszterelnök kivégzése után, esélyünk van arra, hogy békés úton érjük el mindazt, amit az ’56-os forradalmárok véres harcokban – ha csak néhány napra is – de megszereztek a nemzet számára. Ha hiszünk a magunk erejében, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának, ha elég eltökéltek vagyunk, rászoríthatjuk az uralkodó pártot, hogy alávesse magát a szabad választásoknak. Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit, olyan pártot választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről. Ha van bennünk elég mersz, hogy mindezt akarjuk, akkor, de csak akkor, beteljesíthetjük forradalmunk akaratát. Senki sem hiheti, hogy a pártállam magától fog megváltozni.

Az ünnepi újratemetésre három hónappal azt követően került sor, hogy 1989. március 22-én megalakult az ún. Ellenzéki Kerekasztal, melynek célja Magyarország békés politikai átalakítása volt egypártrendszerből többpártrendszerbe.

Három héttel azután a későbbi külügyminiszter, Horn Gyula és osztrák tárgyalópartnere, Alois Mock elnökletével megkezdték a szögesdrót lebontását és az aknamentesítést Magyarország nyugati határainál, amit később a vasfüggöny lebontásaként neveztek.

Nagy Imre ünnepélyes újratemetését a Történelmi Igazságtételi Bizottság (TIB) készítette elő, a kormányzó Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tiltakozása ellenére. Az 1988 tavaszán alakult bizottság röviddel ezután felhívást tett közzé Nagy Imre és 5 társa valamint 34 halálraítélt és kivégzett személy rehabilitálására és újratemetésére. Novemberben a bizottság felhívta az áldozatok hozzátartozóit, hogy kérelmezzék a földi maradványok exhumálását, a rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájából. Később derült ki, hogy Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós Losonczy Géza és Szilágyi József testét kátránypapírba csomagolták és arccal lefelé temették a földbe.

1989 januárjában arról határozott a kormány, hogy az érintettek családtagjai dönthessék el, nyilvános temetést szeretnének-e rendezni. Február 14-én a TIB az Igazságügyi Minisztériummal megállapodott az újratemetés időpontjában, június 16-ban. Két héttel korábban Pozsgay Imre államminiszter január 28-án a rádióban népfelkelésnek, „egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek” nevezte az addig ellenforradalomnak hívott 1956-os felkelést.

Az ünnepségről a televízió és a rádió is tudósított. Göncz Árpád, korábbi politikai fogoly, majd államfő mellett megszólalt Mécs Imre az 56-os forradalmi ifjúság képviseletében, illetve Orbán Viktor az Új Generáció politikai mozgalom nevében. A hatalom részéről Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, Németh Miklós miniszterelnök, Pozsgay Imre államminiszter és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes (később az első Horn-kormány pénzügyminisztere (1994-1998), majd 2002 és 2004 között miniszterelnök) is részt vett a megemlékezésen.

Az újratemetés után három héttel – Kádár János halálának napján, 1989. július 6-án a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a legfőbb ügyész törvényességi óvása alapján hatályon kívül helyezte Nagy Imre és társai ítéletét, az elítélteket bűncselekmény hiányában felmentette.

Számos hivatalos eseményt terveznek szerte az országban a megemlékezés évfordulója alkalmából. A Hősök terén a magyar Omega és a német Scorpions rock-zenekar lép fel, a szuperkoncertre a kormány a jelentések szerint 300 millió forintot költ.

A német Bildnek adott friss interjúban arra a kérdésre, hogy tudta-e 25 évvel ezelőtt, hogy az újratemetésen elmondott beszéd lehet élete legfontosabb beszéde, azt mondta: akkor még nem sejtette, de a szertartás azt jelezte Nagy Imre családjának és egész Magyarországnak, hogy „végre az ország kultúrájához illő módon róhatjuk le kegyeletünket a szovjet megszállók elleni 1956-os forradalom jelképes alakja előtt”.

Orbán nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy volt-e benne félelem, amikor a szovjet csapatok kivonulását követelte.

Végre ki akartam mondani, amit senki sem mert. Nem azért, mert én lettem voltam a legbátrabb. Nem is azért, mert én voltam a legokosabb. Hanem azért, mert én voltam a legfiatalabb. Aki fiatal, az radikálisan gondolkodik. Megveti a tabukat. Egyszerűen az igazságot akartam elmondani.

Arra a felvetésre, hogy nem lehetett tudni, miként reagál Moszkva, elmondta, hogy ezt valóban nem lehetett látni, de „készen álltunk arra, hogy szabadságunkat szükség esetén az utolsó leheletünkig védelmezzük. Nem volt visszaút számunkra”.

Orbán a Bild-nek elmondta, akkor tudta, hogy a forradalom győzött  és csak akkor érezték biztosan a győzelmet, amikor Németországban is megtörtént a fordulat.

Arra a felvetésre, hogy a magyarok nagylelkűen megbocsátottak a kommunistáknak, elmondta, hogy „ez egy fájó pont a történelmünkben”, hiszen sehol sem tartott olyan sokáig a harc a kommunisták ellen, mint Magyarországon, aminek az az oka, hogy sok hatalmi összefonódás túlélte a fordulatot. „El kell ismernem: ellenfeleinknek volt tehetségük a hatalmuk megtartásához, (…) jó harcosok voltak.  (…) Húsz évembe került, mire végleg legyőztük őket” mondta el az 50 éves miniszterelnök, utalva a Fidesz 2010-ben elért elsöprő győzelmére az MSZP-vel szemben.

Hivatkozás:

25 éve temették újra Nagy Imrét, index.hu, 2014. június 16.

Orbán csodálta Horn Gyulát, index.hu, 2014. június 16.