Harminc évre titkosította a parlament Paks II. dokumentumait

március 4, 2015

PaksII

 

A Fidesz-KDNP által irányított parlament kedden szavazott a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy részének harminc évre történő titkosításáról.

Februárban a kormány azzal indokolta a Paks II. projektre vonatkozó információk akkor még tizenöt éves titkosításának szükségességét, hogy egyrészt ezzel biztosítható a szellemi tulajdon védelme, másrészt pedig az érzékeny információk ne kerülhessenek terroristák kezébe.

A módosított törvény ötödik paragrafusa szerint az orosz vagy a magyar szervezetek közötti, illetve az alvállalkozókkal kötött megállapodások üzleti és műszaki tartalomra vonatkozó rendelkezései nem hozhatóak nyilvánosságra közérdekű adatigénylés keretén belül sem. Azok az információk sem hozhatók nyilvánosságra, amelyek a szerződések megkötésének alapjául szolgáló döntésekre vonatkoznak.

A sima, feles többséget igénylő törvénymódosítás 130 igen szavazattal, 62 ellenében, egy tartózkodással ment át. A szocialista Gőgös Zoltán és Heringes Anita, valamint a jobbikos Apáti István és Z. Kárpát Dániel nem vett részt a szavazáson. Gőgös – egyébként pártja elnökhelyettese – vélhetően az ülésteremben vagy környékén tartózkodott, mert a Parlament honlapja szerint „jelen, nem szavazott”, azaz a képviselői kártyája be volt dugva a szavazógépbe. Az egyetlen tartózkodó szavazat a fideszes Bencsik Jánosé volt.

Bencsik János jelenleg az Országgyűlés Gazdasági bizottsága Energetikai albizottságának az elnöke. Az Origo szerint ő és az albizottság két másik tagja a titkosítás után is betekinthet majd a beruházás szerződéseibe, de csak titoktartási nyilatkozat megtétele után.

Bencsik 2011. december 31-ig az előző Orbán-kormány energiaügyi államtitkára volt, és a posztról való távozása óta többször kritizálta a kormány energiapolitikáját.

A tavaly született, az akkori nemzetgazdasági miniszter, Németh Lászlóné, illetve orosz tárgyalópartnere által aláírt megállapodás az orosz állami energiacég, a Roszatom részére biztosítja a két 1,2 megawatt teljesítményű új reaktor megtervezésének és megépítésének a lehetőségét. A szerződés értelmében az orosz állam tízmilliárd euró – pillanatnyi árfolyamon 3,05 billió forint – hitelt nyújt Magyarországnak a projekt megvalósításához, A hitel kamatának mértéke sávosan, 3,95 és 4,95 százalék között változik.

A hitelkeretet a beruházás megkezdésétől lehet lehívni, de azt nem Magyarország, hanem a Roszatom és a projektet előkészítő orosz cégek használhatják föl. A Miniszterelnökség szerint a beruházás becsült összköltsége tizenkétmilliárd euró, vagyis minden egyes magyar állampolgárra – a csecsemőktől az aggastyánokig – számolva valamivel több, mint ezerkétszáz euró. A projekt ellenzői szerint azonban, mivel nem készült részletes megvalósíthatósági tanulmány, a végösszeg végül ennek a duplája is lehet, különösen, mivel az ilyen jellegű projektek jelentősen meg szokták haladni az eredeti költségvetésben szereplő értéket.

A projekt bizonyos kritikusai – beleértve Illés Zoltánt, a Fidesz volt parlamenti képviselőjét, korábbi környezetvédelmi és vízügyi államtitkárt is – úgy vélik, a projekt gazdaságilag megvalósíthatatlan és nem is fog megépülni. Illés figyelmeztetett, hogy a kormány az elkövetkezendő öt évben óriási költségeket vállal magára a projekt tervezése során.

A magyar kormány szerint a két új blokk 2025/26-ra kezdene működni, mintegy hét évvel azt megelőzően, hogy a paksi erőmű két mostani blokkja leállna.

Több ellenzéki párt, az LMP, az Együtt, a PM és a DK is arra szólította föl Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a titkosítási törvényt.

Az MSZP szerint „nemsokára eljön a számonkérés ideje”, és a titkosítással „a Fidesz-frakció kiérdemelte a minden idők legkorruptabb képviselőcsoportja címet”.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint a kormány egy „gigantikus lopás törvényesítését és a lebukás elodázását akarta elérni”.

Az LMP szerint nemzetközi egyezményekkel és az alaptörvénnyel is ütközik a titkosítás.

A szélsőjobboldali Jobbik azt nyilatkozta, hogy „jó cél érdekében is lehet hatalmas pénzt lopni”.

 

Hivatkozás:

http://propeller.hu/itthon/3070186-ma-30-evre-titkosithatjak-paks2

http://444.hu/2015/03/03/bencsik-janos-nem-szavazta-meg-a-paksi-titkositast/

http://metropol.hu/itthon/cikk/1292109-harminc-evig-titkosak-a-paksi-bovites-reszletei