444: egy újságírót próbált meg a magánéletére vonatkozó információkkal beszervezni a közelmúltban az Alkotmányvédelmi Hivatal

szeptember 8, 2016 -

belugyminiszterium-rendorseg-reakcio-lenin-rakosi-sztalinA 444 szerint a több évtizedes belügyi módszerek egy része ma is működik. Fotó: Fortepan

Mintha évtizedeket visszamennének a múltba: zsarolással próbált a belügy együttműködésre bírni egy újságírót – írja a 444. Molnár Gál Pétert a homoszexualitásával, Morvay Pétert az illegális, rendszerellenes koncertfelvételeivel zsarolták 1963-ben, illetve 1985-ben.

Egy, a lap által csak G-nek nevezett újságírót próbált beszervezni 2015 decemberében az Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH) – írta szerdán a 444. Az újságírót háromnegyed éve megkereste az AVH két munkatársa, „G. magánéletének részleteiről szóló információkat adtak elő” – olvasható az orgánumban. A két alkotmányvédelmis azt nem árulta el, hogy az információk hogy kerültek a birtokukba.

„Arról érdeklődtek, kinek árthatott G., »kinek állhatott érdekében« információkat gyűjteni róla. G. újságíróként kényes ügyekkel foglalkozik, fontosabb témáit mind felsorolta ekkor, de ebben nincs semmi titok, nyilvánosan elérhető cikkekről van szó” – írja a 444.

Az újságíró  nem írt alá, de később ismét találkozott a két AVH-ssal. Közölte velük, hogy a rávonatkozó adatgyűjtés miatt a rendőrséghez fordul, ők azonban azt javasolták: ne tegye. „A kérdéseire ezen a találkozón sem kapott választ, viszont a kapcsolatairól és a forrásairól próbálták faggatni” – áll a cikkben. Aláírni és együttműködni G. a továbbiakban sem volt hajlandó. „Az eset súlyosan érintette G. életét. Fizikailag is megviselte, ahogy az állam a magánügyeibe avatkozott” – közli a lap.

A 444 a következő három kérdéssel kereste meg az AVH felettes szervét, a Belügyminisztériumot: „Mi volt a megkeresés célja? Hogyan értékelik az akciót? Milyen ügyekben, és milyen rendszerességgel keres fel az Alkotmányvédelmi Hivatal újságírókat?”, de csak egy meglehetősen semmitmondó választ kaptak – igaz, a Belügyminisztérium magát az akciót nem tagadta.

A lap szerint az eset „egy klasszikus beszervezési kísérletet idéz”. Mint a 444 írja, „a kommunista évtizedek alatt rendszeres, bevett gyakorlat volt, hogy az állambiztonság úgynevezett »szenzitív adatok« felhasználásával keresett meg, és szervezett be embereket”. A szolgálatok működését ismerő, a portálnak nyilatkozó források szerint ez ma is így megy. „Egy másik forrásunk szerint viszont ilyen mértékű titkosszolgálati beavatkozás, amikor konkrét magánéleti részleteket használnak fel, legfeljebb olyan ügyben lehetne indokolt, amiben Magyarország biztonsága forog közvetlen veszélyben” – teszi hozzá a lap.

Az orgánum egyebek közt emlékeztet: mint a fönti történet mutatja, lehet nemet mondani. „A beszervezettek (itt valószínűleg a titkosszolgálat által beszervezni óhajtottakról van szó – a szerk.) negyven százaléka nem ment el a második találkozóra a kommunista időkben sem” – írja a 444.

Zsarolások az ancien régime-ben

Molnár Gál Péter színikritikus, újságíró Luzsnyánszky Róbert fedőnéven 1963-tól másfél évtizeden át dolgozott a Belügyminisztérium III./III-as főcsoportfőnökségének. Miután mindez 2004-ben kiderült, a tényt maga Molnár Gál is elismerte, de különösebb megbánást nem tanúsított. Utóbb az is nyilvánosságra került, hogy a kritikust homoszexualitásának nyilvánosságra hozatalával zsarolta a belügy, ezért írta alá a beszervezési nyilatkozatot.

Hartmann László fedőnéven 1985-ben lett besúgó Morvay Péter. A most az ATV külpolitikai szakértőjeként dolgozó újságíró huszonegy éves egyetemistaként a CPG és az Európa Kiadó koncertjein készült rendszerellenes számokat terjesztette illegálisan. Az Index idevonatkozó 2003-as cikke szerint Morvayt „behívták a rendőrségre és válaszút elé állították: vagy együttműködik, és akkor folytathatja tanulmányait, még külföldi ösztöndíjat is kaphat, vagy nem működik együtt, de akkor kizárják az egyetemről és ellehetetlenítik”. Az egyetemista Morvay közel két éven át dolgozott a III./III-as főcsoportfőnökségnek, majd 1987-ben lelkiismereti okokból megszakította a kapcsolatát a titkosszolgálatokkal, az általa jelentettek mindegyikétől bocsánatot kért és megtért. Miután Morvay szakított a belüggyel, 1988-ban kirúgták az egyetemről. Tanulmányait csak a rendszerváltás után fejezhette be.

Kevesen tették meg azt, amit ő: először a nyájban, majd 1990-ben – tehát több mint egy évtizeddel azelőtt, hogy hivatalosan kiderült volna – a teljes nyilvánosság előtt fölfedte múltjának e fejezetét.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):