“Olyan időket élünk, mint az 1920-as években. Akkor zsidó-törvények voltak, ami a kormány szerint pusztán az élet és a társadalom rendezését szolgálta. És tudjuk, hogy mi történt a II. világháborúban.”

Mintegy 500 ember tiltakozott szerdán a miskolci közgyűlés azon terve ellen, hogy az új futball stadionnak úgy csináljanak helyet, hogy ledózerolják az ott található romatelepet. A veszélyben lévő területen található tucatnyi számozott utcában roma családok laknak 100 éves kétszintes házakban. A terület Miskolc főútja mellett fekszik, a Diósgyőri VTK futballstadionjának a tőszomszédságában.

A főleg romákból álló tüntetők a veszélyeztetett területről a belvárosi városháza előtti térre vonultak, miközben „Szegény vagyok, nem bűnöző”, „Jogot és tiszteletet” feliratú plakátokat tartottak a magasba, és azt skandálták: „Miskolcon maradunk”. Váradi Gábor, a miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a Budapest Beacon-nek elmondta, „Ez a tüntetés egy politikai csata középpontjában van”.

Múlt hónapban Kriza Ákos, a város fideszes polgármestere és a fideszes közgyűlés úgy határozott, hogy leromboltatja az általuk nyomornegyednek nevezett városrészt, és 1,5-2 millió forinttal kompenzálná azokat, akik ígéretet tesznek arra, hogy elhagyják a várost. A szélsőjobboldali Jobbik tagjai ezt követően petícióban követelték, hogy a romákat kompenzáció nélkül dobják ki a területről.

“Ugyanolyan emberek vagyunk, mint a nem-romák, nem pedig állatok”, mondta a szolidaritási és roma zászlókat lengető tömeg előtt Botos Ferenc, a Magyarországi Cigány Párt helyi képviselője. “A futball stadionokra költött tízmilliókat a szociális problémákkal küzdő emberek megsegítésére kellett volna költeni”. A beszédek között felhangzottak roma zenei előadások és Leonard Cohen „Hallelujah” című száma is.

A beszédek után Váradi átadta Kriza Ákos polgármesternek az 1.800 aláírással ellátott levelet, melyben arra kérik a városvezetést, hogy vonják vissza a határozatot. A levélben az állt, hogy „a lépéssel a városvezetés hozzájárul a cigányellenes nézetekhez”.

“A rendelet megszegi az ENSZ 1948-as egyetemes emberi jogok nyilatkozatát” – mondta Zselenszky Péter, egy kerekes-székes nem roma résztvevő, aki Tarnaleleszről utazott a felvonulásra. A tüntetésen részt vett Horváth Aladár, a Magyarországi Cigánypárt alapítója és beszédet mondott Tamás Gáspár Miklós filozófus is, miközben rengeteg rendőr – közülük számosan rohamfelszerelésben – várakozott mikrobuszokban és környező kis utcákban. A rendőrség később elkezdte megakadályozni, hogy a későn érkezők behatoljanak a térre a három lezárt bejáraton át, és egy másik bejárathoz küldték őket, ahol viszont a résztvevők ugyanezt a választ kapták.

Orsós Attila, aki a közel 350 kilométerre fekvő Tolna megyei Bogyiszlóból érkezett, elmondta: „Olyan időket élünk, mint az 1920-as években. Akkor zsidó-törvények voltak, ami a kormány szerint pusztán az élet és a társadalom rendezését szolgálta. És tudjuk, hogy mi történt a II. világháborúban. Nagy gazdasági visszaeséseknél, más országokban is azt látjuk, hogy erősödik a náci ideológia. Most, a 21. században azt hiszik, ismét megtehetik velünk, a kisebbséggel. Ez nem egy kormány által hozott törvény, de adtak egy lehetőséget a közgyűlésnek, hogy kirúgják azokat az embereket, akiket nem kedvelnek. Kriminalizálni akarnak bennünket, és azt mondják, akárkik vagytok, bűnözők vagytok, és problémát okoztok a társadalomnak. Mostanra elfogadottá vált, hogy a parlamentben is így beszéljenek”.

A rasszizmus és a szegénység összekapcsolódott, és egyre nagyobb problémát jelent Miskolcon, a várost a szocialista rendszer és a nehézipar – ami a munkások nagy részét foglalkoztatta – 1990 utáni összeomlása óta elhagyta a szerencséje.

2010-ben több ezer roma hagyta el a régiót és kért politikai menedéket Kanadában, ahonnan viszont két évvel később sokukat visszaküldték. Kriza erre úgy reagált, hogy Miskolc nem fogadja be a kanadai menekülteket. Az egyik ilyen „menekült” Robi, egy 14 éves fiú, aki a telepről csatlakozott a szerdai tüntetéshez. „Két évet töltöttem Toronto-ban. A kanadaiak nem a bőrszínedet nézik, nem érdekli őket. Itt az emberek úgy néznek rád, mint ha egy senki lennél” – mondta irtózva. “Orbán Viktor azt mondta, a cigányok nem akarnak dolgozni, és akkor mit lehet tenni? Vissza akarok menni Kanadába, talán sikerül is három hónapon belül”.

Orsós elmondta: “Azért vagyunk itt, hogy a roma kisebbséget képviseljük, hogy nem a társadalmon kívül állunk, hanem annak része vagyunk. Tehát politikai integrációt, gazdasági integrációt és kulturális integrációt kérünk, nem pedig alacsonyabb rendű szintet a magyar társadalomban. Ha ezt nem teszik meg, akkor mit tegyünk? Az oktatás az egyetlen esélyünk az integrálódásra”.

Az oktatás egy kétirányú folyamat lesz: amikor rendszeres időközönként felhangzott a „Miskolcon maradunk” szólama a felvonulás során, sok miskolci nem romát ez láthatóan egyáltalán nem hatott meg. “Pontosan ez a probléma” – tette hozzá egyikük.