Fotó: Facebook

A Pesti Központi Kerületi Bíróság kedden bűnösnek találta Tényi Istvánt, a Fidesz és a Fidelitas ügyeletes feljelentőjét közveszéllyel fenyegetés vétségében. A Szegényeket és Rászorultakat Segítő Alapítvány fenntartásában működő iskola egykori tanára elbocsátása után nem sokkal egy Bagdad amerikai bombázásáról készült videót osztott meg a Facebookon, melyhez azt a megjegyzést fűzte, hogy „nagyjából ez marad az iskolából”. Tényi ezt azzal indokolta, hogy jóformán csak ott nem jelentette föl az intézményt, ahol nem lehetett, mindezt ráadásul akkor, amikor még ott dolgozott. Az iskola azóta megszűnt, Tényi feljelentéseiről nem tudni semmit, őt viszont, ha nem is jogerősen, de elítélte a bíróság. Tényihez fűződik egyébként az Ökotárs-botrány kirobbantása, vagy a kormányellenes tüntetések szervezőinek följelentése is.

Tényi István (képünkön) neve még 2014 nyarán, a civilszervezetek norvég pénzeinek kapcsán került be a köztudatba. Amikor egy följelentés nyomán az V. kerületi rendőrség sikkasztás gyanújával nyomozni kezdett a norvég állam pénzét kezelő Ökotárs Alapítvány ellen, hamar kiderült, hogy a feljelentés Tényi fideszes email címéről érkezett 2014 június végén.

Tényi 2004 óta mindmáig tagja a Fidesznek, a párton belül azonban semmilyen tisztséget nem tölt be. Keze mégis messzire érhet, furcsa módon ugyanis a legabszurdabb bejelentéseivel is foglalkoznak a magyar hatóságok. Egy közérdekű bejelentés formájában például ő maga kért rendőri védelmet Simicska Lajosnak a „G-nap” után, de ő volt az, aki a kormányellenes tüntetések szervezőit is bepanaszolta. Ellenzéki pártokra, vagy épp ellenzékinek kikiáltott sajtóorgánumokra is előszeretettel irányítja rá a hatóságok figyelmét: az Együtt, a HVG, és a 444 is került már Tényi célkeresztjébe, aki első ránézésre az említett eseteknél pitiánerebb ügyekbe is belenyúlt. Úgy tűnik, az egyik ilyennel – bár feljelentései elérték céljukat –, maga is alaposan ráfarag.

Történt ugyanis, hogy Tényi korábban feljelentések írása helyett még inkább csak dolgozott, méghozzá tanárként. Így került 2012 őszén a Szegényeket és Rászorultakat Segítő Alapítvány (SZERSA) fenntartásában működő IX. kerületi iskolába, sok időt azonban nem töltött az intézményben, négy hónap után ugyanis kirúgták.

„Két hónapig nem volt kréta és fűtés, nincs elegendő tankönyv sem” – mondta Tényi az iskolában általa tapasztaltakról, hozzátéve, hogy a papíron 492 – többségében halmozottan hátrányos helyzetű – diákot oktató intézménybe ötven-hatvan hallgató járt be rendszeresen. A tanár szeptember végén tette meg az első bejelentéseket az iskola ügyében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) közoktatás-irányítási főosztályán. E bejelentést rövid időn belül még körülbelül harminc másik bejelentés követte – állította a Budapest Beaconnek nyilatkozó Orsósné Varga Mária, az intézményt fenntartó alapítvány elnöke.

A SZERSA kálváriájáról még 2014 novemberében magam írtam társoldalunkon, az Abcúgon. Az iskolát a 2014 őszét megelőző bő két éven keresztül háromszor próbálta bezáratni Budapest Főváros Kormányhivatala, de a jogsértő módon lefolytatott eljárás miatt a határozatot rendre megsemmisítette az Oktatási Hivatal (OH), mint felettes szerv. Utolsó alkalommal végül rábólintottak a bezárásra, az indoklás azonban köszönőviszonyban sincs az iskolát ért vádakkal, ráadásul a gyerekek átvételére megjelölt három intézmény semmiről sem tudott.

„Mindenki azt mondja, hogy a romák nem akarnak tanulni, nem akarnak dolgozni, de ez nem igaz! Itt van ez az iskola, amely olyan gyerekekkel foglalkozik, akik sehova sem kellettek, akiket máshol emberszámba sem vettek. A kormány a roma integráció fontosságáról beszél, miközben tétlenül nézik, hogy ellehetetlenüljön egy olyan intézmény, amely azon kevesek közé tartozik, amelyik felkarolja, érettségit, szakmát, és célt ad a roma fiataloknak” – nyilatkozta az EMMI elé szervezett demonstráción Orsósné még 2014 novemberében.

Az iskolában olyan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, és tanulási problémával küzdő diákok tanultak, akik a különböző szakmák (kőműves, szakács, szociális gondozó, pincér) elsajátítása mellett érettségit is szerezhettek.

Tényi tehát följelentette saját munkaadóját, nem is egyszer. Útjaik nem sokkal később elváltak, de nem a följelentések miatt, azokról ugyanis akkor még nem tudtak – mondja Orsósné Varga Mária. Szerinte azért bocsátották el négy hónap után a magyartanárt, mert kérésük ellenére bevitte a politikát az iskolába. „Az igazgatónőt, Matiszlovicsné Horváth Évát (aki egyébként a norvég pénzek pályázatainál külsős bizottsági tag volt – L. Á.) is rendszeresen megalázta, a tanári jegyzőkönyveket pedig nem egyszer Fidelitasként írta alá” – teszi hozzá a Budapest Beaconnek az alapítvány elnöke, miközben arra várunk a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületében, hogy behívjanak a tárgyalásra, melyen Tényi István a vádlottak padján foglal majd helyet.

Nem sokkal elbocsátása után ugyanis Tényi egy videót tett közzé a Facebookon, mint a tárgyaláson kiderült, egy zárt csoportban, melynek rajta kívül csupán négy tagja volt: mindannyian a SZERSA volt diákjai. A felvétel Bagdad 2003-as bombázását mutatta, melyhez a tanár azt a megjegyzést fűzte: „nagyjából ez marad az iskolából”.

Tényi beismerte, hogy valóban tőle származik a videó az ominózus megjegyzéssel, bár szerinte ebből nem következik az, hogy a publikálás után kilenc nappal tartandó szalagavatóra ez bármilyen veszélyt jelentene. Ez azért fontos, mert az iskola vezetése épp a szalagavató napján értesült a videóról, ráadásul aznap egy bombariadó is volt az intézményben, az eseményt ezért néhány órával a kezdés előtt lefújták, a rendőrség kiürítette az épületet. A magyartanár akkor azzal magyarázta a videóhoz mellékelt kommentárját, miszerint annyi helyen jelentette már föl az iskolát, hogy ezek után könnyen bezárhatják az intézményt, vagyis nem sok marad belőle.

A videó megosztása miatt a IX. kerületi ügyészség végül közveszéllyel fenyegetés vétsége miatt emelt vádat Tényi ellen, mely alapesetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A közveszéllyel fenyegetés vétségét az követi el, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, az azzal kapcsolatos esemény bekövetkeztével fenyeget, melynek azonban nem kell bekövetkeznie ahhoz, hogy az elkövetés megvalósuljon, az is elegendő, ha alkalmas a köznyugalom megzavarására – hangsúlyozta az ügyész az ügy immár harmadik, és egyben utolsó tárgyalásán kedden.

A tanár a korábbi tárgyalásra tanúként idézett be több egykori SZERSA-s diákot is, köztük azt is, aki elsőként számolt be társainak a videóról, és akit a mai napig nem talál a rendőrség, írásban azonban vallomást tett, így a bíróság nem látta szükségét személyes meghallgatásnak. A diák ebben egyebek mellett azt írja: Tényi egyszer azt mesélte neki, hogy valamilyen kormányhivatalnál dolgozik, és ő, valamint a kormányhivatal is be akarja zárni az iskolát. A másik közülük egy fiatalember, akinek az édesanyja még a 2014. novemberi, EMMI előtti tüntetésen úgy említette Tényit, mint az az ember, aki az iskolát tönkre akarja tenni. A volt tanár ezután följelentette az asszonyt, de mikor rájött, hogy kinek az édesanyja, a följelentést visszavonta.

Tényi tagadta a bűncselekmény elkövetését, azt azonban beismerte, hogy ő tette közzé a videót. A tanár azzal védekezett, hogy ez csak egy szimbolikus utalás volt, név szerint az iskolát nem is említette, így azt csupán vélelmezni lehet, hogy a SZERSA-ra értette.

Tényi az utolsó szó jogán hosszasan magyarázta, mit jelent a metafora, és azt is hozzátette, hogy nem volt szándékában robbantani, de miután saját bevallása szerint tizenhatszor följelentette az intézményt, és az később be is zárt, ezért helytálló a gyanúsítotti kihallgatásán tett kijelentése, miszerint az iskolából annyi maradt, mint az amerikai ostrom után Bagdadból. Ő maga egyébként a Fidesz és a Fidelitas tagja, és a jövőben is az marad, de az iskolában nem politizált és nem is fenyegetett – jegyezte meg. Ügyvédje az eljárás általa vélt törvénytelenségeire, a videón látható esemény megvalósulásának lehetetlenségére, a vallomások ellentmondásosságára, illetve a bejegyzésben hiányzó konkrétumokra is igyekezett fölhívni a figyelmet, mindhiába: a vádlottat a bíróság ugyanis bűnösnek találta, és egy év próbára bocsátotta, valamint kötelezte a közel háromszázezer forintnyi bűnügyi költség megfizetésére is. A bíróság enyhítő körülményként mind az elkövetés óta eltelt időt, mind pedig Tényi büntetlen előéletét figyelembe vette. Az ügyész büntetés kiszabásáért, Tényi pedig a vád elejtéséért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős, az ügy másodfokon folytatódik.

Orsósné a tárgyalás végén lapunknak azt mondta: nem elégedett az ítélettel, mert szerinte a tanárt el kellett volna tiltani a közügyek gyakorlásától.

A SZERSA egykori tanára egyébként tavaly az ügy első tárgyalása előtt az alapítvány elnökét is följelentette rágalmazásért, majd a följelentést a tárgyalás előtt visszavonta. Ezt azóta még kétszer eljátszotta. „Folyamatosan üzenget, hogy eléri, amit akar” – mondta Orsósné, hozzátéve, hogy szerinte Tényi „addig nem nyugszik, amíg a volt igazgatónőt és engem börtönben nem lát”.

„Az egészségem is tönkrement a sok megaláztatás és mocskolódás miatt, amit át kellett élnünk. Mindezt csak azért, mert többségében roma származású diákok jártak hozzánk, és én magam is roma származású vagyok. Ezért záratták be aljas módon ezt az iskolát. Sértődött emberek bosszúja, de ehhez egy ilyen kormányhivatal, és egy ilyen kormány is kellett” – mondta elkeseredetten az alapítvány elnöke.

A gyerekek nagy része mindeközben az utcára került. Orsósné összesen huszonegy olyan diákról tud, aki elment másik iskolába.