A 2024-es budapesti nyári olimpia megvalósíthatósági tanulmánya szerint csak a tömegközlekedésre mintegy hat-hétszáz milliárd forintot kellene költeni, és még az is nagy kérdés, vajon az építőipar bírná-e a feszített munkatempót. A rendezéssel összefüggő beruházások összértéke 3,113 billió forint lehet, csakhogy a korábbi házigazdák is rendre alábecsülték a költségeket – derült ki a Népszabadság birtokába jutott dokumentumból.

A megvalósíthatósági tanulmány százoldalas, optimizmust sugárzó összefoglalójáról a Budapest Beacon is beszámolt korábban. A teljes, 1372 oldalas dokumentumról a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) korábban azt mondta: ilyen részletességű anyagot egyetlen pályázó város sem hoz nyilvánosságra, az ugyanis a riválisok számára versenyelőnyt jelentene. Ennek részleteit hozta szerdán nyilvánosságra a Nol.hu.

A portál kiemeli: a tanulmány kockázatokat tartalmazó fejezete rendkívül esetleges. A mindössze hatoldalas táblázat magyarázat nélkül sorol kockázati kategóriákba bizonyos eshetőségeket, így például egy ilyen volumenű esemény rendezésében való gyakorlat hiányát, vagy a szűk határidők miatt megnövekvő építőipari költségeket. Bizonytalan megtérülés, árfolyamkockázat, infrastrukturális hiányosságok – sorolja a lap.

A tanulmány autómentes olimpiával számol – a budapesti rakpartokat például korzóvá alakítanák át –, csakhogy mindehhez radikális, hat-hétszáz milliárd forintos tömegközlekedés-fejlesztésre volna szükség. Az ország összesen 1,9 billió forintot szánna közlekedésfejlesztésre, ami még akkor is hatalmas szám, ha mindez amúgy is megvalósulna, csak mondjuk később.

Gond lehet az épületekkel is: az úszómedencés sportok 2017-es budapesti világbajnokságára épülő Dagály uszodakomplexum is rizikós beruházás az extrém rövid határidő és az egyedi építészeti megoldások miatt, ám például a hatvanezres olimpiai stadion – melyet a játékok végeztével tizenötezresre bontanának vissza – még nagyobb rizikófaktor, ráadásul százhúszmilliárd forint a tervezett kivitelezési költsége. Ugyanide sorolják az Etele téri, huszonhétmilliárd forintból megépülő, teljes egészében ideiglenes, tizenötezer férőhelyes fedett csarnokot. Összesen harmincnyolc létesítményre van szükség, ebből jelenleg öt alkalmas a rendezésre. A sportlétesítmények összesen 442 milliárd forintba kerülhetnek, melyből 156 milliárd menne el az ideiglenes épületekre.

Az olimpia biztosításával nem is számolnak. Ezt a költséget egyébként mások rendre alábecsülik: Athén például 75 millió dollárra becsülte ezen költségeket, de végül a tizenhétszeresét, több mint 1,3 milliárd dollárt fordított erre a célra 2004-ben. Peking hétmilliárd, London másfélmilliárd dollárt fordított a terror elleni védekezésre és a bűncselekmények megelőzésére, Rio de Janeiro pedig 1,25 milliárd dollárt tervez – írja egy másik cikkében szintén a Nol.hu.

Politikai egyetértés is kellene, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nem akarja, hogy egy esetleges kormányváltás miatt a projekt veszélybe kerüljön. Az egyik legfőbb veszély mindezek ellenére a társadalmi támogatottság hiánya, bár egyelőre – az Ipsos februári felmérése szerint – a lakosság hatvan százaléka támogatná a pályázatot. A tanulmányból az is kiderül: a pályázatot támogató kormány nem kérdezné meg az embereket, egy esetleges népszavazás pedig majdhogynem veszélyforrásként van föltüntetve.

A kormány idegenellenes kampánya közepette további érdekes kitétel, hogy az olimpia „multikulturális rendezvény, a fogadó országnak ezt támogatnia és erősítenie kell”. Azért pozitívum is akad: az átláthatóság sikerkritériumként van tálalva. A magyar közönség a jegyeket sem fogja drágának találni – átlagosan tizennyolcezer forintra taksálják –, ám hogy ezt a tanulmány szerzői mire alapozzák, az nem derült ki. Számításaik szerint a jegyek ötvenöt százalékát magyarok fogják megvenni.

Pályázni sem olcsó, de lehet, hogy Magyarország még így is keveset fordít rá: Budapest harmincötmillió dollár, azaz mintegy tízmilliárd forint pályázati költséggel kalkulál, miközben Boston várhatóan hetvenöt-, Párizs hatvanmillió dollárt tervez erre a célra. Több mint tíz éve London negyvennyolcmillió dollárral indult és nyert, míg Rio de Janeiro ötven-nyolcvanmillióval. Baku, Azerbajdzsán fővárosa eddig egyszer próbálkozott, mégpedig huszonnyolcmillió dollárból kampányolni, ám végül jelölt sem lett.

Az olimpiával összefüggő beruházások összértéke 3,113 billió forintra rúghat. Ebből 1,043 billió a szűken vett olimpiai költség, 421 milliárd az előrehozott beruházások értéke, 1,649 billió forintot pedig olimpia nélkül is elköltene az ország.

Hogy végül mennyibe kerülhet majd az olimpia valójában, arról még zordabb képet fest a HVG által ismertetett, az Oxfordi Egyetem által jegyzett kutatás. Tizenhét nyári és téli olimpia költségvetését vizsgálva arra jutottak: mindenhol túllépték a tervezett kiadásokat, méghozzá átlagosan 179 százalékkal. A költségeket alulbecsülték, miközben túl sok bevételt vártak. A magántőke sem vett részt soha a tervezett mértékben az olimpia finanszírozásában. Igaz, ez a veszély aligha fenyegeti Budapestet, ha megkapja a rendezés jogát: a szakértők nem számolnak adományokkal, a sportlétesítmények állami tulajdonban lennének, és a PPP-konstrukciót is kizárják. A szervezőbizottság büdzséjében 605 millió dollár (169,4 milliárd forint) állami támogatás szerepel, ami a duplája az athéni tervekben megjelölt 302 milliónak. A görög állam végül kevesebb, 235 millió dollár támogatáshoz juttatta az olimpiai szervezőbizottságot. A magyar államra ennek két és félszerese hárulna.

Soha nem arra koncentrálunk, amire kellene – mondta Siklós Erik, a MOB sajtófőnöke (képünkön) az ATV Egyenes Beszéd című műsorában pénteken. Annak kellene örülni, hogy tavaly megpendült egy gondolat, amelynek következtében elindult egy társadalmi párbeszéd, és megszülettek a szükséges döntések arról, hogy megpályázzuk a 2024-es olimpiát. Ez egy sikertörténet – tette hozzá. Szerinte nem kellene belemenni a számháborúba, a MOB kompetenciája ugyanis addig tart, hogy a rendezési költségeket meghatározza. Ez most kétmilliárd dollár, azaz hatszázmilliárd forint környékén van. Elsősorban az embereket kell meggyőzni arról, hogy az olimpia egy lehetőség – vélte Siklósi, aki szerint tőkét is lehet majd találni: számítunk támogatókra, befektetőkre, és uniós forrásokra egyaránt – tette hozzá.