Novemberben indulhat a mintegy 380 ezer hektárnyi állami tulajdonú föld privatizációja, ami ellen többen is felemelték a szavukat. A parlamenti ellenzék nagy része az Alkotmánybírósághoz fordul, a Fideszt pedig volt államtitkárai ekézik: Ángyán József szerint – ráadásul fillérekért – oligarchák kezére fog jutni az állami földvagyon, Illés Zoltán pedig úgy látja: amit a kormány csinál az nem hiba, hanem bűn. Az eladásokból befolyó összegeket elméletileg nem költhetik akármire.

Júliusban került nyilvánosságra az állami tulajdonú földek eladásának terve. A tiltakozások ellenére a kormányhatározat megszületett, és – mint arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban – a kabinet a mintegy 380 ezer hektárnyi föld eladásából összesen 300-500 milliárd forint bevételt vár.

„Eladtuk az összes mezőgazdasági cégünket, rég túl vagyunk már a gazdálkodáson. Nem csinálja a magyar állam. Mert miért? Mert nem tudott gazdálkodni. Mert szétlopták, ellopták és szétcsalták az állami mezőgazdasági cégeket. Kinek kell ez a világ? Nem hiszem, hogy bármelyikük is ezt akarja, hogy ezen a pár százezer hektárom elkezdjünk gazdálkodni, és amikor szocialista kormány van, akkor a szocialista menedzsment lopja szét, amikor fideszes kormány van, akkor meg a fideszes menedzsment lopja szét. Ez a világ kinek kell? Szerintem egyikünk sem akar ilyen világot. Egyszerűbb, ha van gazdája meg tulajdonosa ennek a földnek” – érvelt az állami földek eladása mellett Lázár János kancelláriaminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ellenőrző albizottságának múlt keddi ülésén.

Illés Zoltánt, a Fidesz környezetvédelmi szakpolitikusát, korábbi környezetvédelmi államtitkárt meglepték Lázár szavai, aki szerint ez egy nagyon őszinte beszéd volt, ugyanakkor, ha igaz, amit Lázár mond, akkor az fölveti a korrupció beismerését, ami nagyon komoly következményekkel kellene, hogy járjon az ő személyére nézve is. A Lánchíd Rádiónak múlt csütörtökön nyilatkozó szakember szerint ugyanakkor a miniszter „nagyon téved”, amikor azt mondja, hogy az állam nem jó gazda, hiszen az államnak nincs is gazdálkodási kényszere. Attól, hogy a föld állami tulajdon, még nem az államnak kell megművelnie azt, hanem a bérlőknek – mondta Illés, aki szerint a mindenkori állam mozgásterét az állami tulajdon súlya adja nemcsak nemzetközi, hanem hazai szinten is. Állami monopóliumot – márpedig a föld klasszikusan ilyen – nem szabad eladni még akkor sem, ha az magyar tulajdonosok kezébe kerül.

Az állam földjét odaadni rövidtávú politikai érdekekért több mint hiba, az bűn – véli a volt szakpolitikus. Fokozódó társadalmi igény van a gazdák részéről a tulajdon megszerzésére, ugyanakkor Illés szerint ez nem „földéhség” hanem uniós „támogatáséhség”. Sokan nem akarnak földet művelni, csak a területalapú támogatást megszerezni. A területalapú támogatásért márpedig nagyon megéri hajtani: az eladandó 380 ezer hektárra számolva ez évenként közel 26 milliárd forintos bevételt jelenthet az új tulajdonosoknak.

Valami ilyesmi történt a Hortobágyon is. A gyanú, miszerint az új bérlők egy része ténylegesen sosem akart gazdálkodni, pusztán a hektáronkénti közel hetvenezer forintos területalapú támogatásra hajtott, beigazolódni látszik: a Hortobágyi Nemzeti Park több pontján is hatalmas területekre kalauzolták el az Átlátszó munkatársát, amelyeken – ahogy mondják – még nem járt állat, és nem is kaszáltak. Pedig, a szerződés szerint legalább a terület felén legeltetni kellene, a földbérletpályázat kiírásakor például feltétel volt, hogy a legeltetéshez a pályázónak saját állatállománnyal kell rendelkeznie, ezt pedig a későbbi nyertesek a beadott pályázatukban vállalták is.

Csakhogy az új bérlők jelentős részének nem sikerült határidőre a szükséges mennyiségű haszonállatot beszereznie, ezért a szabályozást fölpuhították: most már lehet bérlegeltetni is, vagyis más állataival megoldani a terület rendben tartását. A bérlegelő állatok tulajdonosa, vagyis a föld tényleges használója aztán vagy megkapja az egyébként neki járó támogatást, vagy nem. Vannak persze olyan bérlők is, akik nem bajlódnak ilyen kötelezettségekkel: ők egyszerűen csak parlagon hagyják a földjeiket.

A Hortobágyi Nemzeti Park által kötött földbérleti szerződések negyede még a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálata szerint sem volt rendben – legalább tizennégyet föl is kellett bontani –, a vizsgálatot ráadásul tíz évre titkosította a Miniszterelnökség.

A hatalom megtartása a cél, csakhogy a cél nem szentesíti az eszközt – mondta Illés Zoltán. Ez a magyarság érdekében elfogadhatatlan, ráadásul az ügyletek mentén ott lesz a lopás is – tette hozzá. Ha Lázár szerint a lopás állami szinten ott van, akkor a volt államtitkár szerint nem az a megoldás, hogy gyorsan osszuk szét a magyarság érdekeit jelentő állami monopóliumot, hanem hogy tegyünk lépeseket a korrupció visszaszorítása érdekében.

A volt államtitkár azt mondta: a kormánypárton belül nincs egyedül azzal a nézetével, hogy a Fidesz most szembemegy a 2010 és 2014 közötti politikai szándékaival.

Az állami tulajdon megtartása mellett emelt szót Tanka Endre, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának korábbi professzora is. Meggyőződése szerint az állam a legjobb földtulajdonos, hiszen így lehet a leghatékonyabban megakadályozni, hogy külföldi spekulánsok rátegyék a kezüket. Ezért a meglévő állami földtulajdont forgalomképtelen kincstári vagyonná kellene nyilvánítani, és így kellene közcélú használatba adni – nyilatkozta a Demokratának a professzor.

Az állam csak rosszul jár, az új földbirtokos csak jól

A földeladást állami hitel is segíti, az állami tulajdonú és irányítású Magyar Fejlesztési Bank (MFB) pedig várhatóan egy olyan konstrukciót dolgoz ki, amelyben a hitel a liciten kialakult végső árhoz fog igazodni. Az állami hitelből megvásárolt állami földekkel viszont az állam nem jár jól, hiszen egyrészt nem kapja meg a bérletből származó bevételt, másrészt pedig olyan vagyontárgyától válik meg, ami hosszútávon egyre értékesebb lesz. A hitel kamatai két és fél százalék körül lesznek, húsz éves futamidő mellett még csak meg sem fogják haladni a jelenlegi bérleti díjakat – mondta Ángyán József, a második Orbán-kormány vidékfejlesztésért felelős államtitkára (képünkön) a Magyar Narancsnak adott interjújában.

Nem költhetik arra, amire akarják

A földtörvény szerint a földkereskedelem ellenőrzésére helyi földbizottságokat kellene létrehozni, de földbizottságok egyelőre nincsenek meg, a szabályozás egyes részeit az Alkotmánybíróság ráadásul meg is semmisítette. A helyzetet orvosolandó, 2014. május 1-e óta a földbizottsági feladatokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el. A mostani privatizáció során tehát e szervnek komoly szerepe lenne – legalábbis a három hektár alatti területek értékesítésében biztosan –, csakhogy a jelek szerint pont semmilyen beleszólásuk nem lesz a dolgok alakulásába, legalábbis ezt állítja az Agrárkamara elnöke, Györffy Balázs az Origónak adott interjújában.

Hogy a pénz hova kerül, az kormányzati hatáskörbe tartozik – mondta. A jelenlegi szabályok alapján a Nemzeti Földalapba, amely viszont a Nemzeti Földalapról szóló kétharmados törvény szerint a földeladásból befolyó összegeket kizárólag birtokgyarapításra, és más, kifejezetten a tevékenységéhez kapcsolódó feladatokra fordíthatja.

Ki fogják játszani a szabályt?

Bár az ügyet a kormányzat úgy kommunikálja, hogy a helyi parasztokat szeretné helyzetbe hozni, az ellenzék és több civilszervezet szerint a földeladás a főleg Fidesz-közeli zöldbárók, a mezőgazdasági nagyvállalkozók érdekeit fogják képviselni. Bár a birtokolható területek mérete törvényben maximalizálva van, ellenzéki képviselők és civilszervezetek szerint ezt könnyen ki lehet játszani strómanok, családtagok és alkalmazottak segítségével.

Ángyán József szerint is a földbérletekhez hasonló vége lehet a mostan privatizációnak. Az állami földbérletek körüli mutyikat korábban feltáró egykori államtitkár szerint hét nagy érdekcsoport járhat jól: a Nyerges Zsolthoz és Simicska Lajoshoz (Mezort), a Csányi Sándorhoz (Bonafarm), a Leisztinger Tamáshoz (Forrás), a Kárpáti Lászlóhoz, Harsányi Zsolthoz és Délity Józsefhez (KHD-Invest), a Bódi Lászlóhoz (Tedej), a Dorogi Árpádhoz, a Helmut Gsukhoz és Zászlós Tiborhoz (GSD), valamint a Mádl Istvánhoz (Agroprodukt) köthető. E hét legnagyobb korporáció a közös agrárkasszából 2011-ben közel tizenhatmilliárd forint támogatást szerzett, ami 2014-re megközelítette a huszonnégymilliárdot. Csak a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm-csoport és a Nyerges Zsolthoz köthető Mezort-csoport önmagában 28-28 ezer hektárt, mintegy negyven-negyvenezer focipályányi területet bérel. Ők lennének azok a „kérges tenyerű” parasztok, akik az eddigi bérleményüket most szinte ingyen megszerezhetnék – mondta Ángyán szintén a Magyar Narancsnak adott interjújában.

A cégnek még azt sem kell bejelentenie, ha a saját tulajdonosaitól, vagy azok rokonaitól bérli a területet, vagyis az így használt földterület nem számít be a birtok méretébe. Formálisan ezért nincsenek nagybirtokok, sőt az ezerkétszáz hektáros birtokmaximumot sem érik majd el, ami felett elvonnák tőlük a területalapú támogatásokat – hangsúlyozta Ángyán.

Miért sietnek ennyire az eladással?

Az első árverések novemberben kezdődhetnek, a kormány pedig mihamarabb, már az év végére szeretne pontot tenni az ügy végére. Ángyán szerint a területalapú támogatások megszerzésén túl a cél nem lehet más, minthogy a nagybirtokosok hatalmas extraprofitot ígérő monopolhelyzetbe kerülhetnek az élelmiszerpiacon, de önmagában a földterületen nyert haszon sem elhanyagolható. Ha valaki most az európai szinthez képest tized-, vagy huszadáron meg tudja szerezni a földet, ráadásul uniós és állami pénzekből tudja törleszteni a vételárat, akkor belátható időn belül – a magyarországi és a nyugat-európai földárak várható kiegyenlítődésével – a föld eladásakor óriási nyereségre tehet szert. Ma semmilyen más befektetés nem ígér ekkora hasznot – véli Ángyán.

Az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordul

Az utolsó szalmaszálba kapaszkodva az Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzéki pártok egy része az állami földek tervezett eladása miatt. A szükséges ötven aláírás a független képviselők egy részétől, valamint a Lehet Más a Politika (LMP), a Magyar Szocialista Párt (MSZP), és a Jobbik képviselőitől érkezett – közölte az MTI. A Jobbik által kezdeményezett beadványban annak kimondását akarják elérni, hogy a földek értékesítése nem felel meg a nemzeti vagyonról szóló törvénynek. Az LMP felvetése alapján azt is kifogásolják, hogy erről a kérdésről nem lehetett volna kormányhatározatban dönteni, ahhoz a Nemzeti Földalapkezelőről szóló törvényt kellett volna módosítani.