A Fővárosi Közgyűlés rábólintott a 2024-es budapesti olimpiára

június 23, 2015

tarlosBudapest pályázik a 2024-es nyári olimpiai és paralimpiai játékok rendezési jogáért – döntött kedden a Fővárosi Közgyűlés. A döntést a testület huszonöt igen szavazattal, egy ellenszavazattal és egy tartózkodással fogadta el. A Magyar Olimpiai Bizottság megvalósíthatósági tanulmányának százoldalas összefoglalóját csak a döntés reggelén kapták készhez a közgyűlés tagjai.

A Tarlós István főpolgármester (képünkön) által előterjesztett javaslat elfogadásával a Fővárosi Közgyűlés kimondta: egyetért azzal, hogy Budapest a Magyar Olimpia Bizottsággal (MOB) közösen, az Országgyűlés támogatásával pályázzék a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésének jogáért. Az előterjesztést huszonöt igen szavazattal fogadták el. Igennel szavaztak a kormánypárti és a szocialista képviselők, a civilszervezetek jelöltjeként mandátumot szerzett Geiger Ferenc, a magas testületbe az MSZP-DK-Együtt-PM színeiben bejutott Szabados Ákos, a Párbeszéd Magyarországértet (PM) erősítő Karácsony Gergely és a jobbikos Tokody Marcell. Az egyetlen ellenszavazatot az LMP-s Csárdi Antal, az egyetlen tartózkodást a DK-s Gy. Németh Erzsébet adta le.

A döntéssel a közgyűlés fölkéri az Országgyűlést, hogy támogassa Budapest és a MOB pályázási szándékát. A pályázat részletes terveit 2016. február 29-ig kell a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszteni.

Borkai Zsolt, a MOB elnöke a vita előtt beszédében arról beszélt, hogy a közgyűlés megadhatja a lehetőséget, hogy az álmok teljesüljenek, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Agenda 2020 elnevezésű reformprogramjával pedig nem lesz drága a rendezés. Ez egyébként igaz is lehet, mivel a program a korábbiaktól eltérően lehetővé teszi egyes sportágak vidéki megrendezését, tehát nem egyetlen város pályáz a játékok megrendezésére, hanem inkább egy egész ország.

Fürjes Balázs, a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos szerint Budapest és Magyarország számára az olimpia jó lehetőség, ám a beruházás egyben kockázatos is, például a korrupció tönkreteheti. Hozzátette: a pályázatról még nincs kormányzati álláspont. A Jobbik amellett, hogy támogathatónak tartja a javaslatot, éppen a kockázatokra hívta föl a figyelmet, ám ezekre az aggályokra eddig nem kaptak megnyugtató válaszokat. Horváth Csaba szocialista képviselő a sikeres pályázat garanciájaként feltehetően éppen ezért kezdeményezte, hogy ellenzéki delegáltak is kerülhessenek az olimpiai bizottságba. Karácsony Gergely zuglói polgármester szintén elsősorban a korrupciót tartja súlyos kockázati tényezőnek. Magyarország szegény országként most sem tud eleget költeni például az egészségügyre, oktatásra – mondta. Ennek ellenére a véleménye az igen felé hajlik, hiszen nagy lehetőséget is lát a pályázatban – tette hozzá. Kocsis Máté józsefvárosi polgármester a Fidesz álláspontját ismertetve elmondta: Magyarország képes lenne zökkenőmentesen lebonyolítani egy olimpiát, ami Budapest mellett több vidéki nagyvárosnak is kedvezne. A kormánypárti politikus köszönetet mondott azon ellenzéki képviselőknek, akik szerinte a napi pártpolitikai kérdéseken felülemelkedve támogatják a kandidálást.

A DK tartózkodott a szavazáson, mert szerintük sem Budapest, sem Magyarország gazdasági helyzete nem engedi meg az olimpia rendezését. Csárdi Antal, az LMP képviselője – aki egyedüliként szavazott nemmel – életszerűtlennek nevezte azt. Irreálisnak tartja, hogy a londoni játékok árának tizenötödéből meg lehetne rendezni az olimpiát.

Az olimpikonok nevében Nagy Tímea, kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó szólt néhány szót. Szerinte, ha Magyarország megrendezhetné a játékokat, az maga lenne a csoda.

A vita végén Tarlós úgy értékelt: Budapest csak nyertese lehet az olimpiának, hiszen az a város infrastruktúrájának fejlesztését is eredményezi majd.

A szavazás után az Együtt közleményt adott ki. Az ellenzéki párt szerint jelenleg van fontosabb kérdés is Magyarországon a budapesti olimpia megrendezésénél, ezért nem támogatják a magyar pályázatot. Az Együtt felelőtlenségnek tartja, hogy a Fővárosi Közgyűlés a részletek ismerete nélkül mondott igent a pályázatra.

A döntés reggelén a MOB nyilvánosságra hozta a megvalósíthatósági tanulmányának egyes részleteit. Eszerint a harmincnyolc versenyhelyszínből huszonnégy már most majdnem alkalmas vagy alkalmassá tehető a játékok lebonyolítására. A budapesti főhelyszín a Duna-parti Kvassay-zsilip és környéke lenne, míg a lehetséges vidéki helyszínek között szerepel Debrecen, Szeged, Miskolc, Székesfehérvár, Balatonfüred, Veszprém, Szombathely, Győr, Göd és Dunakeszi. A százoldalas összefoglalót a MOB elküldte a parlamenti pártoknak és a Fővárosi Közgyűlés tagjainak is, akiknek azonban aligha lehetett idejük mind a száz oldalt áttanulmányozni, mielőtt döntést hoztak.

A tanulmány szerint a helyszínek kétharmada olimpia nélkül is elkészülne 2024-re, ezen felül pedig négy visszabontható és tíz ideiglenes, utólag teljesen elbontható létesítmény építésére tettek javaslatot. Az olimpiai helyszínjavaslat teljes mértékben összhangban van a Fővárosi Közgyűlés által egyhangúan elfogadott közép- és hosszú távú fejlesztési tervekkel – legalábbis a tanulmány szerint.

Szükség van egy hatvanezres olimpiai stadionra is, amely azonban az Agenda 2020-nak megfelelően a tervek szerint tizenötezer fős atlétikai stadionná bontható vissza, miközben a médiaközpontból irodaházat, az olimpiai parkból pedig sportközpontot alakíthatnak ki a játékokat követően.

A tanulmány az anyagiakra is kitér. Eszerint az állam lehetséges többletjövedelme 1,142 billió, a háztartások többletjövedelmei 1,006 billió, a vállalatokéi 836 milliárd forintra tehetők. Ez összesen 2,984 billió forint többletjövedelmet jelent szemben az olimpia nettó 774 milliárd forintra becsülhető költségével. Az olimpia pozitív gazdasági hatásai a tanulmány szerint már idéntől éreztetnék hatásukat egészen 2030-ig.

Ezzel szemben a HVG a múlt héten azt állította: a paksi atomerőmű bővítésének költségével érnének fel egy lehetséges magyarországi olimpiarendezés költségei. A lap szerint még a fapados rendezés is minimum négy-öt billió forintba kerülne, szemben a tanulmányból most megismert 774 milliárddal. Ebben ráadásul még nincsenek benne például a már tervbe vett stadionépítések, valamint a közlekedési beruházások. Egy nemzetközi kutatás azt is kimutatta, hogy a korábbi rendező országok átlagosan 179 százalékkal lépték túl az eredetileg kalkulált költségvetést. A társadalmi támogatottság sem túl nagy – írta a HVG.

A megvalósíthatósági tanulmány százoldalas összefoglalója nyilvános lesz a MOB honlapján, a teljes verziót pedig megkapják a parlamenti pártok, amelyek ezután saját hatáskörben dönthetnek annak nyilvánosságáról. Ilyen részletességű anyagot azonban egyetlen pályázó város sem hoz nyilvánosságra, az ugyanis a rivális pályázók számára versenyelőnyt jelentene – tették hozzá.

A MOB a február 6-i közgyűlésén döntött úgy, hogy javasolja Budapestnek és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét, majd június 10-i közgyűlésen arról határozott, hogy támogatja a 2024-es olimpia és paralimpia pályázati szándéknyilatkozatának benyújtását.

A házigazdáról 2017-ben dönt a NOB Limában, jelentkezni idén szeptember 17-ig lehet. Budapesten kívül eddig Boston, Hamburg, Párizs és Róma jelezte, hogy versenybe száll a rendezés jogáért.