„Az IMF alábecsülte az eredeti csomag várható jóléti hatásait” – hangzott el azon a csütörtöki, a Szabadság és Reform Intézet által jegyzett budapesti konferencián, melynek apropóját a Bokros-csomag bevezetésének húszéves évfordulója adta. A konferencián négy volt pénzügyminiszter szólalt föl, köztük Leszek Balcerovicz, a lengyel stabilizáció atyja.

A pontosan húsz éve bevezetett stabilizációs csomagot azóta is sok vita és érzelem kíséri – közölte megnyitójában Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Szabadság és Reform Intézet kuratóriumi elnöke (képünkön). „Sokaknak van határozott véleménye a dologról, de kevesen tudják pontosan, mi történt húsz éve” – tette hozzá.

Az eseményre meghívást kapott Békesi László, Bokros közvetlen elődje a pénzügyminiszteri székben, ő azonban – mint Bokros fogalmazott – „súlyos beteg”, így előadásának leírt szövegét a házigazda olvasta föl.

Az abszolút többségű MSZP-nek a hitelessége megőrzésének megőrzése érdekében kellett koalícióra lépnie az SZDSZ-szel – állt Békesi levelében.

1994 közepén súlyos makroegyensúlyi problémák jellemezték a magyar gazdaságot. Gyenge volt a gazdasági növekedés, viszonylag magas az infláció, és alacsony versenyképesség. Eddigre volt KGST-piacainak nagy részét Magyarország elvesztette. Különböző presztízsrendezvények vitték a pénzt, a forintot mesterségesen erősítették, mesterségesen növelték a hazai vásárlóerőt, ami rontotta az export versenyképességét – olvasta elődje sorait Bokros.

Még hivatali idejének legelején a Horn-kormány pótköltségvetést nyújtott be a hiány csökkentésére. Kilenc százalékkal leértékelték a forintot, a fölösleges kiadásokat visszavágták, a világkiállítást lemondták – folytatódott a dokumentum.

Mindeközben kulminált a mexikói pénzügyi válság. Az IMF támogatásáról biztosította a Békesi-programot, de a kormány habozott azt bevezetni. Végül – jelentős német nyomásra – elkészült egy stabilizációs csomag, de ezt a szakszervezetektől tartó MSZP-frakció nem támogatta – írta Békesi.

Január végén az MSZP frakcióülést tartott Siófokon. Ott Horn és Békesi ellentétei a felszínre kerültek – derült ki a levélből. Az ellentétek nyomán Békesi benyújtotta lemondását. Horn Gyula arra kérte a minisztert, hogy február végéig még vezesse a Pénzügyminisztériumot. Így is történt – derült ki a Bokros Lajos által fölolvasott levélből.

„1994 őszén Czirják Sándor akkori MNB-alelnök fölhívott, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem tudja átutalási kötelezettségeit teljesíteni. Jó humorú ember, azt hittem, most is viccel” – kezdte előadását Draskovics Tibor akkori pénzügyminisztériumi közigazgatási államtitkár, későbbi többszörös miniszter. „1995 tavaszáig napról napra, jobb esetben hétről hétre éltünk, mint egy kisvállalkozás” – írta le az ország akkori pénzügyi helyzetét.

1995 elején összeállt csomag. „Megmondtuk, hogy milyennek látjuk a helyzetet, mik lesznek a célok, mik lesznek ehhez az eszközök, és milyen eredményt várunk” – fogalmazott Draskovics.

„Az első Orbán-kormány meglepő következetességgel folytatta, amit elkezdtünk, főleg az első két évben. A tandíjmentességet és az alanyi jogon járó családi pótlékot ugyan szimbolikus okokból visszaállították, de alapvetően továbbmentek a stabilizációs csomag által kijelölt úton” – kapott nem várt helyről elismerést Orbán Viktor.

A csomag megnövelte az inflációt, a növekedés, a fogyasztás és a reálbérek visszaestek – de nem lett recesszió sem 1995-ben, sem 1996-ban, utána pedig 2001-ig szárnyalt a gazdaság. Az államadósság majdnem kilencvenről 2001-re ötvenkét százalékra ment le. „Lehet az államadósság ellen eredményes háborút is viselni” – fogalmazott Draskovics, aki szerint „Békesi Laci a politikai karrierjét áldozta a csomag föltételeinek kialakításáért”.

„Most nem lehetne bevezetni a húsz évvel ezelőtti intézkedéseket, mivel teljesen más mind a nemzetközi, mind a magyar helyzet” – mondta László Csaba, akkori pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár, későbbi pénzügyminiszter. „A kényszer nagy úr. Akkor lehetett reformokba belekezdeni, amikor nem volt más választás” – fogalmazott. Hozzátette: „példa nélküli”, hogy sem 1995-ben, sem 1996-ban nem volt recesszió.

Surányi György akkori jegybankelnök köszönetet mondott számos akkori kollégájának – többeket név szerint említve. Hangsúlyozta: 1995-96-ban „drasztikusan”, közel tíz százalékkal csökkentek a reáljövedelmek. „Ennek következtében a Bokros-csomag ellenére sem növekedett a munkanélküliség, és nem volt recesszió” – mondta a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, aki hosszan fejtegette, mennyire „szükség volt a fiskális és a monetáris politika nagyon szoros együttműködésére”.

Surányi úgy folytatta: 1995 után az infláció és a munkanélküliség is csökkent, utóbbi annak ellenére, hogy nem volt közmunka. „Az export bődületesen nőtt” – mondta, hozzátéve, hogy a működőtőke-beáramlás is nőtt, az államadósság viszont jelentősen csökkent.

„Mi nem harcoltuk, de eredményesen intézkedtünk” – szúrt oda Surányi Orbán Viktornak. Közölte: 2001 után a fiskális és a monetáris politika közti összhang fölborult. Felelőtlen költségvetési költekezés következett, amelyet a monetáris politika megpróbált ellensúlyozni. „Önmagában a monetáris politika nem, csak a fiskálissal összhangban képes csodát tenni” – tette hozzá.

A második panelben két nem magyar, de a Bokros-csomagra rálátással bíró szakember fejtette ki idevonatkozó álláspontját. Leszek Balcerovicz volt lengyel miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter – a lengyel stabilizációs csomag atyja – a demokrácia, a jogállamiság és a kapitalizmus szoros egymásrautaltságáról beszélt. A Budapest Beacon épp ezért némi ellentmondást vélt fölfedezni, amikor Balcerovicz professzor ezt követően azt fejtegette, hogy Görögországban a junta bukása és a demokratikus átalakulás után a gazdaságban kedvezőtlen folyamatok indultak meg.

Mark Allen, az IMF 1996 és 1998 közötti budapesti képviselője, később az IMF egyik igazgatója az IMF és Magyarország kapcsolatát tekintette át, az 1982-es csatlakozástól az 1996-os megállapodásig. 1994 vége felé számos pénzügyi szakember komolyan attól tartott, hogy Magyarország megismétli a mexikói pénzügyi válságot. „Az IMF kifejezetten támogatta Lajos erőfeszítéseit. 1996 márciusában a kormány jóváhagyta a feltételeket. Nagyon szomorú voltam, hogy Lajos ekkorra már leköszönt pozíciójáról” – fogalmazott a brit pénzügyi szakember. Hangsúlyozta: a Bokros-csomag következtében a makrogazdaság, a folyó fizetési mérleg nagyon jól alakult. „Az IMF alábecsülte az eredeti csomag várható jóléti hatásait” – tette hozzá. Magyarország elkerülte az 1997. májusi cseh válságot – közölte Mark Allen.

Zárszavában Bokros Lajos egyebek közt azt mondta: abszolút fontos egyfelől a gazdaságpolitikai lépések ésszerűsége, hitelessége és kiszámítható volta, másfelől az ígéretek és a tettek, illetve a tettek és az eredmények összhangja. Hozzátette: mindig vannak a gazdaságpolitikának hátrányai, de létezik mindig egy optimális keverék. Azt mondta: 1995-ben a megszorítások és az államcsőd között lehetett választani.

„Az IMF nem ellenség, hanem olyan szervezet, amelynek tagjai vagyunk. Amit onnan kapunk, az nagyon fontos a magyar gazdaság pénzügyi stabilizációjához. Nem egyszerűen növekedési pályára állítottuk a gazdaságot, de ez a növekedés fenntartható volt. 2001-ig – amikor elindult a gazdaság belső mesterséges fűtése és a fedezetlen bérkiáramlás – ezen a pályán ment a gazdaság” – zárta a húsz évvel ezelőtti stabilizációs csomaggal kapcsolatos gondolatait a volt pénzügyminiszter.

A Budapest Beacon rövid interjút készített Bokros Lajossal. A Horn-kormány megalakulásától 1995. február végéig eltelt nyolc hónap „lényegében semmittevéssel telt el a gazdaságpolitika tekintetében”, így a kormánypárti frakciók megijedtek, hogy az ország a szakadék szélére került, és elfogadtak olyan dolgokat, amelyeket 1994 nyarán még nem szavaztak volna meg. Hangsúlyozta: Békesi László és Horn Gyula között személyes ellentét feszült. Ez arra volt visszavezethető, hogy az 1994-es két választási forduló közötti MSZP-kongresszuson Békesi indult a miniszterelnök-jelölti posztért és egyharmadot kapott. „Horn nem bocsájtotta meg, hogy Békesi is miniszterelnöki babérokra tört. Az ő együttműködésüket kezdettől fogva feszültségek jellemezték” – mondta a Budapest Beaconnek Bokros Lajos.