Szerda délután hatra tüntetést szerveztek a diákok az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé. A demonstráció annak a hétfői megmozdulásnak a folytatása, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói és tanárai azért szerveztek, mert kiderült: a kormány több alapszakot is megszüntetne. Az államtitkárság azóta látszólag meghátrált, hiszen mégsem szűnnek meg bizonyos szakok. Úgy tűnik, a diákoknak ez nem elég.

Egy napot hagytak annak a minisztériumi előterjesztésnek az átnézésére, amely két egyetemi alapszak megszüntetését javasolja. „Péntek délután fél ötkor küldték el a jogszabálytervezetet azzal, hogy szombat estig véleményezzem” – nyilatkozta az Abcúgnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Társadalomtudományi Karának (TáTK) dékánja, Tausz Katalin.

A szakállamtitkárság emellett más szakokat osztatlanná, azaz újra ötévessé tett volna, például a pszichológia, az elméleti közgazdász és az agrármérnök szakot.

Miután a hír napvilágot látott, az ELTE hallgatói és tanárai fórumot szerveztek: az egyetem Gömb Aulájában szervezett hétfői eseményen több százan voltak, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a nemzetközi- és a társadalmi tanulmányok alapszak megszüntetésének tervezete miatt. A felszólalók azt mondták: a diákoknak joguk van eldönteni, hol akarnak tanulni, a kritikus gondolkodás élményét pedig nem szabad elvenni a jövő hallgatóitól.

A fórum után a hallgatók több egyetem érintésével az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI) vonultak. A szervezők azt mondták: ha szerdáig nem vonja vissza a minisztérium a terveket, folytatják a tüntetést – írta élő közvetítésében az Abcúg.

A tiltakozók hét pontba szedték követeléseiket:

1. Követeljük, hogy az EMMI vonja vissza a szakok megszüntetésére vonatkozó előterjesztését és a felsőoktatási törvény módosításának tervezetét!
2. Követeljük a felsőoktatási autonómiát! Követeljük azt, hogy az egyetemre jelentkezők szabadon választhassák meg egyetemeiket és szakjaikat!
3. Szükség van olyan szakemberekre, akik értenek a társadalomtudományokhoz, az EU-hoz és a nemzetközi kapcsolatokhoz! Ne tiltsák be az ilyen szakembereket kinevelő szakokat!
4. A XXI. században ne az állam döntse el, kiből mi lesz! Ne az állam döntse el, milyen szakma létezhet és milyen nem. Az állam egyetlen képzést se tiltson be, illetve ne monopolizáljon a kormány egyeteme számára.
5. Szakmailag előkészített döntések szülessenek, és hozzák nyilvánosságra a döntéseket alátámasztó hatástanulmányokat! Transzparenciát, egyeztetést, szakmaiságot! Ne döntsenek rólunk nélkülünk!
6. Törvényi garanciákat követelünk arra, hogy a szakmai, oktatói, hallgatói szervezetek részt vehessenek a felsőoktatást érintő döntéshozatalban.
7. A kormány kövesse az európai trendeket! Ne ássa alá a jövőnket és ne lehetetlenítse el Magyarország érvényesülését a világban.

Követeléseik mellett a hallgatók azt is világossá tették: nem kötnek kompromisszumokat.

Kedden látszólag visszavonulót fújt a kormány: a felsőoktatási államtitkár bejelentése szerint mégsem szüntetik meg a nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció szakot, a társadalomtudományi képzés viszont nem menekül meg. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) emellett koncepcionális javaslatot tesz arra, hogyan alakítsák át a nemzetközi tanulmányok szak struktúráját, és ugyanez a helyzet a kommunikációs képzés esetében is – nyilatkozta Palkovics László, az EMMI felsőoktatási államtitkára. Hozzátette: a rektori konferencia nem támogatta, hogy a pszichológusképzés osztatlanná váljon, így marad az eddigi osztott rendszer. Kivezetik a műszakimenedzser-képzést is alapszakként, de a mesterképzés továbbra is megmarad – mondta az államtitkár, aki szerint a tervezett átalakítás nem jelent veszélyt az ELTE Társadalomtudományi Karára.

Eközben az is kiderült: radikálisan csökkentené az egyetemi autonómiát a kormányzat a kiszivárgott felsőoktatási koncepció alapján. Az egyetemek nyakára újabb állami eredetű vezetőség, a XVII. századi német mintára létrehozott konzisztórium kerülne. Ezenfelül az eddig kiszivárgott képzéseken túl megszűnne a kulturális antropológia alapszak vagy a filmelméleti képzés, de nem örülhet az sem, aki 2015-től filmdramaturgnak tanult volna. A HÖK hatáskörét is radikálisan megkurtítanák.

A kormány korábbi közleményében azt írta: a szakok számának csökkentésével az a cél, hogy „megteremtsék a képzés, valamint a gazdasági és társadalmi elvárások közötti összhangot, javítva az oktatás, a foglalkoztatás és a gazdaság versenyképességét”.

A rektorhelyettes szerint ez elfogadható kompromisszum

Kisfaludi András szerint már múlt péntek előtt is ismert volt a vita a szakok megszűnésével kapcsolatban. A kedden kötött megállapodás egy elfogadható kompromisszum – nyilatkozta az ELTE általános rektorhelyettese kedden az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A társadalmi tanulmányok alapszak megszűnésének okára – egy jól működő, jó elhelyezkedési rátával bíró szakról van szó, amely ráadásul zömében költéségtérítéses formában nyújt képzést – Kisfaludi nem tudott választ adni. A strukturális átalakításokkal kapcsolatban is kompromisszum született – tette hozzá a rektorhelyettes.

A diákok nem hátrálnak meg

„A kormány megijedt! De nem értette meg a célkitűzésünket! A felsőoktatást érintő átalakítások elleni tiltakozások célja az egyéni és intézményi autonómia védelme, amelyet a kormányzati tervezetek továbbra is számos ponton sértenek. A tartalmi problémákon túl elfogadhatatlannak tartjuk azt a kormányzati taktikát, amely a tiltakozók megosztására törekszik nyomásgyakorlással és különalkukkal” – szól a szerdai tüntetésre a diákok felhívása.

Barabás Richárd, a Párbeszéd Magyarországért (PM) XI. kerületi önkormányzati képviselője szerint az Orbán-kormány nem akar olyan értelmiséget, amely képes közéleti kérdésekben felelősen gondolkodni. Az oktatásnak a szabadság irányába kell mennie – mondta az ellenzéki politikus ugyancsak kedden, szintén az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A PM önkormányzati képviselője azzal kapcsolatban, hogy az államtitkárság meghátrált, felidézte a – többek közt általa szervezett – két évvel ezelőtti tüntetéseket, amikor szerinte a hallgatók nyilvánvalóvá tették: ha valaki hozzá akar nyúlni az egyetemekhez, ahhoz a diákok beleegyezésére és együttműködésére is szüksége lesz. A kormányzat egyébként akkora nyomást nem bírna el, mint amit három éve még könnyedén elbírt – jegyezte meg.

Barabás Richárd szerint Orbán Viktor személyéből fakad az a szakmaiatlan centralizáció, amely mindent be akar húzni, nem számít semmi, csak a kormányzathoz való lojalitás. Orbánt el lehet távolítani a hatalomból, ha nyomást gyakorol rá mindenki, akit ez a kormány megsértett: a tanárok, a diákok, vagy épp az egészségügyi dolgozók – tette hozzá.

Egy egyetem rektorának az intézmény működését kell szem előtt tartania, de a diákoknak nem kell kompromisszumot kötniük – mondta a PM politikusa a szaktárca látszólagos visszavonulásával és a megegyezéssel kapcsolatban.

Az egyetemi függetlenséget akarja a kormány most elvenni, ezért nem kell hagyni, „lázadni kell” – fogalmazott Barabás Richárd.

A diákok mindenesetre nem tágítanak: szerda délután újabb tüntetés. A tüntetők az EMMI-től a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola elé vonulnak, tiltakozva az ellen, hogy – mint arról korábban részletesen beszámoltunk – a kormányzat a középiskola épületét át kívánja adni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek.