Fotó: Hajdú D. András

A Magyar Helsinki Bizottság az alábbi ténymegállapításokat tette közzé a bevándorlásról és a menedékkérők magyarországi helyzetéről, mellyel bemutatta a valós helyzetet a kormány 380 millió forintos idegengyűlölő kampányának állításaival szemben. A bizottság azzal kapcsolatban is figyelmeztetést adott ki, hogy Magyarország akár a menedékkérők szempontjából nem biztonságos országgá is válhat.

– Magyarországon csak minden 70. személy bevándorló. Ausztriában minden nyolcadik, míg Csehországban minden 25., Szlovéniában pedig minden 23. személy.

– A 140.000 bevándorló 78 százaléka európai, akik főleg a szomszédos országokból érkeznek. A többiek főleg Kelet-Ázsiából érkeznek.

– 2007 és 2012 között az EU állampolgárainak 59%-a, a nem EU állampolgárok 56 százaléka dolgozott, szemben a magyarok 49 %-os mutatójával.

-2007 és 2012 között az EU állampolgárainak 19%-a, a nem EU állampolgárok 35 százaléka rendelkezett egyetemi diplomával, szemben a magyarok 16 %-os mutatójával.

– 2001 és 2015 között százszorosára emelkedett a menedékkérelmek száma.

– A szerb-magyar határ szakasz jelenleg a menekültek legfőbb útvonala az EU irányába.

– 4-ből 3 menedékkérő érkezik Afganisztánból, Szíriából, vagy Irakból. Nagyon sokan közülük súlyos traumát éltek át.

– A migránsok 80-90%-a néhány napon belül továbbindul Nyugat-Európa irányába. „Mindössze” 4-6.000 menedékkérő van az országban. A Dublini Egyezmény nem hatékony: a 40-50.000 személy közül, akik 2013-2014 között mentek el, mindössze 1.545 főt küldtek vissza 2014 január és 2015 júniusa között (3-4%).

– Több, mint 8.000-en „első menedékkérőt” tartóztattak fel 2013 júliusa óta. A bírósági ügymenet még a Legfelsőbb bíróság szerint sem hatékony.

– A menekülteket nagyméretű menekülttáborokba kényszerítik, ahol nem megfelelőek a higiénés feltételek, és nincs lehetőség személyes támogatásra. Debrecenben 800 férőhelyen 1.800 menekült osztozik.

–Minden évben 300-500 menedékkérő kap menekültstátuszt. 2014-ben a benyújtott kérelmek 9 százaléka kapott pozitív elbírálást. Ez a legalacsonyabb szám volt az EU-ban, ahol az átlag 45 százalék volt.

– Minden harmadik szíriai és ötből négy afgán menekültkérelmét utasítják el első fokon.

– A jogi, szociális és pszichológiai segítség teljes mértékben a független civil szervezeteken múlik, nincs állami normatív támogatás.

– A kormány 4,5 millió eurót költött az idegengyűlölet felszítására 2014-ben (nemzeti konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról.) A szerb-magyar határra épülő kerítés 96 millió euróba fog kerülni. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi költségvetése: 1,9 millió euró, melynek 20 százalékát az EU finanszírozta.

– A nemrég elfogadott menekültügyi törvény komoly problémákat vet fel:

– A Szerbiából érkező menekültek kérelmeinek több, mint 99 százalékát automatikusan, mindenféle vizsgálat nélkül visszautasítják.

– A több ügyet gyorsított eljárás során (15 napon belül) elbírálják, korlátozott védelmi lehetőségekkel.

– Az igazságügyi felülvizsgálat nem hatékony, csak három nap áll rendelkezésre a fellebbezésre, nincs meghallgatás, lehetőség van a kitoloncolásra már a meghallgatás előtt, stb.

– A menedékkérőknek fel kell venniük a kapcsolatot a származási országgal a menedékkérelmi eljárás során.

A jelenlegi változásokkal fennáll már annak a lehetősége is, hogy Magyarország kikerül a menekültek szempontjából biztonságosnak tartott országok köréből.