„A jelenlegi politikai elit nem tartozik a tudásbázis nyertesei közé” – interjú Tóth Zoltánnal

március 29, 2018

Egy új kormányban „inkább államtitkár szeretnék lenni” – mondja Tóth Zoltán választási szakértő, aki a Demokratikus Koalíció jelöltjeként március 15-én visszalépett Szél Bernadett javára. Szerinte egy miniszter mindenképpen politikus, és „a jelenlegi politikai elit nem tartozik a tudásbázis nyertesei közé”. Tóth azért lépett vissza, mert összefogás nélkül ebben a választási rendszerben nem lehet sikert elérni a Fidesszel szemben. Szerinte az április 8-i választás egyik tétje, hogy kétpártrendszer legyen vagy többpártrendszer maradjon Magyarországon.

Gyurcsány Ferenccel közösen döntöttek arról, hogy visszalép Szél Bernadett javára, április 8-ig pedig aktívan kampányolni is fog az LMP miniszterelnök-jelöltje és társelnöke mellett – közölte lapunknak adott interjújában Tóth Zoltán volt közigazgatási államtitkár, választási szakértő.

A Budakeszit és Budaörsöt magába foglaló Pest megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület korábbi, a Demokratikus Koalíció (DK) színeiben induló jelöltje saját értekezéséből kiindulva, miszerint a 2014-es választások félig szabadok, ám tisztességtelenek és átláthatatlanok lesznek (azért jövőidőben írunk, mert az erről szóló tanulmányt már jóval 2014 előtt megírta Tóth – a szerk.), arra jutott, miszerint a demokratikus ellenzéknek 2018-ra egy közös egyéni jelölttel és egy közös listával kellene nekifutnia, mert ez alapozza meg a győzelem lehetőségét. Tóth Zoltán ezután újabb tanulmánnyal jelentkezett, ami az előválasztás lehetőségéről, mint az összefogást megalapozó eszközről szólt az egyfordulós választásokban.


„Összefogás nélkül nem lehet sikert elérni a Fidesszel szemben.”


Felvetésünkre tehát, hogy nem volt-e elhamarkodott döntés a visszalépése még azelőtt, mielőtt megtörtént az LMP-Jobbik benzinkutas találkozója, Tóth úgy reagált: „Ilyen előzmények mellett én a személyes presztízsemet vagy életemet feltettem arra, hogy bizonyítsam: összefogás nélkül nem lehet sikert elérni a Fidesszel szemben”. A célját a Demokratikus Koalíció (DK) jelöltje saját bevallása szerint elérte, hiszen visszalépésével föloldódott a patthelyzet, hogy a pártok nem tárgyalnak egymással.

További felvetésünkre, miszerint nem lehet-e, hogy a Jobbikkal való tárgyalás (megegyezés?) miatt a DK-szavazók nem szavaznak majd át Szél Bernadettre, Tóth Zoltán azt mondta, hogy ez egy „valódi politikai alternatíva, de csak azon DK-s szavazókra érvényes, akik nem akarnak összefogni”.


Ahhoz, hogy reális eredményeket kapjunk a pártreferenciákkal kapcsolatban, a választásra jogosultak 3 százalékát, vagyis 8 millió ember esetén 240 ezer embert meg kellene kérdeznünk.


Az 1989-es népszavazást követően az Országos Választási Iroda vezetőjeként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) illetékes bizottságával számos nemzetközi szakértő bevonása mellett elvégeztek egy számítást – folytatta Tóth Zoltán. E felmérés világossá tette, miszerint ahhoz, hogy reális eredményeket kapjunk a pártreferenciákkal kapcsolatban, a választásra jogosultak 3 százalékát, vagyis 8 millió ember esetén 240 ezer embert meg kellene kérdeznünk. „Akkor betonbiztos eredményeket adnának a közvélemény-kutatások” – hangsúlyozta a szakember. Csak viszonyításképp: a kutatócégek reprezentatív mérései ezerfős mintán alapulnak. „Ez nem csalás, de kevés” – jegyezte meg Tóth, hozzátéve, hogy ettől persze még van néhány cég, amelyik „kifejezetten a csalásban érdekelt”.

A választási szakértő szerint feles többséggel is lehet kormányozni – 2003-2004-ben volt már ilyen helyzet –, sőt, kisebbségből sem megoldhatatlan a feladat, ám ehhez az kell, hogy a pártelnökök és frakcióvezetők kompromisszumkészek legyenek. Jelen pillanatban csak haladnak efelé: ha nem tanulják meg az együttműködés politikusi felelősségi oldalát, akkor itt baj lesz – emelte ki interjúalanyunk.


„Európával, vagy Európán kívül…”


Kétpártrendszer legyen vagy többpártrendszer maradjon Magyarországon – ez az április 8-i választás egyik tétje Tóth Zoltán szerint. A másik, hogy „Európával, vagy Európán kívül…”. Az, hogy egyes politikai erők 2022-re készülnek, „teljesen érthető” – hiszen akkor, vagy még később kerülnek majd erejük teljébe –, ugyanakkor nem szabadna megfeledkezniük az idősebb generációkról sem – tette hozzá volt képviselőjelölt.

Szerinte az úgynevezett „door to door”, vagyis az ajtóról ajtóra kampánymódszer célravezető lehet a hátralévő időben, ezt ajánlja mindenkinek: olyan helyekre kell menni, ahol a madár se járt az elmúlt harminc évben.

„A társadalmi szolidaritás elvét tűzzel-vassal irtja a Fidesz” – ez az első, amit ki kell mondani, ha a Fidesz bűneiről van szó, és ez az, amit először helyre kell állítani, de ugyanígy helyre kell állítani a fiatalok és az idősek közötti szolidaritás elvét, illetve a magasan és az alacsonyan képzettek közötti bizalmat is – folytatta Tóth Zoltán, aki szerint egy új kormány első és legfontosabb feladata az kell, hogy legyen, hogy visszaadja a szegényeknek azokat a jogosultságokat, amiket elvettek tőlük: azokról a juttatásokról van szó, amelyek adólevonás formájában jelentkeznek, és csak a gazdagokat illetik meg.


„Nem mindenki bizonyult jó tanítványnak.”


Tóth Zoltánt megnyugtatja a gondolat, miszerint három generációnyi választási szakértő képzésében vehetett részt aktívan, bár azt megjegyezte, hogy nem mindenki bizonyult jó tanítványnak: „Áder János, akivel 1989-ben fél évig együtt dolgoztunk, és én nagyon sok tanáccsal elláttam – amit kezdetben megfogadott –, ő ennek a választási törvénynek az elkészítője. Ő persze hallgat, de ez a törvény nem felel meg semmilyen európai normának” – magyarázta a szakember.

Egy új kormányban „inkább államtitkár szeretnék lenni” – válaszolta Tóth arra a kérdésre, hogy egy esetleges felkérés esetén elfogadna egy miniszteri vagy államtitkári megbízatást. Saját bevallása szerint szakértői tudásával közelebb áll ahhoz, hogy több párt számára is korrekt közigazgatási tanácsokat tudjon adni. Egy miniszter mindenképpen politikus, és „a jelenlegi politikai elit nem tartozik a tudásbázis nyertesei közé” – fogalmazott meg maró kritikát Tóth Zoltán.