Fotó: Budapest Beacon, Magócsi Márton

A szakadó eső ellenére mintegy ötezer ember vett részt szerda délután Miskolc belvárosában azon a tüntetésen, melyen a sokaság a köznevelési törvény radikális felülvizsgálatát, az oktatás decentralizálását, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megszüntetését követelte. A Herman Ottó Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsa, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által jegyzett tüntetésen a tömeg a Herman Ottó Gimnázium épületétől a belvárosi Hősök teréig vonult. A szónoklatok nagy része ez utóbbi helyszínen hangzott el.

A tüntetésen megjelent számos politikus, többek közt Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke, Bangóné Borbély Ildikó, Gúr Nándor és Harangozó Tamás, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országgyűlési képviselője, Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke, Szabó Szabolcs, az Együtt független országgyűlési képviselője, Barabás Richárd XI. kerületi önkormányzati képviselő, a Párbeszéd Magyarországért (PM) elnökségi tagja és Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője. A tömegben látható volt Horváth Aladár, az SZDSZ volt országgyűlési képviselője, a Magyarországi Roma Parlament elnöke is.

A szónoklatok már a gyülekezés helyszínén, a Herman Ottó Gimnáziumnál megkezdődtek. Tudósítónk fülébe bogarat ültetett, Béres Ildikó, a Pedagógusok Szakszervezetének miskolci titkára, aki nagy ívű beszédében egyebek mellett közölte: ez a tüntetés nem politikai esemény.

A Budapest Beaconnek nyilatkozó Béres megerősítette, hogy tudósítónk jól hallotta. Szerinte ez egy szakmai kérdés, és őt nem érdekli, ki bal- vagy jobboldali.

Ketten Bródy János Ha én rózsa volnék című dalát adták elő. Az énekes a szöveget botrányosan rosszul tudta, a gitárból viszont nem lehetett hallani semmit. „Emiatt a fideszes média körbe fog röhögni minket” – közölte a Budapest Beacon tudósítója mellett álló egyik tüntető.

Vonuló tömeg Miskolc belvárosában. Fotó: Budapest Beacon, Magócsi Márton

Miközben a sokaság a Miskolc belvárosában lévő Hősök terére vonult, elkezdett esni, majd szakadni az eső. A vonuló tömeghez a belvárosban még legalább százak csatlakoztak. A tüntetők közül volt, aki magyar, más cigány zászlót lengetett. A vonulás közben hangfelvételről hallhatóak voltak a diákok és a tanárok panaszai, például a magas óraszám, az egymás értékelése, vagy az iskolaigazgatói jogkörök erőteljes megnyirbálása.

„A gyerekeinkért vagyunk itt” – mondta a Hősök terei első szónok, Csabalik Zsuzsanna, az Avasi Gimnázium igazgatóhelyettese, a Pedagógusok Szakszervezetének miskolci titkárhelyettese. Ez a gondolat később valamilyen formában szinte az összes fölszólalónál megjelent.

Együtt lépett színpadra Pilz Olivér, a Herman Ottó Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsának elnöke, a mostani elégedetlenségi hullám szikrájául szolgáló nyílt levél spiritusz rektora és Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója.

Pilz arra hívta föl a figyelmet, hogy a levelet már mintegy harmincezren írták alá. Közölte: a budapesti Teleki Blanka Gimnázium tantestületéből ötvenen jelentek meg a tüntetésen.

Részlet kettejük közös fölszólalásából (a felvételen balra Pukli, jobbra Pilz):

A duett után Pilz egyedül folytatta. Egy képzeletbeli, Emmi nevű diák bizonyítványát olvasta föl. Emmi mindenből megbukott.

„Gyerekeink és az ország jövője a tét!” – zárta beszédét Pilz Olivér.

„A tiltakozókat Soros György támogatja”

„A tiltakozókat Soros György támogatja” – közölte, általános derültséget keltve Pukli. „A tizenöt éves számítógépeinket? Az átázott iskolafalakat? A hiányzó irodaszereket? A minősíthetetlen kísérleti tankönyveket? A tizenhat fokos tantermeket? […] A válaszra sem méltatott IV. számú mellékleteket? A későn megérkező béreket? A túlzott tananyagmennyiséget? A tornaterem hiányában lépcsőn erősítő gyerekeket? A kötelező benntartózkodási időt? A belső bérfeszültséget? Az igazgatói jogkörök megvonását? Az elhibázott tanfelügyeleti és minősítési rendszert? A nettó hetvenkilencezerért dolgozó rendszergazdát, iskolatitkárt, laboránst, könyvtárost?” – folytatta, majd fölolvasta a Teleki összes követelését. Nagy éljenzést és tapsot kapott a IX. pont, azaz a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) megszüntetésének követelése.

A Herman Ottó Gimnázium két végzős diákja, Bedécs Vivien és Bendicskó Lilla egyebek mellett arra hívta föl a figyelmet, hogy az oktatásban meglévő problémák az élet más területeire is kihatnak. Egyikük azon reményének adott hangot, „hogy akik tehetnek a megoldásért, nemcsak hallgatják, hanem meg is hallják szavunkat”.

„Mi, diákok szeretnénk […] Magyarországon tanulni és Magyarországon élni. Hisszük azt, hogy itt lehet jövőnk, és ennek a jövőnek az alapja az oktatás. […] Hiszünk abban, hogy a fölmerülő problémákat közösen meg tudjuk oldani. […] Hiszünk a jövőben” – hangzott el.

„2008-ban Orbán még több pénzt ígért az oktatásnak”

A Független Diákparlament nevében fölszólaló Tóth Réka minőségi oktatást követelt, majd a netadó elleni megatüntetés egyik spiritusz rektora, Gulyás Balázs, az internetadó elleni gigatüntetés egyik spiritusz rektora kapott szót. „A felcsúti stadion is a mi közös jövőnkből épül, hozzátéve, hogy „utoljára egy hibbant diktátor, Nicolae Ceaușescu épített stadiont a szülőfalujába”. Arra hívta föl a figyelmet, hogy „2008-ban Orbán még több pénzt ígért az oktatásnak”. Hangsúlyozta: kilátások híján egyre több fiatal megy érettségi után külföldre. „Magyarország jövője a tét” – tette hozzá. Úgy folytatta: „nem stadionokra és felcsúti kisvasutakra kell költeni a pénzünket, miközben kivérzik az oktatás”. Balog Zoltán emberminiszternek azt üzente: ne a tükröt dobja ki, hanem a KLIK-et szüntesse meg. Úgy folytatta: ha Balognak és Orbán Viktor miniszterelnöknek „nosztalgiája van a hatvanas évek központi irányítása iránt, akkor költözzenek Észak-Koreába”.

„A múlt politikája nem győzhet a XXI. század felett. […] Ha megőrizzük az elszántságunk, akkor az iskoláink nem fognak a XIX. században maradni” – zárta beszédét Gulyás.

Tudták, hogy létezik Keresztény Pedagógusok Szakszervezete? Mi sem

„Elengedhetetlen az oktatás egészének rendszerszintű átalakítása” – mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Balog Zoltán „megoszt, intrikál, félretájékoztat, úgy, ahogy ezt miniszterként mindig is tette” – folytatta. Szerinte önkritikát nem lehet elvárni Balogtól, „de tegyen meg mindent legalább a kármentésért”.

Mendrey is odasózott a kormánynak a sorosozásért. „A fanklubot nem érdekli a valóság: ők nem foglalkoznak a tényekkel” – folytatta.

A szakszervezeti vezető élénk szavakkal gyalulta az oktatási kormányzat által kitalált köznevelési kerekasztalt, amiért oda csak számára kedves szervezeteket – például a Keresztény Pedagógusok Szakszervezetének, a Nemzeti Pedagóguskarnak és a Nagycsaládosok Egyesületének a képviselőit, vagy Parragh Lászlót, mint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét – hívták meg. „Magára valamit is adó szervezet nem vesz részt ebben a cinikus színjátékban” – érvelt a bojkott mellett Mendrey, s tette mindezt a PDSZ szombati álláspontjához képest radikalizálódva.

Négyen a tüntetés szónokai közül: Galló Istvánné, Tóth Réka (takarásban), Gulyás Balázs és Mendrey László. Fotó: Budapest Beacon

Az államnak, bár nem kell az oktatásból teljesen kivonulnia, de a jelenleginél kisebb szerepet kellene, hogy kapjon az oktatásban – folytatta a szónok. „Azt javaslom, mindenki tegye a dolgát” – zárta beszédét Mendrey László.

„Elfogyott a pedagógusokra oly jellemző türelem” – mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. „A hatalom nem érti, hogy mi a baja a pedagógusnak. […]. Nem akarja megérteni és beismerni, hogy az oktatáspolitikája megbukott” – folytatta. „A pedagógusoknak az a baja, hogy a hatalom a rájuk bízott gyerekektől elveszi a gyerekkorukat és el akarja venni a jövőjüket is” – fogalmazott, majd a Herman Ottó Gimnázium tantestületét dicsérte, úgy emberileg, mind szakmailag.

Tudósítónk interjút készített Galló Istvánnéval:

„Ma a köznevelés rendszerében a pedagógustársadalom nagyobb felelősséget érez a tanítványok jövője, Magyarország jövője iránt, mint azok, akik az országot irányítják” – folytatta beszédét Gallóné, majd zárásként arra kérte hallgatóságának tagjait, hogy minél többen vegyenek részt a február 13-i budapesti pedagógustüntetésen.

A kevesebb több lett volna

Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöknek – akivel decemberben interjút készített a Budapest Beacon – a beszédét nem tudjuk idézni, mert tudósítónk elaludt rajta. Bár a hét perc negyvenhárom másodperces beszéd hangfelvétele szerkesztőségünk birtokában van, abból minden erőfeszítésünk ellenére egy büdös szót sem tudtunk kiemelni.

A Városi Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének és a Magyar Szakszervezeti Szövetség Közlekedési Tagozatának képviseletében színpadra lépő Nemes Gábor szolidaritását fejezte ki a pedagógusokkal, „hiszen egyetértünk a Herman Ottó Gimnázium nyílt levelének tartalmával”. Hangsúlyozta: a közlekedési dolgozók is hasonló gondokkal küzdenek. „A Magyar Szakszervezeti Szövetség Közlekedési Tagozata ott lesz” a 13-i tüntetésen, „mert csak együtt, közösen tudunk eredményeket elérni” – zárta beszédét Nemes Gábor.

Varga Andreának, az Autonóm Területi Szakszervezet elnökének a beszéde – leginkább üvöltözése – még Földiákét is alulmúlta – s történt mindez a szakadó esőben. Kiderült: a szakszervezeti vezető nem akar „Skype-nagymama lenni”. Üdvözölte a tömegben megjelent Sándor Máriát, a feketeruhás nővérek legismertebbjét. „Nem hagyjuk elvenni a gyermekeink jövőjét” – mondta. Egyebek mellett „emberhez méltó bért” követelt.

A Budapest Beacon azon megjegyzését, miszerint az utolsó három fölszólalás – de főleg Földiáké és Vargáé – nélkül a kevesebb több lett volna, s ez a mostoha időjárásra való tekintettel különösen így van, egy korábbi szónok mély egyetértéssel nyugtázta. Hozzátette: ha nem szónoka, hanem szervezője lett volna a tüntetésnek, biztos, hogy kevesebb beszéd hangzott volna el.

Helyszíni tudósítónk interjút készített Szabó Szabolccsal, az Együtt országgyűlési képviselőjével is:

Mintegy félezren áztak a budapesti Szabadság téren

Szakadó esőben mintegy félezren – zömében pedagógusok, de egy-két diákot és szülőt is föl lehetett fedezni a tömegben – gyűltek össze a miskolci Herman Ottó Gimnázium melletti szimpátiatüntetésen Budapesten, a Szabadság téren – jelentette a Budapest Beacon helyszíni tudósítója. A német megszállási emlékmű előtti terület megtelt, az aprócska, színpadnak nem nevezhető dobogón pedig egymást váltották a szónokok, akiknek csak a hangját lehetett hallani, a sok esernyő minden mást eltakart a nagyérdemű elől. Hangos szó nem, visszafogott füttyszó is ritkán törte meg az amúgy csendes demonstrációt, az első „Orbán takarodj!” rigmusra – amit miskolci tudósítónk egyáltalán nem hallott – is majd tíz percet kellett várni. A szervezők mindeközben a jövő szombati országos tüntetésre fölhívó szórólapot osztogattak.

Azt tanítják, amit a kormány akar, nem pedig azt, ami a diákok érdeke lenne. A sok adminisztráció azért van, hogy a tanárokat ellenőrizhessék, a gyerekeknek pedig a sok iskolában való benntartózkodással elveszik a gyerekkorukat – mondta egyik szónok.

A problémák és a követelések sokadszorra való fölemlegetésén, Klebelsberg Kuno örökségének fejtegetésén, valamint egy Kosztolányi-versen kívül a keleti határszélen, Magyarország egyik leghátrányosabb szegletében, a berettyóújfalui kistérségben tevékenykedő Igazgyöngy Alapítvány által működtetett művészeti iskola igazgatójának levelét is fölolvasták. L. Ritók Nóra szerint a szegregáció mára elfogadottá vált, az oktatás teljesen elveszítette esélykiegyenlítő funkcióját, és mivel a gyerekek egynegyede mélyszegénységből érkezik, az oktatás sem állja útját a szegénység újratermelődésének. Ahol olyan szélesre nyílik az olló gazdag és szegény között, mint Magyarországon, ott azok számára is élhetetlen lesz az ország, akik egyelőre még a naposabb felén élnek – hangsúlyozta levelében a szervezet vezetője, aki szerint nemcsak a szegényeké, hanem mindannyiunk jövője lesz a közmunka.

A levelet fölolvasó tanár – mint elmondta – délelőtt a saját osztályában megkérdezte az első osztályos gyerekektől, hogy szerintük mitől jó egy iskola. A válaszok szerint attól, hogy elég nagy a tanterem és az udvar, hogy lehet játszani vagy kézműveskedni, hogy a többi gyerek őszinte és barátságos, és hogy fontosak a gyerekek.

Tüntetés a budapesti Szabadság téren. Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám

Egy másik szónok szerint nem elég tüntetni, cselekedni kell, ezért a megjelenteket arra biztatta, hogy bátran álljanak ki: öt fölálló tanárt még ki lehet rúgni, de harmincötöt már nem. Ne engedjük, hogy a nevünkben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tárgyaljon (a kormány ezt a szervezetet is meghívta a Köznevelési Kerekasztal tárgyalásaira – a szerk.) – tette hozzá. Ez utóbbi mondat miatt a tömeg erős nemtetszésének adott hangot.

A szombaton megalakult Országos Tantestületi Értekezlet (OTÉ) – amely a Köznevelési Kerekasztal ötletét mér a kezdetektől kategorikusan elutasította – képviselője a tüntetésen elmondta: bár korábban azt tervezték, hogy – mint arról a Budapest Beacon is beszámolt – február 10-én országos demonstráció keretében nyomatékosítják követeléseiket, úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) által szervezett február 13-i, Kossuth téri tüntetéshez, és a 10-re tervezett tüntetést lefújják. Közlése szerint a szervezet szerint mindaddig folytatja a tiltakozó megmozdulásokat, amíg nem lesznek érdemi változások a közoktatásban.

A demonstrálók között közéleti szereplőt vagy hírességet nemigen lehetett látni, egyedül Juhász Pétert, az Együtt alelnökét és V. kerületi önkormányzati képviselőjét, illetve Szabó Gábor „Tuareget”, a Parlament előtt mozgalmával hosszú hónapokra letáborozó aktivistát fedeztük föl a tömegben.

A résztvevők egy órával a kezdés után, talán az egyre intenzívebb eső hatására elkezdtek hazaszállingózni.