Bár a megszólaló aktorok szavaiból az következik, hogy a halálbüntetés visszaállítása nem reális forgatókönyv, azt – mint e cikk léte is igazolja – Orbán Viktor múlt heti pécsi, a halálbüntetésre vonatkozó kijelentésével sikerült tematizálni. Kovács Zoltán kormányszóvivő az ügyben megszólaló The Guardiannek ment neki, a DK szakpolitikusa szerint a kaposvári trafikosgyilkosság a Fidesz lelkén szárad, ezért szeretné megosztani a felelősséget az országgal, míg a Policy Agenda elemzése azt írja: Orbán csupán időt akar nyerni, miközben az elpártolt szavazókat is visszacsábítaná a Jobbiktól. Szerintük a miniszterelnök tévúton jár, ha azt hiszi, hogy a halálbüntetés vagy a bevándorlók témája megállítja majd a kormánypárt belső politikai erózióját.

„Napirenden kell tartani a halálbüntetés ügyét” – válaszolta Orbán Viktor az M1 kérdésére pécsi látogatásakor tartott sajtótájékoztatóján múlt kedden.

A bejelentés nagy visszhangot keltett: a nemzetközi sajtón és számos európai parlamenti (EP) képviselőn kívül az Európai Bizottság (EB) elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság jogállamiságért is felelős első alelnöke, Frans Timmermans, valamint az Európa Tanács emberi jogi főbiztosa, Nils Muižnieks is kritikát fogalmazott meg. A bejelentés a Fidesz egy részét is váratlanul érte, Rogán Antal frakcióvezető azonban nem sokkal később már támogatta az ötletet. Ezzel szembemenve a Magyarországi Evangélikus Egyház kijelentette: elfogadhatatlan a halálbüntetés. Még a Kereszténydemokrata Néppárt is kifejezte egyet nem értését.

Orbán Viktor a bejelentés után két nappal telefonon beszélt Martin Schulzcal, az EP elnökével, akit arról tájékoztatott, hogy nem tervezi a halálbüntetés bevezetését, csupán „egy vita van róla” – jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter csütörtökön. A miniszterelnök arról is biztosította Schulzot, hogy a magyar kormány minden uniós szerződést és jogot tiszteletben tart – mondta Lázár, aki egyébként saját bevallása szerint híve a halálbüntetésnek.

Bár Orbán csütörtökön még a föntieket mondta, pénteken az Echo TV-nek adott interjújában mégis arról beszélt, hogy korainak tartja eldönteni a kérdést. A miniszterelnök szerint ez egy demokratikus vita, amelyet Brüsszel nem akar lefolytatni, pedig szerinte nem Martin Schulz fogja eldönteni, hogy mi tabu, és mi nem az.

„Nem akarok egyértelmű dolgokról vitát folytatni. A halálbüntetés tilalma benne van az Alapjogi Chartában, valamint más uniós jogszabályokban, ezért ez nem Orbán döntése” – mondta Orbán kijelentésével kapcsolatban Jean-Claude Juncker, hozzátéve, hogy „annak újra bevezetése nem egyeztethető össze az EU-tagsággal”. A keresztényszocialista – s mint ilyen, az Európai Néppártban Orbán párttársa – luxemburgi politikus azt mondta: a magyar miniszterelnöknek világossá kell tennie, mit is akar, de ha tényleg a halálbüntetés visszaállítását fontolgatja, akkor harc lesz.

Kovács Zoltán kormányszóvivő (képünkön) szerint egy valós problémáról van szó, amelyről egyébként a miniszterelnök nem foglalt állást. Olyan interpretációkat hallhattunk az elmúlt napokban, amelyeknek semmi köze a valósághoz – mondta Kovács csütörtökön az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Ha az emberek beszélnek a halálbüntetésről, akkor a politikának is beszélnie kell róla, és senki sem tilthatja meg, hogy bármilyen témáról beszéljünk – jelentette ki a kormányszóvivő, aki nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy mit lehet lépni, ha a „vita olyan irányt vesz”.

Kovács magánvéleményt sem volt hajlandó megfogalmazni a halálbüntetéssel kapcsolatban, azt viszont többször is elmondta, hogy a vita napirenden tartása pontosan azt jelenti, amit Orbán mondott.

A kormányszóvivő szerint „hihetetlen hisztériakeltés”, amit a sajtó – konkrétan a The Guardian – művel. Az angol lap cikke szerint a magyar miniszterelnök vissza akarja állítani a halálbüntetést, és munkatáborokat akar építeni a bevándorlóknak. Kovács azt mondta: csütörtökön, közvetlenül a cikk megjelenése után beszélt a Guardian magyarországi tudósítójával, aki mondta, hogy nem tudott semmit a cikkről, legalábbis a tartalmáról biztosan nem. A kormányszóvivő nem érti, hogy miért van itt a Guardian tudósítója, ha nem kíváncsiak a magyar kormány álláspontjára. Szerinte a lap valótlanságokat állít, és tudatosan torzít.

A Guardian Gyöngyöspatával és a közmunkaprogrammal kapcsolatban is megcsinálta ugyanezt – tette hozzá Kovács.

Richard Field, lapunk főszerkesztője ez utóbbi kijelentés miatt nyílt levélben védte meg a The Guardiant. Szerinte a lap a gyöngyöspatai krízis esetében sem állított valótlanságot, és egy-két apróbb tévedéstől eltekintve megfelelően mutatta be az eseményeket. Field 2011 tavaszán szélsőjobboldali félkatonai szervezetek fenyegetésétől tartó cigánycsaládokat menekített ki a településről.

Nem lehet kérdés, hogy Magyarországon bevezetik-e a halálbüntetést, hiszen az Európai Unió (EU) tagjaként ez elképzelhetetlen, ám a külpolitikai szempontok mellett van egy belpolitikai üzenet is – véli Ara-Kovács Attila, a Demokratikus Koalíció (DK) külpolitikai kabinetfőnöke, aki szintén csütörtökön volt az ATV Egyenes Beszéd című műsorának vendége.

„Történt egy borzalmas gyilkosság, ami a Fidesz lelkén száradna, ha a Fidesznek lenne lelke” – mondta a DK külpolitikai szakértője. Ezt ők is érzik, ezért kellett valami nagyobbat mondani, ezért próbálják megosztani a felelősséget az egész országgal – mondta Ara-Kovács. Szerinte a Fidesz azzal takaródzik, hogy az emberek hozták föl a halálbüntetés kérdését. Ez egy rossz döntésről – a trafikok lefóliázásáról – való figyelemelterelés.

Ara-Kovács szerint a halálbüntetés nem bír visszatartó erővel. Azt mondta: 1990 előtt, amíg Magyarországon is érvényben volt a halálbüntetés, jóval több volt az életellenes bűncselekmény, mint manapság. De ha ez még nem is lenne így, az emberi magatartás fejlődése akkor is abba az irányba halad, hogy morálisan ne egyezzünk ki azzal, miszerint valakinek az életét el lehet venni – mondja a DK külpolitikai kabinetfőnöke.

„A Jobbik ügyeivel nyerne időt a Fidesz” – írja szerdán megjelent elemzésében a Policy Agenda. A jövő évi költségvetés előrehozása, a tervezett adócsökkentés, a halálbüntetés, illetve a bevándorlásellenes nemzeti konzultáció új politikai terméket jelentenek. Ezzel azoknak a támogatására épít a Fidesz, akiket a Jobbik eredményesen szólított meg az elmúlt időszakban – véli az elemzés.

A Policy Agenda szerint a Fidesz tévúton jár, ha azt hiszi, hogy ezek a témák megállíthatják a kormánypárt belső politikai erózióját, vagy visszacsalogathatják a Jobbikhoz pártolt szavazókat, hiszen már két választást is elvesztett az első bevándorlásellenes kampánya óta. Orbán számára a következő hónapok a politikai időhúzásról szólnak majd.

Ezek az ügyek idei-óráig leköthetik a saját oldalának politikai szereplőit, és ezzel időt adhatnak egy erősebb őszi kezdeményezésre – írja elemzésében a Policy Agenda.