Fotó: Népszava

A Kúria a címben olvasható indokra hivatkozva írta fölül a Fővárosi Választási Bizottság korábbi, a nyári olimpia megrendezésére irányuló népszavazási kezdeményezést engedélyező döntését. Bár új kérdés beadására még van lehetőség, és alkotmányjogi panasszal élve akár az Alkotmánybíróságig is eljuthat az ügy, a Kúria döntése ismeretében aligha van esély arra, hogy a nép döntsön: akar-e olimpiát, vagy sem. A Városligetbe tervezett múzeumi negyeddel kapcsolatos kérdést a magas testület talán még ennél is faramucibb érveléssel utasította el, de mint a benyújtó Karácsony Gergely közölte, nem is élnek a panasz lehetőségével, mert semmi értelme. Ehelyett inkább olyan új kérdést nyújtanak be, amelynek elbírálásával kiderül, hogy az ügyészség, az Alkotmánybíróság, és még számos elvileg független intézmény után a Kúria is a Fidesz bábszínházává silányodott-e.

Mint arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, A Fővárosi Választási Bizottság december közepén jóváhagyott két népszavazási kérdést. Az egyiket – miszerint

 

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata ne pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”

 

– Erdélyi Katalin, az Átlátszó újságírónője (képünkön jobbra) nyújtotta be. A másik kérdést Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke, Zugló polgármestere (képünkön balra) jegyzi:

 

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a városligeti építési szabályzat ne tegye lehetővé új múzeumi épületek építését a Városligetben?”

 

A két kezdeményező együttműködési megállapodást kötött egymással, az aláírásgyűjtés azonban nem indulhatott el, mert a döntést valaki megtámadta a bíróságon, így került az ügy a Kúria elé, az pedig döntött, mindkét kérdés esetében elképesztő érveléssel.

Az olimpiai rendezést firtató kérdés a Kúria szerint megtévesztő, mivel a választópolgár a népszavazás időpontjában a pályázat beadásáról már nem tud véleményt nyilvánítani, az ugyanis addigra már megtörtént. (A pályázati dokumentáció első csomagjának beadása valójában még nem történt meg, annak határideje február 17-e – L. Á.). „A kérdés azt sugallja, hogy a választópolgárok a pályázat beadásáról véleményt nyilváníthatnak” – szól a Kúria indoklása.

A döntéssel a budapestiek olyan lehetőségtől esnek el, amit a világ számos országában élők megkaptak. Novemberben Hamburg lakossága döntött arról, hogy a város ne pályázzék a 2024-es játékokra, tavaly májusban pedig a krakkóiak utasították el a város jelentkezését a 2022-es téli olimpia rendezésére. Így tettek a müncheniek, illetve a dél-bajorországi síparadicsom, Garmisch-Partenkirchen lakossága is, ahogy a svájci St. Moritz környékén élők is – írja a Nol.hu.

Fölmerül ugyanakkor a kérdés: a Kúria értelmezése szerint egy beadott pályázatot már nem lehet visszavonni? Dehogynem: számos példa létezik erre, ráadásul, a pályázati folyamatnak a februárin kívül még két állomása van: a második pályázati csomagnak idén októberben, a harmadiknak pedig 2017 februárjában kell elkészülnie.

Ezen érvek mentén ugyanakkor az is megállapítható, hogy a Kúria értelmezése szerint akkor lehet – jelen esetben egy esemény megrendezésével kapcsolatos – népszavazást kezdeményezni, ha a pályázati folyamat még nem indult el. Ennyi erővel a jövő század olimpiáiról is tarthatnánk népszavazást, hátha újra pályáznánk a jeles eseményre.

A múzeumi negyed ügyében a testület egyszerűen azzal söpörte le az asztalról az ügyet, hogy egy helyi referendum nem írhatja felül a törvényhozás akaratát, márpedig a Városliget megújításáról törvény rendelkezik.

„A törvényi szabályokat a helyi népszavazás nem törheti át olyan rendeletmódosítás kikényszerítésével, amely valójában az Országgyűlés által törvényben meghatározott célt ellehetetleníti. Márpedig, ha a Városligetben nem épülhetne új múzeumépület, úgy a jelzett törvényhozói cél meghiúsulna, tehát a helyi népszavazási kezdeményezés burkolt törvénymódosításra irányul” – indokol a Kúria, azonban ez így ebben a formában azért nem állja meg a helyét, mert a törvényben nem szerepel a „múzeum” szó, tehát törvényt sem kellene módosítani.

A kérdéseket tehát elkaszálták, ám mindkét esetben jogorvoslati lehetőségként ott az alkotmányjogi panasz – ebben az esetben a jelenleg a Fidesz bábszínházaként funkcionáló Alkotmánybíróság (AB) döntene. A másik lehetőség, hogy meg lehet próbálni más megfogalmazással föltenni a kérdéseket, ugyanakkor az már a vasárnapi zárvatartás körüli bohózatból is látszik, hogy amiről a Fidesz nem akar népszavazást tartani, arról nem is lesz népszavazás.

Arról már kár is beszélni, mekkora bukás az olimpia, hogy a rendezésből Budapestnél sokkal erősebb városoknak is teljesen esélytelen nyereségesen kijönniük, de a múzeumi negyed is egy minden szempontból elhibázott elképzelés.

Karácsony Gergely megdöbbent

Nagyon meglepett a döntés, amely valószínűleg minden jogértő embert sokkolt Magyarországon – mondta Karácsony Gergely az ATV Start műsorában csütörtökön. Az ember nem tud másra gondolni, mint arra, hogy van egy politikai váltás a Kúria gyakorlatában, a testület ugyanis szerinte egészen eddig nem hozott egyértelműen politikai döntéseket.

További probléma, hogy a törvényben nem szerepel a „múzeum” szó – mondta Karácsony, megerősítve a föntieket. A múzeum annak a rendeletnek a tárgya, amelyről a népszavazási kérdés szólt, magyarán a Kúria egy olyan dologra hivatkozik, ami nincs a törvényben leírva.

Az olimpia esetében teljesen egyértelmű a hiba, hiszen a pályázatot majd jövőre lehet beadottnak tekintetni, akkorra pedig biztosan lement volna a népszavazás – hangsúlyozta Zugló polgármestere.

Azért, hogy leellenőrizzék, valóban politikai döntéseket hoz-e innentől kezdve a Kúria, kifejezetten erre reflektáló kérdéseket fognak benyújtani a Városligettel kapcsolatban – mondta Karácsony. A trükközést próbálják meg kikezdeni, tehát például azt, miszerint a zöldfelületbe esetleg beleszámítana a Városligeti-tó vízfelülete, vagy az Állatkert területén épülő úgynevezett biodóm üvegkupolája is, ugyanis a törvény eredeti paramétereibe nem férnek bele a tervezett épületek. Az építési rendelet tervezete éppen ezért akarja a törvény eredeti szándékát fölhígítani – mondta a polgármester.

Karácsonyék azt szeretnék ezzel megtudni, hogy a Kúria része-e a politikai gépezetnek úgy, mint az AB – amihez éppen ezért nem is fordulnak –, az ügyészség, és számos más, elvileg pártsemlegesen működő intézmény.

Egy jogállamban egyébként Zugló határozná meg a Városliget beépíthetőségét, ez egy szuverén önkormányzati jog, csak a Városligetre hoztak egy törvényt – magyarázta a polgármester. Az elődje, a fideszes Papcsák Ferenc által benyújtott építési szabályzat szerint „egy kutyaólat nem lehet a Városligetben építeni”, és ugyanez a Papcsák miután parlamenti képviselő lett, benyújtott egy javaslatot, hogy most ezt az egészet felejtsük el — szemléltette Karácsony a helyzet komikumát.

Gulyás Balázs nem lepődött meg

Nem véletlen, hogy így döntött a Kúria: a Fidesz rendszerében a hatóságok nem semlegesen bírálják el a kezdeményezéseket, hanem nagyon úgy tűnik, hogy a kormányzat érdekei szerint – mondta Gulyás Balázs, a internetadó elleni tüntetéssorozat szervezője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában szerdán. A Fidesz ellenzékben nagyon szerette a népszavazás intézményét, kormányon viszont minden megtesz, hogy megakadályozza – tette hozzá Gulyás, aki szerint a Fidesz „lop, csal, hazudik” – és immár mindháromra bizonyíték van.

Óriási probléma, hogy a normális demokráciában működő eszközöket ma Magyarországon sem a párt-, sem a civil ellenzék nem képes használni, ezért új eszközöket kell keresni. Ilyen például, hogy tájékoztatjuk az embereket a fölháborító ügyekről – mondta az aktivista.