Michel Forst. A kormány nem teszi ki az ablakba a jelentést

A magyar kormány megkérdőjelezi a civil aktivisták legitimitását, megbélyegzi őket, az utóbbi években végbement hatalomcentralizáció pedig az emberi jogok gyakorlására is hatással van. Mindez Michel Forst, az Egyesült Nemzetek Szervezetének emberi jogi aktivisták helyzetével foglalkozó különmegbízottjának keddi közleményéből derült ki.

Michel Forst, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) emberi jogi aktivisták helyzetével foglalkozó különmegbízottja február 8-tól 16-ig Magyarországon tartózkodott, hogy fölmérje azt a környezetet, amelyben az emberi jogi aktivisták és a civilszervezetek tevékenykednek az országban. Látogatása során Budapesten kívül Szegeden és Miskolcon is járt, találkozott állami tisztségviselőkkel, a bírói testület tagjaival, parlamenti képviselőkkel, az ombudsmannal, emberi jogi aktivistákkal, valamint a civiltársadalom képviselőivel és diplomatákkal is.

Tapasztalatait keddi közleményében foglalta össze. Eszerint a civil szféra szereplői – és ezen belül az emberi jogi aktivisták – meglehetősen nehéz helyzetben vannak ma Magyarországon. Forst szerint a kormány megkísérli az aktivisták tevékenységének legitimitását megkérdőjelezni, rontja hírnevüket, valamint túlzott adminisztratív terhek és pénzügyi nyomás alkalmazásával aláássa békés és legitim munkájukat.

„Az emberi jogi aktivisták súlyos nehézségekkel szembesülnek, amelyek bizonyos esetekben akár alapvető jogaik – köztük szabadságjogaik –, valamint az emberi jogok védelméhez kapcsolódó joguk megsértésére is kiterjednek” – magyarázta a szakértő, aki látogatása során arról is hallott beszámolókat, hogy a kormányt bíráló, vagy emberi jogi aggályokat fölvető jogvédőket megfélemlítik és „politikai aktivistának” vagy „külföldi ügynöknek” állítják be.

„A menekültválság és a társadalomban a másképpgondolkodókkal szemben mesterségesen gerjesztett félelem miatt a jogvédők kénytelenek elszenvedni a kormányzati tisztségviselők nyílt bírálatát, a média megbélyegzését, az ellenük alaptalanul indított vizsgálatokat, valamint az állami támogatás csökkenését” – folytatta Forst.

Ahogy a vizsgálatok szaporodtak, úgy csökkent a civilek és a döntéshozók közötti párbeszéd. Sajnálatos, hogy „a civiltársadalom és a döntéshozók közötti párbeszéd keretei fokozatosan szűkülnek, és a hatóságok egyre kevesebb érdeklődést mutatnak az ilyen párbeszéd iránt, különösen olyan esetekben, amikor eltérő álláspontok ütköztetésére kerülne sor” – mondta az ENSZ szakértője.

Szerinte a kialakult helyzeten a jogszabályi környezet is sokat rontott: az elmúlt öt évben elfogadott több mint ezer új jogszabály meggyengítette „a jól működő demokráciát, és fokozatosan eltávolított néhány fontos, a végrehajtó hatalmat korlátozó féket”. Hozzátette: „az alkotmány drasztikus módosításai az Alkotmánybíróság gyengülését eredményezték, továbbá ahhoz vezettek, hogy az állam a korábbinál lényegesen nagyobb mértékben gyakorol ellenőrzést a bíróságok, a média, a vallási szervezetek, és a közélet egyéb területei fölött, ami hol közvetlenül, hol közvetve az emberi jogok gyakorlására is hatással van”.

Forst azt is megjegyezte, hogy magyarországi tartózkodása során a kormány kiváló együttműködő partnernek bizonyult.

Tapasztalatai alapján a szakértő ajánlásokat fogalmazott meg a civilek, az ombudsman, valamint a kormányzat számára is, utóbbitól például azt kérte, hogy kritikáitól és ellenvéleményétől függetlenül inkább támogassa a független civilszervezetek munkáját, szem előtt tartva azok meghatározó szerepét a magyar társadalom fejlődésében.