A Nagy-Britanniában élő magyar származású költő, Szirtes György – hazájában George Szirtes – angol nyelvű videóinterjút adott a Budapest Beaconnek. „Ha megteremti valaki a külső félelmet, akkor azzal egyesíti támogatóit, s azok, akik nem támogatják, félni fognak attól, hogy fellépjenek ellene” – fogalmazott az interjúban a mostani magyar kormányt élénken bíráló Szirtes. „Nagyon nagy visszalépés lenne az elszigetelt nemzetállami lét. Szinte beteges egy olyan korban, amikor az utazás és a mozgás minden korábbinál gyorsabb, könnyebb és természetesebb” – vélte. „Magyarország szélsőséges kormányzati forma felé halad” – mondta.

Mint a Magyarországon született Szirtes György (képünkön jobbra) az interjúban elmondta, 1956-ban, nyolcéves korában hagyta el szülőföldjét. Ausztrián keresztül jutott el a család Nagy-Britanniába. Szülei eredetileg Ausztráliába szerettek volna menni, ahol rokonaik 1948 óta éltek, de édesanyja gyenge egészségi állapota miatt erre nem volt lehetőség.

Szirtes édesanyja egy evangélikussá konvertált zsidó családból származott. Családjában egyetlenként élte túl a Soát. Édesapjának a megszállt Szovjetunióban, a mai Fehéroroszország területén, a magyar hadsereg által diszponált egyik kényszermunkatáborból sikerült megszöknie.

Szirtes inkább politikai kivándorlónak tekinti családját, mintsem menekültnek. Szülei döntésével kapcsolatban, hogy nyolcéves gyerekükkel 1956-ban elhagyták Magyarországot, azt mondta: „rendes otthonuk volt Magyarországon, mégsem érezték igazán biztonságban magukat”.

Bár Magyarországon született, Szirtes önmagát elsősorban britnek vallja. Azonban felnőttként úgy vélte: valamennyire visszatér magyar gyökereihez. Részt vett az 1989-es budapesti tüntetéseken, de hátat fordított, amikor a Lánchídon átmenve egyszer csak úgy érezte: „nem vagyok magyar, nem igazán tehetem ezt”.

„Vannak dolgok, amelyek a magyar élményhez, a magyar nyelvhez tartoznak, de én nem voltam részese ennek a csapatnak. Életem legnagyobb részét itt (Nagy-Britanniában – az szerk.) töltöttem” – mondta a költő.

Bevándorlásellenes retorika

Szirtes szerint „hatalmas szégyen, rosszindulatú és veszélyes az a viselkedés, retorika és nyelv”, amit Orbán Viktor kormánya használ „a főleg támasz nélküli emberekkel” szemben.

„A kormány retorikája rendkívül szégyenteljes” – vélte. „Nem számítottam ennyire idegengyűlölő hangnemre, de nem mondhatom, hogy meg vagyok lepve” – folytatta gondolatait.

A magyar kormányt erősen kritizáló költő azt mondta: a kormány migránsellenes retorikája „természetes eredménye” annak, hogy 2010 óta a Fidesz átvette a kulturális intézmények feletti irányítást. Ami azóta folyik, azt „súlyos kulturális visszalépésnek” nevezte.

„Valahogy úgy gondolok erre, mint a harmincas évekbe történő visszatérésre, vagyis a harmincas évek figuráinak rehabilitációjára. Nemcsak rehabilitáció, inkább ünneplés” – mondta Szirtes, utalva ezzel a Horthy-korszak erősen antiszemita íróira.

„Úgy vélem, nemcsak kevésbé nagylelkű, de sokkal inkább ellenséges is saját népével szemben” – mondta Szirtes a magyar kormányról. Úgy látja, hogy a kormány kísérlete arra, hogy kihasználja a magyarok történelmileg megalapozott félelemét az ország megszállásával szemben, nem más, mint „politikai opportunizmus”.

„Ez egy abszolút klasszikus stratégia. Ha megteremti valaki a külső félelmet, akkor azzal egyesíti támogatóit. S azok, akik nem támogatják, félni fognak attól, hogy fellépjenek ellene” – mondta.

Arról, hogy a „keresztény Európa” fenyegetéssel néz szembe

Azzal kapcsolatban, hogy a túlnyomórészt muzulmán bevándorlók jelentenek-e fenyegetést az „európai kereszténységre”, Szirtes nemmel válaszolt. „Nem látok itt olyan embereket, akik templomokat gyújtanának fel” – mondta, ahogy azt sem hiszi, hogy erre valaha sor fog kerülni.

Szirtes abban sem hisz, hogy a „keresztény Európa” kifejezésnek különösebben lenne értelme. „Valakinek az az elképzelése, hogy egy humánus Európa létezik, amelyet a kereszténység, a klasszikus civilizációk, a judaizmus és más külső erők formáltak ilyenné. Nem tudnánk elképzelni számos tudományt és a matematikát sem az iszlám világ nélkül. Nos tehát, van a gondolat, hogy Európa forog kockán, de ez nem az általuk sugallt Európa” – vélte.

Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja

Szirtes úgy véli: nem most van itt az ideje egy, az Európai Unióból (EU) történő kilépésről döntő népszavazás kiírásának. Hozzátette: borzasztóan sajnálná, ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból.

„Nagyon nagy visszalépés lenne az elszigetelt nemzetállami lét. Szinte beteges egy olyan korban, amikor az utazás és a mozgás minden korábbinál gyorsabb, könnyebb és természetesebb” – folytatta gondolatait Szirtes.

A költő úgy folytatta: míg a menekültválság „nagyon nehéz probléma”, vannak humánusabb hozzáállások is annak megoldására. Hozzátette: „mindenkinek kell, hogy legyen elképzelése arról, hogy miért értelme van azon kívül az EU-nak, hogy megkönnyítse a kereskedelmet és biztosítsa a méltányos jogi kereteket”.

Szirtes szerint a Konzervatív Párt amiatt aggódik, hogy szavazóinak egy része EU-ellenes pártokhoz áll át. Úgy vélte: a Konzervatív Párt és a legfontosabb EU-ellenes párt viszonya nem különbözik a Fidesz és a Jobbik viszonyától. „Politikai értelemben egymáshoz képest ellentétes arcukat mutatják”, de ideológiájukban nem különböznek egymástól – mondta.

A felelős kormány szerepe

Szirtes úgy folytatta: az idegengyűlölő, nacionalista ösztönök minden országban léteznek, de egy tisztességes kormány kötelessége, hogy ezeket az érzelmeket ne felerősítse, ellenben enyhítse a félelmet, amikor úgy tűnik, hogy nincs ok a félelemre.

Azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök Magyarországgal kapcsolatos megjegyzése, miszerint ők nem kérték, hogy az európai országok vigyék el innen a cigányokat, „gyalázatos dolog volt”.

A magyarok pontosan ugyanannyira képesek jól viselkedni, mint bárki más. Ha a politikai vezetés úgy kezeli országának lakosságát, mintha az egy külön faj lenne, akkor ők eszerint is fognak fellépni – vélte Szirtes, hozzátéve, hogyha emberi lényként kezelik őket, akkor emberi lényként fognak viselkedni. Persze megvannak a maguk speciális problémái, különleges történetei, félelmei, melyekkel foglalkozni is kell. De a kormányzat feladata a humánum bátorítása, mert az járult hozzá a legtöbb ember szánmára egy jobb világhoz – folytatta gondolatait.

A magyar értékek

Azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány azt állítja magáról, miszerint „a magyar emberek érdekeit képviseli”, illetve, hogy akikkel nem értenek egyet, azokat „árulóknak” bélyegeznek meg, Szirtes azt mondta, gyenge taktika bármely kormány részéről azt állítani, hogy „mi vagyunk a nép”.

„Ők nem a nép, hanem a nép képviselői. Gyanúval kezelnék bármilyen kormányt, ha azt állítaná, hogy ők a nép hangja, és ezáltal kizárna mindenkit, aki nem ért vele egyet, mivel úgymond az illető nem ért egyet a néppel. A kormányon lévőket, és azokat, akikért a kormányzást végzik soha, de soha nem ugyanazok. S ha valaki azt állítja, hogy ugyanazok, akkor egy meglehetősen szélsőséges kormányzási forma felé haladunk – ami, szerintem valójában éppen most történik Magyarországon” – zárta gondolatit Szirtes György.