A kormány erősen megkérdőjelezhető kapcsolatot tartott fenn a Quaestorral, a Quaestor-gate kormányzati kommunikációja pedig több sebből vérzik.

Orbán Viktor szerdai beismerését követően, miszerint személyesen ő rendelte el a minisztériumoknál, hogy vegyék ki a Quaestornál tartott pénzeiket, a magyar ellenzéki politikusok azt szeretnék tudni, hogy honnan szerzett tudomást a kormány arról, hogy az értékpapírcég a bedőlés küszöbén áll, és miért nem tett többet a kormány annak érdekében, hogy a nem kormányzati ügyfeleket megvédje.

Szemben a Buda-Cash Brókerház Zrt-vel vagy a Hungária Értékpapír Zrt-vel, melyek bedőlése megelőzte – és részben akár elő is segítette – a Quaestor csődjét, a magyar kormány erősen megkérdőjelezhető kapcsolatot tartott fenn ez utóbbival. Ez magyarázatot adhat arra, hogy egészen csütörtök estig miért nem vették őrizetbe Tarsoly Csabát, a Quaestor tulajdonosát és korábbi ügyvezetőjét annak ellenére, hogy a feltételezések szerint a cége mintegy 150 milliárd forint értékben bocsájtott ki fiktív kötvényeket.

A Quaestor sokkal több volt, mint egy brókerház

Az Index és a 444 is arról számolt be, hogy a kormány mélyen gyökerező kapcsolatot ápolt a Quaestorral. Kiderült, hogy a magyar állam tulajdonában lévő vállalkozásoknak pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó cég jelentős szerepet vállalt a sok vitát kiváltó keleti nyitásban is.

A kormánnyal együtt a Quaestor működtette a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt-t Isztambulban és Moszkvában is. A Quaestor és a kormány közötti – a külkereskedelmi forgalom növelése érdekében fennálló – együttműködésben a kormány részéről a Külgazdasági és Külügyminisztérium vett részt.

A Quaestor számos olyan állami tulajdonú vállalkozásnak nyújtott pénzügyi szolgáltatást, melyek feladata a külkereskedelem fellendítése volt, például a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak, az Eximbanknak (Magyar Export-Import Bank Zrt.) és a Magyar Exporthitel Biztosítónak is.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért nem az Államkincstárnál tartotta a Külügyminisztérium a pénzét, csak annyit válaszoltak, hogy „a minisztérium előzetes felmérése alapján az összes pénzügyi szolgáltató közül a Quaestor volt az egyetlen, amely ingyen vállalta, hogy szolgáltatást nyújt a Külgazdasági és Külügyminisztérium számára”.

A minisztérium az összes állami tulajdonú vállalkozás pénzét kivette a Quaestortól négy nappal azelőtt, hogy a cég csődöt jelentett.

Vegyes üzenet a kormánytól

A Külgazdasági és Külügyminisztérium elismerte, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház vagyonának egy részét állami tulajdonú cégein keresztül a Quaestornál helyezte el.

Arra a kérdésre, hogy eltűnt-e közpénz a Quaestor csődje miatt, a minisztérium ezt nyilatkozta: „az MNKH vezetői figyelték a pénzpiaci folyamatokat, látták azt, hogy bedőlt a Buda-Cash és a Hungaria Értékpapír, ezért úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem tartják a brókercégnél a pénzüket, és ennek megfelelően kivették a tőkét a Quaestortól”.

Bár a közpénzek kivételét a Quaestortól azzal magyarázták, hogy a gyanús piaci trendeket láttak, a minisztérium nyilatkozata nem igazán oszlatta el a kételyeket a megkérdőjelezhető kapcsolatról, viszont további kérdések merülnek fel.

Szerdán jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy személyesen ő maga rendelte el a minisztériumoknál, hogy vegyék ki a pénzeiket a brókercégektől. Állítása ugyanakkor ellentétes Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi állításával.

A kérdésre, miszerint tartja-e furcsának, hogy Szijjártó néhány nappal a csőd bejelentése előtt vetette ki a minisztérium pénzét a Quaestortól, Orbán egy szerdai soproni sajtótájékoztatón azt mondta: „Azt az értékelést kaptuk, hogy dominóeffektus érvényesülhet, és láttuk, hogy néhány önkormányzat a pénzével beszorult, akkor elrendeltem, hogy minden minisztérium nézze meg, van-e bármilyen kapcsolata bármilyen brókercéggel, és ott állomásoztat-e bármennyi közpénzt, és ha igen, akkor azt azonnal vonja ki.”

Amennyiben Orbán igazat mondott és valóban személyesen ő rendelte el a közpénzek kivonását a Quaestortól, akkor a Külügyminisztérium nem volt hű korábban tett nyilatkozatához, amikor is azt állították, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezetői döntöttek a Quaestor számláin tartott pénzük kivételéről.

Hivatkozás:

A Quaestor nyakig benne volt a keleti nyitás legzsírosabb üzleteiben, 444.hu; 2015. március 10.

5 nagyon súlyos dolog, amit megtudtunk ma arról, ahogy az állami vagyont kezelik, 444.hu; 2015. március 23.

Az Eximbank tőkeemeléséhez szükséges számlát is a Quaestornál vezették Szijjártóék, 444.hu; 2015. március 24.

Épp a bukás előtt vette ki a pénzét a Quaestortól a külügy, Index.hu; 2015. március 23.

Amit Szijjártóéknak engedtek, azt 28 ezer másik embernek nem, HVG.hu; 2015. március 26.