Fotó: Budapest Beacon

„Magyarország szándékos önkényuralmi fordulatot vett.” „A magyar állam nem felbomlik, hanem elkorcsosul.” „A korrupció rendszerszintűvé vált.” „Ez inkább egy liberális autokrácia, semmint egy illiberális demokrácia, amely a korlátlan, cézári hatalom és a terroristaellenes, vészhelyzeti állam irányába halad.” A Budapest Beacon által megszólaltatott három, a politikával foglalkozó szakértő és egy politikus ilyen és ehhez hasonló válaszokat adott arra a kérdésre, hogy bukott állam-e Magyarország. Mindazonáltal Magyarország szerintük nem bukott állam.

Bukott állam-e Magyarország? – kérdezte a Budapest Beacon négy, a politikával foglalkozó szakembertől, köztük egy gyakorló politikustól. Bár mind a négyen nemmel válaszoltak, hosszabban kifejtett válaszaik eléggé lesújtók.

„Az én válaszom egy egyértelmű »nem«” – reagált megkeresésünkre Miklósi Zoltán politikai- és morálfilozófia-történész, a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatója. „Az én értelmezésem szerint akkor számít bukottnak egy állam, ha képtelen a valódi ellenőrzésre, vagy képtelen fenntartani a teljes területén vagy legalábbis annak nagy részén a jogrendszert. Magyarország ennek a közelében sincs, és annak sincs nyoma, hegy ebbe az irányba tartana. Előfordulhatnak elszigetelt részek az országban, ahonnan a rendőrség és más hatóságok is részint kivonultak, de ez sajnos nem szokatlan (különösen a szegény szegregált városi gettók esetében) más, olyan államokban sem, amelyeket soha nem tartanánk bukottnak vagy a bukás felé tartó országnak. Azt mindenképpen hangsúlyoznám, hogy bukottnak lenni, vagy a bukás felé haladni semmit nem jelent a kormányzás minőségére nézve, illetve nincs köze ahhoz, hogy a kormányzat mennyire demokratikusan felhatalmazott. Úgy vélem, Magyarország szándékos önkényuralmi fordulatot vett, és számos közszolgálati terület van szörnyű helyzetben. De ezek egyike sem teszi az országot bukott állammá. Számos önkényuralmi rendszer sem halad államként a bukás irányába.”

„Nem, a magyar állam nem egy bukott állam. Nem felbomlik, hanem elkorcsosul. Ez két nagyon különböző dolog” – hangsúlyozta Bokros Lajos közgazda, politikus, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke, volt pénzügyminiszter (képünkön). „A magyar miniszterelnök illiberális demokráciát kíván építeni. Ezalatt pedig erősen központosított, populista-nacionalista államigazgatást ért, kevés fékkel és ellensúllyal. Ennek elérése érdekében a kormány új alaptörvényt fogadott el, ami eltörölte a kormány korlátlan hatalmát korlátozó önálló intézményeket. Az illiberális kormányzás nem hozható összhangba az erős demokratikus intézményrendszerrel, aminek része a valóban független és jól működő Alkotmánybíróság, jegybank, versenyhivatal, médiahatóság, független bírói testület, satöbbi. Ezért tett meg mindent az Orbán-kormány ezek lerombolására vagy elkorcsosítására.

A magyar állam túlságosan nagy, túlságosan kiterjedt és drága, ugyanakkor nagyon kevéssé hatékony és tevékenysége szakszerűtlen. Nem erős, hanem erőszakos. De nem bukott állam.”

„Nem hiszem, hogy a magyar állam államként megbukott volna, azonban hiszem, hogy a korrupció rendszerszintűvé vált és riasztó jelei vannak annak, hogy a politikai kapcsolatok nagyobb súllyal nyomnak a latba, mint a piaci teljesítmény” – felelt Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. „Mindez elősegíti a visszaosztást, a növeli a haverszellemet, a kivételezést és a nepotizmust a társadalomban és az egész gazdaságban. Mindent egybevetve ez a kormány egy keleti típusú államkapitalizmus, illetve egy irányított demokrácia felé kormányozta az országot, egy olyan rendszer felé, ahol az alapjogokat, mint például a szabad vállalkozás joga, a tulajdonjog sérthetetlensége, valamint a szólásszabadság ismételten és önkényesen megkurtítják. A jelenlegi magyar helyzet úgy jellemezhető, mint »a fogságba ejtett állam« egy különleges formája, ahol átláthatatlan szimbiózisban él a kiterjedt és terjeszkedő állam nagyhatalmú üzleti csoportokkal, akiknek az akarata könnyedén felülírhatja a közérdeket.”

„Nem, nem beszélhetünk bukott államról. Sokkal inkább bukott társadalomról. Ez egy illiberális, és egyre antidemokratikusabb állam” – közölte Bozóki András jogász, szociológus, egyetemi tanár, volt kulturális miniszter. „A társadalom az, amely nem tudta megállítani ezt a negatív tendenciát, amit az alábbi lépésekkel lehet leírni:

• 2006 és 2010 között még liberális, de egyre inkább destabilizált és lazuló demokrácia;
• 2010-től 2014-ig illiberális demokrácia, a többségi liberális demokráciából a ragadozó maffiaállamig és egy illiberális hibridrendszerig;
• 2014-től napjainkig: a hibrid rendszer egyre növekvő önkényének növekedése, intézményellenes, populista és neoliberális politikák, és jelentős népi-nacionalizmus.

Ez inkább egy liberális autokrácia, semmint egy illiberális demokrácia, amely a korlátlan, cézári hatalom és a terroristaellenes, vészhelyzeti állam irányába halad. Nem bukott állam, mivel bizonyos szervek és intézmények még működnek és fenntartják a közrendet, és a törvényességnek is vannak maradványai. Továbbá az Európai Unió nemcsak, hogy szponzorálja ezt a feltörekvő önkényuralmi rendszert, hanem irányítja és korlátozza annak legszélsőségesebb tendenciáit.”