Februárban a Jobbik népszerűsége megelőzte a Fideszét a harminc év alattiak körében. Az újnyilas párt ezt a pozícióját márciusban is megtartotta. Egy múlt heti, a Kettős Mérce által jegyzett budapesti pódiumbeszélgetés résztvevői a Jobbik ilyetén sikeréről vitatkoztak. „Óriási átfedés van” a Jobbik és a Fidesz ideológiája között, valamint „Miskolcon, ha egy fiatalt érdekel a politika, gyakorlatilag automatikus, hogy a Jobbikot keresi meg” – hangzott el.
A Jobbik húsz, a Fidesz tizenhat százalékon áll a harminc alattiak közt – tartott erős entrée-t a moderátori föladatokat magára vállaló Pap Szilárd István, a Kettős Mérce szerkesztője. Félix Anikó szociológus, az ELTE TáTK doktori iskola szociológia programjának hallgatója szerint sok a húsz százalék, „de a fiatalok nagy többségének nincs pártpreferenciája”: a fiatalok – ha egyáltalán politizálnak – részben civilszervezetekben vagy diákhálózatokban teszik azt. A szakember hangsúlyozta: a Jobbik egy politikamentes politikát nyújt, amit a párt teljes neve – Jobbik Magyarországért Mozgalom – is mutat. Emellett párt sikere establishment-ellenességében keresendő – vélte Félix Anikó.
Sok-e vagy kevés? A politikailag aktív fiatalok számához képest sok, az összes fiatalhoz képest nem olyan sok – így a magát radikalizmuskutatónak aposztrofáló Juhász Attila politológus, a Political Capital vezető elemzője. Azt mondta: ebben a korosztályban eddig a Fidesz vezetett, „de a Fidesz általános gyengülésével a Jobbik átvette a vezetést”. Hangsúlyozta: a Jobbik a magyar pártrendszer egyik rendszerellenes pártja – a másik az LMP – és a Jobbik tudja leginkább megszólítani a fiatalokat.
„Az biztos, hogy a Jobbik a fiatalok között nagyon fölülreprezentált” – erősítette meg az eddigieket Róna Dániel, a Corvinus Egyetem politológusa, aki a Jobbikról írta a doktoriját. A pártot választó harminc év alattiak között „a Jobbik harmincsok százalékon áll, és ez nagyon magas”. Hozzátette: „a Jobbik bebizonyította, hogy a magyar parlamenti rendszer nem zárt, nem föltörhetetlen”.
„A Jobbik népszerűsége minden csoportban jelentősen erősödött” – folytatta a szakember. Közölte: az a toposz viszont nem igaz, hogy az alacsony végzettségűek körében népszerűbb. Arra hívta föl a figyelmet, hogy „a nagyon fiatalok között nagyon népszerű”. A fővárosban kevésbé népszerű, de a vidéki nagyobb és kisebb települések között a Jobbik népszerűségét tekintve már nem nagyon van különbség. Mindemellett a férfiak között enyhén népszerűbb, mint a nők között.
Félix Anikó szerint a Jobbik közösségi identitást ad a fiataloknak. A párt rendelkezik egy erős szubkultúrával – ez a skinheadkultúra, amely egyébként előbb alakult ki, mint maga a Jobbik. „A szubkultúra zenéjének szövege közösségi identitást hoz létre. A zenének, a ruházatnak mind jelentése van. A Kárpátián keresztül például el lehet jutni a Jobbikhoz” – mondta az ELTE munkatársa.
„A Jobbik rendszerellenessége nagyon jól kitapintható” – folytatta Juhász Attila. Félix Anikóval szinkronban hangsúlyozta: a Jobbikot sokan nem pártnak, hanem mozgalomnak, közösségnek tekintik. „Ez más pártnál nincs meg, illetve az LMP-nél kicsit” – hangsúlyozta az elemző. Szerinte a Jobbikban a fiataloknak lehetőségük nyílik arra, hogy érezzék magukat valakinek.
A Jobbik közösséget és világmagyarázatot kínál bűnbakokkal, a jó és a rossz kijelölésével, a megoldási javaslattal, plusz ifjúsági táborokkal” – folytatta Róna. „Miskolcon, ha egy fiatalt érdekel a politika, gyakorlatilag automatikus, hogy a Jobbikot keresi meg” – emelte a hangulatot a szakember. Egy példát is hozott: egy interjúban egy fiatal elmondta, hogy 2007-ben jelentkezett a Fidesznél, „csak onnan nem kapott választ, így került nála képbe a Jobbik”. Hozzátette: „a Kuruc.info komoly tényező ebben a közösségben”. Úgy folytatta: a pártszakadás előtt az LMP is erős volt a fiatalok körében, „csak az LMP szervezeti hálója sokkal gyengébb” a Jobbikénál.
A Jobbik nem egyszerűen a tizennyolc és harminc közöttiek körében arat: „vidéken a Jobbik ifjúsági tagozata tagságának több mint fele tizennyolc évesnél fiatalabb” – mondta Róna Dániel.
Juhász Attila úgy vélte: „előkerülhet a Jobbikról valamilyen kényes információ, és akkor sokan otthagyják a pártot”.
Nem látni előre, hogy a Jobbik hosszútávon megőrzi-e a népszerűségét – mondta Róna. Egyfelől „a Jobbik támogatottságának van egy szocializációs töltete”, ami azt valószínűsíti, hogy a hívek tartósan kitartanak a Jobbik mellett. Másfelől viszont a Jobbik a legfiatalabbak közt a legnépszerűbb, amiből inkább arra lehet következtetni, hogy nem lesz tartós a Jobbik-jelenség – tette hozzá. Úgy vélte: a Jobbiknak az lenne a legjobb, ha a Fidesz és a baloldal koalíciót kötne a Jobbik ellen.
„A Jobbik a botrányait nagyon jól kommunikálja és a többi párt ezzel nem tud mit kezdeni” – folytatta a gondolatsort Félix Anikó. A Jobbik malmára hajtja a vizet, hogy „a magyar társadalom elöl jár előítéletességben, antiszemitizmusban”. Azonban a Jobbik fiatal hívei egy részének „semmilyen rasszista nézete sincs” – tette hozzá az ELTE kutatója. „A cigányellenességgel nagyot domborított a Jobbik, de a Jobbikot támogató fiatalok nem föltétlenül cigányellenesek. Van egy nagyon tág ideológiai keret, amiben ott a rasszizmus, de nem egyetlen eszmeként” – tette hozzá. Arra hívta föl a figyelmet, hogy az iskola fontos szocializációs közeg: ha az osztálytárs Kárpátiát hallgat, a többiek is hamarabb kezdenek el Kárpátiát hallgatni.
Vannak, akiknek semmilyen kialakult politikai nézetük nincs, csak azért szavaz(ná)nak a Jobbikra, mert a Jobbikot látják a legerősebb Fidesz-ellenes erőnek – közölte Juhász Attila.
Róna arra hívta föl a figyelmet, hogy a Jobbik, illetve szavazóinak önmeghatározása nem mindenben azonos. Például a Jobbik egy magát keresztény alapokon lévő pártnak határozza meg, holott a szavazótábor többsége nem vallásos. Az oroszbarátság, vagy az euroszkepticizmus pedig nem népszerű – még a Jobbik-szavazók körében sem. A Corvinus oktatója úgy vélte: a rendszerváltás után nem volt olyan generációs élmény, amely az adott generáció nagy részét azonos irányba szocializálta volna, ennélfogva a Jobbik az így keletkezett „szocializációs vákuumot” tölti be.
Félix Anikó szerint ugyanilyen különbség érezhető a Jobbik és szavazótábora között a homoszexuálisokkal, illetve a bevándorlókkal kapcsolatosan. Bár a Jobbik „erőteljesen homofób”, és bevándorlás-ellenes, közönsége nem inkább homofób és nem inkább bevándorlás-ellenes, mint az átlag magyar választópolgári sokaság.
A Political Capital kutatásaiból az derül ki, hogy a homofóbia csökken mind az összlakosság, mint a jobbikos szavazók körében – közölte Juhász. „Ez nem tartozik a legmeghatározóbb ügyek közé” – tette hozzá.
Nem állja meg a helyét, hogy a lecsúszás miatt közelednek fiatalok a Jobbikhoz. Viszont a lecsúszástól való félelem, a jövővel szembeni bizalmatlanság miatt már sokkal inkább – mondta Róna Dániel. Az persze kérdés, hogy valaki azért lesz-e jobbikos, mert kilátástalannak látja a helyzetét, vagy fordítva: mivel jobbikos, magáévá teszi a Jobbik propagandáját, minek következtében kilátástalannak látja a helyzetét.
A gazdasági válság erősítheti a Jobbikot, de a Jobbik erősödése nem magyarázható csak a válsággal – így Juhász. Hozzátette: a szimbolikus eseményeknek – leginkább az olaszliszkai és a veszprémi gyilkosságnak – is nagy szerepe volt a Jobbik megerősödésében.
A Political Capital vezető elemzője figyelmeztetett: a nyugat-európai radikális pártokat nem szabad a Jobbikkal összehasonlítani. Azok bevándorlásellenesek, de nem véletlenül nem kötöttek szövetséget a Jobbikkal az Európai Parlamentben.
A 2010-es Jobbik-szavazók egynegyede lehetett 2006-os MSZP-szavazó – mondta Róna. Mindez azonban nagyon jelentős területi eltérésekkel igaz: az arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében „akár ötven százalék is lehet, de idevonatkozó méréseink nincsenek”.
A Budapest Beacon azt kérdezte Félix Anikótól, hogy érdemes-e a Jobbikra szavaznunk, hiszen ugyanazt vagy majdnem ugyanazt a Fidesztől is megkapjuk, különös tekintettel az oktatásra, a kultúrára, a művészetre, az ideológiára, a történelemszemléletre és általában a szimbolikus dolgokra, továbbá az Oroszországhoz fűződő kapcsolatra. „Valóban van egy óriási átfedés az ideológiában és ebben a szubkultúrában. Arról pedig erőteljes vita zajlik, hogy a Fidesz kezdte-e a nacionalista, etnocentrikus szubkultúrát, vagy ez a Jobbik sajátja-e” – reagált interjúalanyunk. „Csúcsra igazából a Jobbik járatta” – tette hozzá. „A Kurultájon vagy a bösztörpusztai úgynevezett Magyarok Országos Gyűlésén ez a kettő nagyon erősen keveredik. Ezeken a rendezvényeken a legszélsőségesebb skinhead szubkultúrától a Fideszig sok minden megtalálható” – közölte Félix Anikó. „A médiában is van közös szál, például Szaniszló Ferenc” – mondta.
A szakember szerint a Jobbik a Fidesztől elpártolt szavazók megnyerése érdekében a radikális szálat igyekszik háttérbe szorítani – legalábbis ami a kommunikációt illeti. Miután a Budapest Beacon arra hívta föl a figyelmet, hogy a Jobbik különböző politikusairól egymás után derül ki olyan dolgok, amelyek finoman szólva sem egyeztethetők össze a cukikampánnyal, interjúalanyunk úgy reagált: „Ez az a kettős kommunikáció, amit a Jobbik folytat. A radikális tábor egy részét megpróbálja megtartani a Jobbik. A Magyar Hajnal megjelenése azt mutatja, hogy még a Jobbikon túli politikára is van igény, a Jobbik azonban azon van, hogy megtartsa a Magyar Hajnallal kompatibilis híveit, erre ott van a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Betyársereg – ez egyértelműen kiderül a Sneider Tamás-féle hangfelvételből. A cukikampány a másik irányba elpártoltak visszaszerzésére szolgál, de az ideológia változatlan. Épp ezért állt ki testületileg a Jobbik vezetése Sneider Tamás mellett” – folytatta gondolatait Félix Anikó.
Az ELTE szociológusa szerint ugyanakkor erőteljes nácizással fölvenni a kesztyűt a Jobbik ellen nem föltétlenül lenne produktív. „Inkább a Jobbik által is használt társadalmi-mozgalmi elemeket, a mozgalmi, civil jelleget kellene átvenni, lebontva arról a Jobbik ideológiáját. A »cigánybűnözés« szó átvétele – amire volt példa a baloldalon – viszont nem vezet sehová” – hangsúlyozta Félix Anikó.