A Budapest Beaconnak adott interjújában a Helsinki Bizottság társelnöke élénken bírálta a kormányzat idegenellenes retorikáját. A menekültügyi szakember szerint „Magyarország egyáltalán nem vonzó célpont a bevándorlók számára”, és a tervezett nemzeti konzultáció csak a szavazók megszólítását szolgálja.

A Magyar Helsinki Bizottság 1989-ben alakult – mondta a Budapest Beaconnek adott videóinterjúban Pardavi Márta, az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó egyesület társelnöke.

A szervezetnek huszonkét munkatársa van, többségükben jogászok.

A Helsinki Bizottság 1995-ben kezdett jog segítséget nyújtani a Magyarországon élő, de kiutasítás előtt álló külföldieknek – derült ki a társelnök által elmondottakból. Azóta ez a tevékenység jelenti a Helsinki Bizottság munkájának gerincét. A szervezet jogász munkatársai „rendszeresen bejárnak a menekülttáborokba […], a menekültügyi fogdákba és azokba az idegenrendészeti fogdákba, ahol kiutasítás alatt állók vannak” – fogalmazott a szakember.

A Helsinki Bizottság a magyarul nem tudó, „traumatizált, nagyon nehéz, kiszolgáltatott helyzetben lévő külföldieket” látja el jogsegéllyel – mondta a társelnök, hozzátéve, hogy ma Magyarországon kizárólag a Helsinki Bizottság foglalkozik ingyenesen ezzel a tevékenységgel.

Mivel a Helsinki Bizottság kapacitása véges, jogi tanácsot mindenkinek nyújtanak, de a Bevándorlási Hivatal vagy a bíróság előtti ingyenes ügyvédi képviseletet „már sokkal kevesebb menedékkérőnek” tudják biztosítani. 2014-ben ezerkétszáz menedékkérőnek nyújtottak jogi tanácsot, száznegyvennek pedig ingyenes jogi képviseletet – közölte Pardavi. Az ügyfelek között – köszönhetően az otthoni polgárháborúnak, terrorizmusnak, vagy akárcsak a hatóságoknak – nagyon sok az afgán, a szír, az eritreai, a szomáliai, az iraki és az iráni.

„A mi segítségünk általában odáig terjed, hogy megpróbáljuk az illetőt eljuttatni a védelemhez, tehát, hogy menekültstátust kapjon” – mondta a Helsinki Bizottság társelnöke.

Pardavi emlékeztetett Orbán Viktornak a bevándorlókkal szembeni „nagyon intenzív” kampányára, és az idevonatkozó nemzeti konzultáció által megpendített „megélhetési bevándorló” terminus technicusra. Hangsúlyozta: a menedékkérők szinte mindegyike jogszerűtlenül lépi át a szerb-magyar határt „egy jobb élet reményében”. Hozzátette: a jobb életre törekvés „egy alapvető emberi szükséglet kifejezése”.

A Helsinki Bizottság társelnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy „Orbán Viktor mindenkit összemos: a menekülteket, a menedékkérőket, a bevándorlókat”. Az idegenektől való alaptalan, „de a magyar társadalomban széles körben meglévő félelemre játszik rá” a kormányzat, holott „Magyarország egyáltalán nem vonzó célpont a bevándorlók számára”, és a kormányzati kommunikáció „teljesen alaptalan riogatás”. Magyarország leginkább tranzitország – derült ki a Pardavi által elmondottakból. „A legelszántabb magyar kormányzati akció vagy nemzeti konzultáció sem fogja tudni az Európába érkező migrációt megállítani” – fogalmazott.

Pardavi úgy látja: a bevándorlókkal kapcsolatos nemzeti konzultációval „a Fidesztől elforduló választókat próbálja meg megcélozni” Orbán Viktor. „Végtelenül szomorúnak tartom, hogy pont ezek az idegenellenes, empátiát és szolidaritást teljesen nélkülöző nyilatkozatok a miniszterelnöktől akkor hangzottak el […], amikor Európa azt látta, hogy ezrek halnak meg a Földközi-tengeren. Miközben más európai uniós kormányfők az áldozatokkal való együttérzésüket fejezték ki, és azt mondták, hogy meg kell állítani ezt az emberi jogi tragédiát, Orbán Viktor csak az elutasításra és az idegenellenes indulatokra rájátszva beszélt erről a kérdésről. Ez kizárólag ezeknek a szavazóknak szól, és nagyon remélem, hogy nem lesz eredményes” – mondta a menekültügyi szakember.

Bár a kutatások szerint Magyarországon erős az idegenellenesség, de – tekintettel a Magyarországon élő idegenek alacsony számára – Pardavi szerint „ez inkább egy elméleti félelem”. A menekültellenes kormányzati retorikával – interjúalanyunk tapasztalata szerint – azonban „nagyon sokan nem értenek egyet” és elutasítják ezt a hozzáállást. Az elutasítást a Helsinki Bizottság társelnöke két okkal magyarázza: egyrészt vagy saját maguk vagy családjuk volt üldöztetésnek kitéve, másrészt, mert saját maguk, vagy „a gyerekeik kényszerülnek – elsősorban gazdasági okokból – más európai országban keresni munkalehetőséget, tehát ők is megélhetési bevándorlóvá válnak”.

Pardavi végül annak a reményének adott hangot, hogy a menekültekkel szembeni kormányzati retorikát elítélő hangok „még erősebbek lesznek”.