Bár a magyar kormány lépéseinek hála, negyven-ötven millió euró fejlesztési támogatás ugrott, csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Lázár János kancelláriaminiszter közölte: a norvég alapok ügyében a kormánynak nincs oka bocsánatot kérni.

A korrupcióellenes világnap alkalmából a Transparency International által szervezett szerdai budapesti konferencián Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár és miniszterhelyettes közölte: a norvég és a magyar kormány megállapodásának megfelelően megszűnik a Norvég Alap magyarországi kifizetéseinek fölfüggesztése.

Az ügy előzménye, hogy 2014 áprilisában Norvégia hivatalosan felfüggesztette a Norvég Alap és az EGT Alapok fejlesztési forrásainak az átutalását, miután Magyarország nem foglalkozott érdemben a norvég fél által az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) megszüntetése miatt megfogalmazott aggodalmakkal. Az NFÜ az alapoktól érkező 153,3 millió euró elköltését felügyelte Magyarországon. Norvégia az utalások felfüggesztését azzal indokolta, hogy az NFÜ megszüntetése egyoldalú szerződésmódosítás, s mint ilyen, elfogadhatatlan.

Mint arról a Budapest Beacon akkor beszámolt, az NFÜ 2014 végi felszámolását megelőzően fél évig Lázár János kancelláriaminiszter személyesen felügyelte a szervezet működését. Az NFÜ felszámolásának híre meglepetésként érte a támogató országokat. 2015 elején Norvégia hivatalosan is tájékoztatta Magyarországot, hogy felfüggeszti az utalásokat, amennyiben a magyar kormány nem teljesíti az idevonatkozó nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit. Mivel Magyarország nem kifejezetten volt együttműködő, áprilisban Norvégia valóban felfüggesztette a kifizetéseket.

Az erő politikája

Orbán Viktor kormánya igyekezett elterelni a figyelmet a témáról és támadásba ment át. Lázár János nyíltan megvádolta Norvégiát azzal, hogy beleavatkozik Magyarország belügyeibe azáltal, hogy az ellenzéki ökopárthoz, a Lehet Más a Politikához (LMP) közeli alapítványokat támogat. (Hogy a szóban forgó alapítványok mitől mitől lennének LMP-közeliek, nem derült ki – a szerk.) Lázár fölszólította Norvégiát, hogy egy „átfogó megállapodás” megszületéséig függessze fel a Civil Alap és a fejlesztési források átutalásait is. Más szóval: a kancellária azzal fenyegetett, miszerint számos civilszervezetet éheztet ki, hogy ezzel nyomást gyakoroljon a norvég kormányra a fejlesztési pénzek utalása érdekében.

Amikor a norvég kormány ebbe nem ment bele, Lázár és Csepreghy kormányzati ellenőrzést kért a norvég és EGT-alapok magyarországi kezelőivel – beleértve az Ökotárs Alapítványt – szemben.

A kormány által indított kommunikációs háború során az Ökotárs Alapítványt és a Norvég Civil Alap által támogatott többi szervezetet külföldi ügynököknek titulálták. Az Ökotárs zaklatással vádolt a kormányt.

A nyomozás csúcspontja az a rendőrségi rajtaütés volt, mely után felfüggesztették az alapítvány adószámát. Közben Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke (képünkön balra) szeptemberben fogadta Móra Veronikát, az Ökotárs igazgatónőjét (képünkön jobbra).

A norvég kormány tiltakozott a kormányzati lépések ellen, és azt állította, hogy a magyar kormány megsértette a nemzetközi szerződéseket. Mint arról annakidején szintén beszámoltunk, az ombudsman is jogszerűtlennek tartotta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) által lefolytatott vizsgálatot, mivel szerinte nem vizsgálhatnak olyan szervezetet, mely nem kap egyetlen forintot sem a magyar kormánytól.

2014 novemberében Norvégia nem fogadta el a kormány budapesti meghívását, és bejelentette, hogy nem veszi figyelembe a KEHI megállapításait. Az eredetileg nem nyilvános KEHI-jelentés birtokába jutott több szerkesztőségnek. A lapok azt írták: a jelentésnek a nyilvánosság számára készült megállapításai köszönő viszonyban sincsenek annak tartalmával.

Amikor az ügyészek nyomozást indítottak az Ökotárs és más civilszervezetek ellen, Norvégia várakozó álláspontot vett fel, de eközben is folytatta a civil alap támogatásainak folyósítását, míg a kormányzati fejlesztési pénzek folyósítását leállította.

Úgy tűnik, a norvég kormány türelme kifizetődött. Mint arról a Budapest Beacon ugyancsak írt, az összes vádat ejtették az Ökotárssal és a többi civilszervezettel szemben, mivel az ügyészség nem talált semmilyen bizonyítékot arra, hogy bármilyen bűncselekmény történt volna.

A magyar kormány beadta a derekát?

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a kancellária végül mennyiben tesz eleget a norvég kormány kéréseinek az alapok elosztásával kapcsolatban. Az MTI beszámolója szerint csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Lázár János közölte: a kérdésben „megállapodás született, így a korábbi viták ellenére újraindul a program, és az alapból felhasználható lesz 37-40 milliárd forint”, az elszámolási időszakot pedig 2017 áprilisáig meghosszabbítják, így befejeződhetnek a 2007 és 2013 közötti pályázati programok. A 2014 és 2020 közötti időszak esetében azonban még vita van arról, hogy a norvég pénzeket ki ossza ki. A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nála legyen a marsallbot – fogalmazott az MTI beszámolója szerint Lázár. „Közölte egyúttal: nincs oka bocsánatkérésre a norvég alap ügyében, mert az Ökotárs Alapítvány szerinte alkalmatlan volt a pénzek kezelésére, visszaélt a norvégok bizalmával. Hozzátette: ragaszkodnak ahhoz, hogy a jövőben az alapítvány ne vegyen részt a pénzek elosztásban” – tudósít az MTI a sajtótájékoztatóról.

Annyi bizonyos, hogy a kormány döntése, miszerint harcba száll a norvég kormánnyal, mintegy negyven-ötven millió eurónyi fejlesztési támogatástól fosztotta meg Magyarországot és mérhetetlen károkat okozott a magyar kormány amúgy is meglehetősen negatív nemzetközi megítélésének.