A Paks II-ről Jávor Benedek által közzétett dokumentumok teljesen ellentétesek az idevonatkozó eddigi kormányzati kommunikációval

június 22, 2015

JavorJávor Benedek szerint az új paksi atomerőmű destabilizálja a villamosenergia-rendszert, miközben mind pénzügyi, mind környezetvédelmi szempontból káros. A Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője ezt a Magyar Tudományos Akadémia által jegyzett, birtokába jutott feljegyzésre, valamint a Magyar Villamos Művek belső elemzésére hivatkozva állítja.

A képviselő a birtokába jutott dokumentumokat hivatalos weboldalán is nyilvánosságra hozta mintegy bizonyítékként arra, hogy létezik tanulmány a tervezett paksi beruházásról, a kormánynak azonban „igen jó oka van, hogy ezeket ne hozza nyilvánosságra” – mondta Jávor (képünkön) hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Az egyik – a Magyar Villamos Művek (MVM) belső köreiből származó – nyilvánosságra hozott, kétoldalas dokumentumban a Paks II. projektcég belső szakmai csoportja készített elemzést az aktuális, 2014-es „megvalósíthatósági-tanulmányról”. Szerintük a tanulmány elképesztően alacsony színvonalú, elemi szempontokat sem vesz figyelembe, téves, illetve idejétmúlt előfeltevésekből indul ki, nem számol reális piaci feltételekkel, nem vizsgálja a rendszerbeilleszthetőség kérdéseit. „Kidolgozottságának szintje és készültsége alapján szerencsésebb lenne kerülni a megvalósíthatósági tanulmány címet” – írta az MVM belső szakmai csoportja.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által jegyzett dokumentumok egyike egy négyoldalas elemzés, mely alapján a Paks II. megépítése során létrejövő 2400 megawatt villamosenergia-termelő kapacitás nem illeszthető bele a magyar villamosenergia-termelő rendszerbe. Ha mégis megpróbálják, akkor súlyos járulékos beruházásokat fog igényelni, például egy szivattyús energiatárolót kell létesíteni – áll az elemzésben.

Paks II. a meglévő paksi blokkokat fogja kiszorítani a termelésből. Ezek a jelenlegi kilencvenszázalékos kihasználtság helyett kevesebb, mint hetvenszázalékos kihasználtságon dolgoznak majd. Bizonyos időszakokban a négyből két vagy akár három blokkot is le kell majd állítani, hogy „ne essék szét a magyar villamosenergia-rendszer” – mondta a zöld európai parlamenti (EP) képviselő a dokumentumra hivatkozva.

Ennek eredményeképp amellett, hogy az új erőmű százmilliárd forintos nagyságrendű éves veszteséget fog termelni, a jelenleg nyereségesen működő paksi blokkokat is veszteségessé teszi majd – tette hozzá Jávor.

Egy másik, szintén MTA-körökből kikerült dokumentum szerint a beruházás környezetvédelmi szempontból is aggályos, ugyanis a párhuzamosan üzemelő hat blokk hűtővízellátása sem oldható meg problémamentesen. A visszaeresztett hűtővíz súlyos hőterhelést fog okozni a Paks alatti Duna-szakaszon egészen az országhatárig: akár harminc fok fölé is emelheti a víz hőmérsékletét, ami vagy a folyó élővilágát alakítja majd át, vagy időről időre le kell állítani valamelyik blokkot, hogy elkerüljék az említett negatív környezeti hatásokat.

Jávor Benedek nem árulta el, milyen forrásokból jutott hozzá a dokumentumokhoz.

„Az új paksi atomerőműről szóló döntéshozatali folyamat során a kormány még a saját maga által hozott jogszabályt sem tartotta be, mivel nem végezték el a megalapozó vizsgálatokat. Az adatok nyilvánosságáról szóló perben a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet, mivel a per során kiderült, hogy a kért információk nem is léteznek” – írta egy éve a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Energiaklub egy bírósági ítélet után. Azért perelték be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM), mert hiába nyújtottak be adatigénylést, a szaktárca nem adta ki a bővítésről szóló kormánydöntést megalapozó tanulmányokat. Nem is adhatta, hiszen nem derült ki, hogy léteznének. A Fővárosi Törvényszék ezért kimondta: nincsenek dokumentumok arról az NFM-ben, mi alapján döntötte el a kormány, hogy orosz atomerőművet építtet Pakson.

A minisztérium akkor jelezte: számos egyéb más dokumentum mindenki számára szabadon hozzáférhető, de a döntéshozatali eljárás védelmében a megtérülési számítások, elemzések, rizikóvizsgálatok idő előtti megismertetése az információs törvény rendelkezéseivel összhangban korlátozható.

Most úgy tűnik, mégis van megvalósíthatósági tanulmány, hiszen a Jávor Benedek által nyilvánosságra hozott MVM-dokumentum fejlécén az alábbi szöveg olvasható: „Javaslatok az új atomerőműblokkok aktualizált (azaz 2014. májusi – L. Á.) megvalósíthatósági tanulmányához”.