A pedagógus-szakszervezetek óva intenek a vadsztrájktól

január 28, 2016

Galló Istvánné, Mendrey LászlóEgyre türelmetlenebbek a pedagógusok, értesüléseink szerint többükben is fölmerült a gondolat, hogy saját maga kezd munkabeszüntetésbe, mert már nem hisz abban, hogy a szakszervezetek bármit el tudnak érni a kormánynál, de Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke óva int ettől mindenkit. Mint mondja, egy vadsztrájknak nagyon súlyos munkaügyi következményei lehetnek. Ha végül mégis hivatalos munkabeszüntetésre kerül a sor, akkor szerinte nem kell majd teljesíteniük az elégséges szolgáltatást. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke egybenyitná a PDSZ és a PSZ a sztrájkbizottságait.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, a közoktatás immár tarthatatlan helyzete miatt a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) kongresszusa még december elején arról határozott, hogy azonnali tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal.

A Pedagógusok Sztrájkbizottsága ennek megfelelően asztalhoz is ült az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) képviselőivel. Két tárgyalás már korábban lezajlott, kedden délután tartották a harmadikat – nyilatkozta a Budapest Beaconnek Galló Istvánné (képünkön balra). Hozzátette: ezek csak munkaértekezletek – szakértők szakértőkkel egyeztetnek a kongresszus által elfogadott témakörökben. Mindez a Balog Zoltánnal való plenáris ülést készíti elő, amelyen az emberi erőforrások minisztere a kormányt fogja képviselni, hiszen számos olyan kérdés van, ami kormányzati hatáskör.

A PSZ november közepe óta két alkalommal még levelet is írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, ám a közösségi oldalakon reagálók – zömmel tanárok – nagy többsége csalódottságának adott hangot ezzel kapcsolatban. Többen úgy vélekedtek, hogy a levelek és a jólneveltség ideje lejárt.

Az említett véleménnyel napról napra többen és többen kezdtek egyetérteni, míg mára a pedagógustársadalom egy bármikor robbanásra kész puskaporos hordóvá vált. Egyebek mellett ennek is köszönhető, hogy értesüléseink szerint több pedagógusban is fölmerült a gondolat, miszerint a szakszervezeteket kihagyva saját maguk kezdjenek munkabeszüntetésbe.

A sztrájkbizottság nem köt olyan megállapodást, amely nem tükrözi a pedagógustársadalom többségének akaratát, de a PSZ elnöke óva int minden pedagógust attól, hogy egyéni akcióba kezdjen. Egy vadsztrájknak nagyon súlyos munkaügyi következményei lehetnek – figyelmeztetett Gallóné.

A sztrájktörvény a sztrájk szervezésére a szakszervezeteknek adja a jogosítványt, ráadásul munkáltatóval szemben lehetséges csak sztrájkolni, és akkor is csak szociális és gazdasági ügyekben. De ki a tanárok munkáltatója? És az óvodapedagógusoké? Az igazgató? A sztrájkbizottsági követelések jelentős részében nem a munkáltatóval kell egyezkedni, hanem a kormánnyal, ezért nehéz, de nem lehetetlen jogszerű sztrájkot folytatni – mondta a PSZ elnöke.

Munkát beszüntetni ráadásul csak konkrét dolgokért lehet: világosan kell látni, hogy mi a tét, hogy mit akarunk elérni – folytatta Galló Istvánné. A sztrájkkal kapcsolatos másik fontos kérdés, hogy mit jelent a közoktatásban az elégséges szolgáltatás.

„A sztrájk pillanatnyilag abszolút lehetetlen” – nyilatkozta még decemberben lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke (képünkön jobbra), aki ezt azzal magyarázza, hogy bár korábban is volt már sztrájkhelyzet, a KLIK nem volt hajlandó megnevezni az elégséges szolgáltatás kritériumait, így pedig nem lehetett sztrájkolni. Ezeket a kritériumokat most sem fogják megnevezni – mondta a PDSZ elnöke.

Galló Istvánné azonban ezt másképp látja: az iskola vagy az óvoda nem olyan szolgáltatás, melynek beszüntetése súlyosan veszélyeztetné az emberek életkörülményeit, ezért szerinte nem kell teljesíteniük az elégséges szolgáltatást.

A tárgyalásokról szólva a PSZ elnöke lapunknak azt mondta: a plenáris ülés Balog Zoltánnal legkésőbb február közepéig lezajlik, utána lehet majd leszűrni a konklúziót, és megtenni a következő lépést, de a szakszervezet jogászai és szakértői folyamatosan dolgoznak a lehetséges forgatókönyveken, és igyekeznek minden további lépést már most előkészíteni.

Hogy Gallónéék milyen eredményeket értek el, azt csak tőle és a sajtóból tudom, hiszen a PDSZ épp két évvel ezelőtt lépett ki a sztrájkbizottságból, mert akkor került aláírásra a kormányzattal az a megegyezés, ami többek között a mostani helyzethez vezetett – nyilatkozta Mendery László a Budapest Beaconnek szerdán.

Mendrey szerint a PDSZ azóta is kezdeményezésekkel és levelekkel bombázta a kormányt, ám az leggyakrabban hallgatott és nem válaszolt ezekre a megkeresésekre, ezért is látja minőségi változásnak a mostani tárgyalásokat. Ehhez szerinte a miskolci Herman Ottó Gimnázium levelének több mint huszonnégyezer aláírója is nagyban hozzájárult, amely az utolsó csepp volt a pohárban. Elemi erejű tiltakozás bontakozik ki, és ez láthatóan arra kényszerítette a kormányt, hogy elgondolkodjék – magyarázta a PDSZ elnöke. Szerinte ezért sem véletlen a köznevelési kerekasztal ötlete, amely egy lépcső lehet a megoldás felé vezető úton, de az az egyeztetés, ami eddig volt, nem elég.

Mendrey hétfőn tett egy javaslatot, miszerint nyissa össze a PDSZ és a PSZ a sztrájkbizottságait, mert így nagyobb erőt tudnának mutatni. A többi már Galló Istvánnén, és az által vezetett szakszervezeten múlik, de választ egyelőre még nem kaptak. „Hasznos lenne, hogy a szakszervezetek most ne egymást tekintsék legyőzendő vagy meggyőzendő félnek. Össze kell fognunk” – hangsúlyozta a PDSZ elnöke.

Mendrey egyébként maximálisan egyetért a PSZ elnökével abban, hogy jogszerű sztrájkba – amit pedig csak a szakszervezet kezdeményezhet – szabad csak belemenni, ezért ő maga is óva int minden pedagógust az egyéni akciótól.

A PSZ és a kormány közötti tárgyalásokról szólva Mendrey azt mondja: úgy tudja, hogy Galló Istvánné legkésőbb február végéig adott határidőt a kormánynak.

„Rendben. Megszervezzük – megszervezi a szakszervezet – a sztrájkot, kiadjuk a szülőknek, hogy ne hozzák be a gyereket, de ettől még valószínűleg ott lesz az iskola fele az ügyeletben, mert nem fogják tudni megoldani az elhelyezésüket. Erre ki figyel fel? Röhögnek majd rajtunk! Ez így nem sztrájk” – mondta feldúltan lapunknak egy neve elhallgatását kérő tanár.