Azért lobbizik a kormány Brüsszelben, hogy nagyobb adót vethessen ki a multinacionális élelmiszerláncokra, eközben pedig a parlament elé kerülhet egy jogszabálytervezet, melynek alapján körülbelül húszezer embert vetetnének föl a nagyobb áruházakkal, hogy megfelelő kiszolgálásban részesülhessenek a vevők. Dávid Ferenc nemes egyszerűséggel „versenyszférabeli közfoglalkoztatásnak” nevezte az ötletet, amely szerinte piac- és versenyidegen, de még csak nem is végrehajtható. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról szólva azt mondta: nem igaz, amit az igazságügy-minisztérium állít, de ezzel nem azt mondja, hogy hazudnak a minisztériumban, csupán csak azt, hogy „a kereskedelmi szakmáról rendkívül keveset tudnak”.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, a kormányzati ügyekben mindig jól értesült Magyar Idők írt először arról a jogszabálytervezetről, amely alapján a négyszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű, élelmiszereket és napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek számára kötelezővé tennék, hogy a teljes nyitvatartási idő alatt hetven négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak a vásárlók rendelkezésére kell állnia. A szabályozás nem vonatkozna a bútor-, barkács-, sport-, műszaki és egyéb iparcikkeket kínáló nagyáruházakra, valamint a bevásárlóközpontokra. (Érthetetlen, miért nem, hiszen az átlag vásárló hamarabb szorul segítségre, ha műszaki vagy lakberendezési cikkek között kell választania, mintha két különböző tejtermék között – L. Á.)

Noha a tervezet részleteiről még nem rendelkeznek az áruházláncok ismeretekkel, számításaik szerint a teljes nyitvatartási időszakra vonatkozó előírás jelentősen megemelheti majd a jelenlegi dolgozók létszámát, vagyis meghatározó hatással lesz a munkaerőpiacra – írja a Magyar Idők, melynek értesülései szerint a kötelező foglalkoztatás nem terjed majd ki a szakirányú képzettséget nem igénylő, például árufeltöltői munkakörökre.

Egyelőre nem kívánjuk véleményezni a tervezetet, az azonban tény, hogy a franchise-rendszerben működő üzletláncunk több száz, négyszáz négyzetméteresnél nagyobb egységgel rendelkezik, vagyis egyáltalán nem mentesülnénk az előírás alól – nyilatkozta a portálnak Fodor Attila, a kormányközeli áruházlánc, a CBA kommunikációs igazgatója.

Varga Mihály szerint bár a kérdésben a kabinet – mivel a javaslat egyéni képviselői indítványként lett benyújtva – még nem foglalt állást, azonban fenntartja a jogot, hogy beleavatkozzék a piaci folyamatokba a foglalkoztatást ösztönző intézkedésekkel – nyilatkozta a nemzetgazdasági miniszter szintén a Magyar Időknek. Hozzátette: minden javaslatot érdemes megvizsgálni, és a kabinet arra törekszik, hogy bővüljön a foglalkoztatás.

Nincs ebben semmi meglepő – mondta Dávid Ferenc (képünkön) az ATV Start műsorában pénteken. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint ezzel a kormány az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal kiesett bevételt akarja pótolni. A bevétel abból lesz, hogy a kormány 18-20 ezer embert egy „versenyszférabeli közfoglalkoztatásba” terel be, és mivel a közfoglalkoztatás az állami büdzsét terheli, ezt a terhet a kabinet most szépen áthárítja a versenyszférára – mondta Dávid Ferenc.

Ez egy rendkívül piac- és versenyidegen szabályozás – folytatta. „Nem vitatom, hogy a kormánynak van szabályozási jogköre, de inkább ott gazdálkodjék a létszámmal, ahol ő a munkáltató. Először tisztázza magával, hogy egy orvosra hány beteg jut, egy tanárra hány diák jut, egy bíróra hány ügy jut” – hangsúlyozta a VOSZ főtitkára, aki szerint a tervezet nem csak piacidegen, végrehajthatatlan is. Végrehajthatatlan, mert csak az egyik félre ró kötelezettséget: a munkáltatónak majd föl kell venni az embereket, de mi lesz akkor, ha ennyiért nem akarnak dolgozni? – kérdezte Dávid Ferenc. A feltevés jogos: az áruházláncok – és általában a kiskereskedelmi szektor – egyébként is komoly nehézségekkel küzdenek, a szakképzett munkaerő ugyanis egyre kevésbé hajlandó alantas munkát végezni minimálbérért, vagy annál alig valamivel többért – írta a Budapest Beacon korábban.

Ne legyen kétségünk: az újonnan fölvett emberek mind be lesznek szorulva a szakképzett minimálbérbe, de ennél is nagyobb baj, hogy az üzletláncok ezt a most alkalmazásban állók rovására fogják kitermelni – véli a szakember. Nem direkt módon fogják csökkenteni a fizetéseket, de például elveszik a cafeteriát, vagy nem adják ki a jövő évi bérfejlesztést. Persze a beszállítókat is tovább nyúzhatják, vagy – és ezt mindenki meg fogja érezni – árat emelnek – figyelmeztetett a VOSZ főtitkára, aki megerősítette a CBA kommunikációs igazgatója által mondottakat, miszerint nem csak a külföldi multikat, hanem a CBA-t és a Coopot is érinteni fogja a szabályozás. A pofont elsősorban a multiknak szánták, de néhányan még kaptak a lendületből – élcelődött Dávid Ferenc.

„Az urak, akik ebben gondolkodnak, az életükben nem jártak kereskedelmi egységben” – mondta a VOSZ főtitkára arról, hogy a kötelező létszám az egész nyitvatartási időre vonatkozna. Nem ugyanannyi dolgozóra van szükség reggel fél ötkor, mint a délutáni csúcsidőben – magyarázta a szakember.

1990 előtt nem volt ehhez hasonló szabályozás a piacon, ez egy példátlan visszalépés a piacgazdaságból, minősíthetetlen. A szakmával megint senki nem egyeztetett, az újságokból tudtuk meg, mire készülnek – tette hozzá.

Nemcsak Dávid Ferenc szerint problémás az ötlet

Ahogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat is átcsoportosítással gazdálkodták volna ki, a létszám emelésével járó költségeket is elő kell teremteniük valahonnan az érintett kereskedőknek – közölte egy, az MTI-nek adott, és a Budapest Beacon által is közzétett interjújában még október végén az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Így elvonhatnak a beruházásra, fejlesztésre, szállítóeszköz-vásárlásra, vagy akár a bérre szánt összegekből is – hangsúlyozta Vámos György.

A rendelkezés a munkaerőhiányra sem feltétlenül jelentene megoldást, mert a probléma csak egyes szakmákat és értékesítési csatornákat érint, például nehéz péket, vagy hentest találni – tette hozzá.

Vámos szerint, bár a jogszabálytervezet részletei nem ismertek, ilyen szabályozásra nincs példa az Európai Unióban (EU), tehát még az is lehet, hogy a kötelező létszámnövelés uniós jogba ütközik.

A kormány a többkulcsos különadó mellett lobbizik Brüsszelben

A Népszabadság birtokába került Trócsányi László igazságügy-miniszter Margaret Vestager uniós versenyjogi biztosnak még szeptemberben írt levele, melyből kiderült: a magyar kormány amellett lobbizik, hogy az EU engedje kétkulcsossá tenni a korábban felfüggesztett élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. Bár az unió által is elvárt egykulcsos verzió már a parlament előtt van, a levél szerint a kabinet a sarc háromszorosát szedné be a multiktól.

Pedig Brüsszel nem véletlenül volt szigorú: a sávosan kivetett adó alapján a kormány gazdasági holdudvarába tartozó cégeknek alig kellett volna valamit fizetniük, míg a nemzetközi áruházláncok milliárdos összeggel számolhattak volna. A mintegy harmincmilliárd forintra tehető adóbevételből több mint tízmilliárd esett volna csak a Tescóra, tehát nem túlzás azt állítani: a kormány igencsak diszkriminatív módon próbálta – és úgy tűnik, hogy próbálja továbbra is – szabályozni a piacot.

A kabinet – de iure az igazságügy-minisztérium (IM) – tehát most azért lobbizik, hogy a harmincmilliárd forintnál kisebb forgalmú vállalkozás csak a forgalma egy, míg az ennél nagyobb cég a három ezrelékét fizesse meg díj címén. A kisebb adót a hazai franchise-láncok, a CBA és a Coop, a nagyobbat pedig a multik, a Tesco, a Spar fizetnék. Az új ötlet szerint a piacvezető Tesco így 2,1 milliárd forint felügyeleti díjat fizetne.

De miért fizessenek sokkal többet a multik?

Mert veszélyesek – legalábbis az IM szerint. Trócsányi levelének hangvétele arra utal, hogy a Tesco, az Auchan, a Spar, a Lidl, és a Penny Market mind megannyi súlyos veszélyforrás, míg a hazai láncoknál sokkal kevesebb a probléma, és messze nem kell őket annyit ellenőrizni, mint a multikat.

Ez utóbbiak nagy tömegben árulnak Európán kívüli árut, emellett kereskedelmi és sajátmárkás termékeik GMO-mentessége is kérdéses. Az internetes áruházaik által eladott termékek és a javarészt képzetlen alkalmazottak által házi sütödékben előállított pékáru is veszélyforrást és ellenőriznivalót jelent, sőt, ha veszélyes termék kerül a rendszerükbe, azt „extrém gyorsasággal” továbbítják a fogyasztóknak – áll a levélben.

Érdekes módon a minisztérium azt már elhallgatja, hogy a franchise módon építkező, széttagolt tulajdonosi körrel rendelkező hazai áruházláncokra is mindez nagyjából ugyanúgy igaz: lehet internetes áruházuk, sajátmárkás termékük, saját sütödéjük, ráadásul – mint az korábban a Corvinus Egyetem kutatásából kiderült –, áruik között nagyjából ugyanakkora, sőt néha nagyobb az import aránya, mint a multiknál.

A nagy láncoknak komoly logisztikai központjaik is vannak, az IM szerint ezért élelmiszer-biztonsági probléma esetén az üzlet mellett a logisztikai központba is ki kell szállni, ami kétszer-háromszor annyi munkát jelent. Bár a hazai láncoknak is vannak országos, illetve regionális disztribúciós központjaik – még újakat is terveznek –, ám a levél szerint ez mégsem jelent pluszköltséget az ellenőröknek, mert a hazai láncok üzletei gyakran „nemcsak a központi céges raktárból vásárolnak”, hanem helyben is szereznek be terméket, azaz vegyes beszerzési rendszerben sokkal kevesebb a vizsgálnivaló – véli a szaktárca.

Az IM szerint tehát a multik szemmel tartása sokkal több időt és energiát emészt fel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih), ami indokolja, hogy ez a kör többet fizessen.

Dávid Ferenc szerint ezeket az állításokat eddig senki nem bizonyította, a VOSZ főtitkára ráadásul „megint egy iszonyatos logikai bukfencet” vél felfedezni. A Tescónak ma Magyarországon körülbelül 220 áruháza van, a Coop vagy a CBA rendszerében összesen körülbelül hatezer. Vajon melyiket az időigényesebb ellenőrizni? – tette föl a kérdést a VOSZ főtitkára. Tényszerűen nem igaz, hogy az ellenőrzés költsége a nagyobb alapterületű üzleteknél magasabb. Épp a fordítottja igaz: a sok kicsit költségesebb ellenőrizni – hangsúlyozta Dávid Ferenc, aki ezzel nem azt állítja, hogy hazudnak a minisztériumban, csupán csak azt, hogy „a kereskedelmi szakmáról rendkívül keveset tudnak”.

A kiskereskedelmi különadót 2010 és 2013 között fizették az élelmiszer-kereskedelmi cégek. A progresszív kulcsok miatt a multik állták a harmincmilliárd körüli sarc kilencven százalékát. A különadót a kormány 2013-ban kivezette, így Brüsszel nem indított kötelezettségszegési eljárást. A 2014-es országgyűlési választás után élelmiszerlánc-biztonsági díj néven ismét kirótta az állam a különadót a kiskereskedelmi láncokra, a korábbival forintra megegyezően, azonban nem sokkal később Brüsszel fölfüggesztette az adótételt.