| Kim Lane Scheppele. Fotó: Princeton University, Jon Roemer |

Kim Lane Scheppele finoman szólva sincs elragadtatva attól, ahogyan Orbánék átalakították a választási rendszert, de a EU-s források ellopása miatti uniós szankciókról és a „keleti nyitásról” sincs túl jó véleménnyel.

Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem kutatója angol nyelvű interjút adott a Budapest Beaconnek, melyben elsősorban a magyar választási rendszer anomáliáiról beszélt, de az uniós pénzeket érintő korrupció, és az annak megfékezésére szolgáló szankciók elégtelensége, valamint az úgynevezett „keleti nyitás” is szóba került.

Orbán Viktornak és a Fidesznek kedvező játékszabályokkal újra a Fidesz térhet vissza a hatalomba – fogalmazott meg egy jóslatot az április 8-i választás várható kimenetelével kapcsolatban a Princeton Egyetem Woodrow Wilson Szociológiai és Külügyi Iskolájának professzora. Scheppele még egy jóslattal élt: szerinte nem lesznek megtömve a szavazóurnák. A részvételi arány azért is fontos kérdés, mert mint az a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás eredményeiből is egyértelműen kiderült: minél többen mennek el szavazni, annál jobban izgulhat a Fidesz.

„Ez nem egy normális választás”

A szakértő szerint „ez (mármint az április 8-i – a szerk.) nem egy normális választás”, hiszen a kormány fektette le a játékszabályokat és alakította ki a környezetet. A választási rendszer úgy lett átalakítva, hogy egyetlen párt nyerhesse meg a választásokat: a jelenleg is kormányzó Fidesz. Ez a politikai környezet nem szabad, és nem is igazságos – tette hozzá.

Kim Lane Scheppele – alátámasztandó a meglátásait – részletekbe is bocsátkozott. Szerinte,

• a kormánypárt ellenőrzi a legnagyobb nézettségű médiumokat.
• Orbán a teljes ellenzéket nyomás alá helyezte azzal, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) számára lehetővé tette, hogy „az ellenzéki pártoktól megvonja a teljes kampánytámogatást”.
• A választási megfigyelők feladatát nehezíti, hogy maga „a választási gépezet is a Fidesz-KDNP pártszövetég kezében van”.
• Nemcsak a vesztes, hanem a győztes töredékszavazatok is hozzáadódnak a listás szavazatokhoz, vagyis nem elég, hogy az egyéni jelölt győz, de a közte és a második helyezett közötti szavazatszám-különbség töredékszavazatként az őt jelölő párt listáján landol – vagyis a győzteskompenzáció elképesztő mértékben torzítja az eredményeket, és így a megszerzett mandátumarány nem tükrözi a leadott szavazatok aranyát.
• Azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, a külképviseleteken szavazhatnak, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni magyarok viszont levélben is. Utóbbiak esetében „nincs semmilyen ellenőrzés azzal kapcsolatban, hogy ezek valódi szavazóktól érkező szavazatok-e, vagy, hogy nem módosították-e a szavazólapokat”.
• Az ellenzék eközben nem képes együtt fellépni mindezek ellen.

A Princeton kutatója azt mondja: elviekben semmi probléma nem lenne azzal, hogy a parlamenti helyek kicsit több mint felének a sorsa az egyéni választókerületekben dől el – az Egyesült Államok kongresszusának tagjait is hasonlóképpen választják meg –, ugyanakkor a magyar ellenzék töredezettsége miatt ez a Fidesz malmára hajtja a vizet. Hiába jelzik a közvélemény-kutatások, hogy a választók többsége kormányváltást szeretne, „a baloldal nem nyerhet, hiszen nem egységes” – hangsúlyozta Scheppele, hozzátéve, miszerint további probléma az emberek megosztottsága abban a kérdésben, hogy az Orbán-kormányt baloldali vagy jobboldali kormány váltsa.

---

Korábbi cikkeink a témában:

Scheppele: az alaptörvény módosítása alááshatja az EU jogrendjét

A Princeton Egyetem kutatója szerint Orbán Viktor az uniós kiskapukat kihasználva próbálja távol tartani Magyarországtól a menekülteket, ám ez a gyakorlat akár az Európai Unió jogrendjét is alááshatja.

---

Ösztönzik a korrupciót

Scheppele az Európai Unió (EU) fejlesztési pénzeinek elosztásáról, valamint az ezzel kapcsolatos korrupcióról is beszélt lapunknak adott interjújában.

Szerinte ezen pénz mértéke, valamint kiosztásának, felhasználásának természete a nettó haszonélvező országokat (amelyek több pénzt kapnak, mint amennyit a közösbe befizetnek, azaz Magyarország is – a szerk.) a korrupcióra ösztönzi. Az említett tagállamokban a kormányok igyekeznek a támogatóiknak juttatni ezeket a forrásokat, melynek érdekében készek a demokratikus és ellenőrző intézményeket is tönkretenni – figyelmeztetett a Princeton tanára.

A jelenlegi rendszer úgy működik, hogy az EU pénzt ad, és ha van valamilyen panasz, akkor az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatot indít, majd annak eredményét átadják az adott ország ügyészségének. Ahol a kormány felelős a pénzek ellopásáért, és ahol a kormány emberei ülnek az ügyészségben, ott „épp a bűnözőknek adják át az ügyet” – mondja Scheppele, hozzátéve, miszerint az Unió kezdi felismerni, hogy egy ilyen rendszernek semmi értelme, és olyan jogi szabályozást szeretne alkotni, amely korlátozza az EU-s források folyósítását azoknak az országoknak, melyek nem csatlakoztak a 2017 őszén felállított Európai Ügyészség kezdeményezéséhez.

„Magyarország ezzel kénytelen lesz szembe nézni. Vagy nem lesznek EU-s pénzek, vagy lehetővé kell tennie, hogy olyan hatóság vizsgálja ki ezeket a bűnügyeket, melyek nem állnak az irányítása alatt” – emelte ki a szakember. Számos javaslat már most is készen áll a „renitens” országokkal szemben, Scheppele pedig Orbán helyében már keresné az alternatív forráslehetőségeket.

A Princeton tanára szerint a „jogállamiság” egyfajta hívószóvá vált az EU-ban a problémás országokkal kapcsolatban. „Magyarország és Lengyelország megkezdte a hatalom konszolidálását a bíróságok elleni támadásokkal. Az EU úgy működik, hogy az uniós törvényeket a nemzeti bíróságokon keresztül lehet érvényesíteni. Ha egyszer Orbán foglyul ejti az Alkotmánybíróságot, és ha a bírósági rendszer reformját követően minden bíró karrierje egy ember kezébe kerül, akkor ez az EU-nak komoly gondot fog jelenteni” – magyarázta. „Hogyan tartunk fenn egy közös jogi teret, ahol minden bíróra egyformán számítani lehet magának az EU-s törvényeknek a betartatásában?” – tett fel ismét egy fontos kérdést Scheppele.

A fejlesztési pénzek megvonásán túl az úgynevezett 7. cikkely életbeléptetése, és ezzel a tagállam szavazati jogának felfüggesztése jelenthet megoldást azokkal az országokkal szemben, amelyek nem felelnek meg a liberális demokráciák kritériumrendszerének. A gond a 7. cikkellyel azonban szerinte az, hogy azt az Európai Tanácsban csak a tagállamok teljes egyetértésével lehet megindítani, amíg viszont Magyarország és Lengyelország egymást támogatják, csak úgy lehetne megoldani a helyzetet, ha mindkét ország szavazati jogát megvonnák az adott kérdésben. (A 7. cikkelyről bővebben, közérthetően itt olvashatnak – a szerk.)

„Nem tudjuk, Magyarország mit ad nekik”

A Princeton Egyetem kutatója szerint az úgynevezett „keleti nyitás” lehetőséget teremtett a kormány számára, hogy önkényuralmi rezsimek vezetőivel titkos, kétoldalú megállapodásokat kössön. Ezekről a megállapodásokról Magyarországnak egyébként tájékoztatnia kellene az EU-t – jegyezte meg a szakember.

„Nem tudjuk, hogy Magyarország mit ad nekik. Van széke a világ legexkluzívabb klubjának asztalainál, beleértve az EU-t és a NATO-t is. De mit kapnak ezek az országok cserébe?” – kérdezi Scheppele.

A interjút angol nyelven az alábbiakban teljes egészében megtekinthetik: