Jan-Werner Müller, a Princeton Egyetem politológusprofesszora szerint Orbán Viktor miniszterelnök ügyesebb populista, mint Recep Tayyip Erdoğan török köztársasági elnök. Szerinte többféle EU-ellenesség létezik, Orbán pedig az EU-ellenesség kérdésében Vlagyimir Putyin orosz elnökkel van egy platformon.

Mint arról korábban beszámoltunk, múlt szerdán az Európai Parlament (EP) állásfoglalásban ítélte el a magyar kormánynak a bevándorlásról szóló „nemzeti konzultációját”, illetve a halálbüntetés megpendítését.

Mostantól az Európai Bizottság (EB) kezében van, hogyan tovább – nyilatkozta az ATV-nek Jan-Werner Müller, a Princeton Egyetem politológiaprofesszora (képünkön). Nem először utasította az EP az EB-t Magyarország megfeddésére. A különbség a 2013-as Tavares-jelentéshez képest annyi, hogy most egy teljesen más EB működik a központi szerepben két olyan politikussal – Jean-Claude Junckerrel és Frans Timmermansszal –, akiknek „volt már dolguk a magyar miniszterelnökkel”. Ők korábban többször nyilvánvalóvá tették, hogy minden olyan eszközt bevetnek, amellyel meg tudják védeni a jogállamiságot és a demokráciát Európában – tette hozzá Müller.

Tavaly decemberben az Európai Tanács, vagyis a tagállami állam- vagy kormányfők testülete jelezte: fenntartásai vannak az új mechanizmussal kapcsolatban, amelyet az EB még 2014 májusában hozott létre – mondta Müller, fölhívva a figyelmet ezzel az egyes intézmények közötti harcra. Hogy ez a harc miképp végződik, arról úgy vélekedett: azon múlik, hogy a korábbinál többen döntenek-e majd a magyar kormány nyílt kritizálása mellett.

Orbán többször is olyan nyelvezetet használt, amely még a kívülállók számára is félreérthetetlen: a tavalyi tusnádfürdői beszéd és a halálbüntetés közelmúltbéli megpendítése is olyan kérdés, amelyet a magyar belpolitikai helyzet ismerete és különösebb háttértudás nélkül is „azonnal ért mindenki” – vélte Müller.

Az Európai Néppártban sokaknak tetszik, amit Orbán csinál – folytatta. Ők valódi keresztény-konzervatív politikának tartják a magyar kormányzást, ugyanakkor mások az Európai Unió (EU) eredeti célját tartják szem előtt, miszerint – tanulva a második világháború tapasztalataiból – a nacionalizmust és a veszélyes nemzetállami ambíciókat kontroll alatt kell tartani.

Az EU jelenlegi egyik legsúlyosabb problémája, hogy minden, az EU-val szemben kritikát megfogalmazó pártot, politikust és mozgalmat Európa-ellenesnek titulál. Ez politikai hiba – hangsúlyozta a professzor.

Müller szerint háromféle EU-ellenesség létezik: az elsőre példa a brit euroszkepticizmus. A brit euroszkeptikusok EU-ellenesek abból a szempontból, hogy nem támogatják annak mai formáját. Ők a „hűtlenek”, ugyanakkor legitim, amit tesznek, hiszen a Lisszaboni Szerződés értelmében bárki kiléphet az EU-ból, ha akar. Vannak, akik az EU politikai vagy gazdasági döntéseit kritizálják – ők „a legitim és lojális ellenzék” Müller szerint. Ilyen Alekszísz Cíprasz görög miniszterelnök, vagy a spanyol Podemos-mozgalom tagjai, „akik véleményem szerint nem EU-ellenesek” – mondta. Az utolsó csoportba azok tartoznak, akik valóban az Európai Unió alapértékeit kérdőjelezik meg – ez az „illegitim és hűtlen ellenzék”. Ide tartozik – alkalmanként – az EU-n belülről a magyar kormány, azon kívülről pedig Oroszország – mondta a Princeton Egyetem professzora.

A magyar kormány szerinte nem akar kilépni az EU-ból, de amit csinál és mond, az alapvetően Európa-ellenes. „Orbán ebben Putyinnal van egy platformon”, de Cípraszhoz például semmi köze – tette hozzá.

A populistát nem arról ismerjük föl, hogy azt mondja, amit az emberek hallani akarnak. Aki ezt teszi, az csupán demagóg: fölméri és visszhangozza a többség véleményét. A populista ezzel szemben alakítja is azt. Azt állítja, hogy csakis az ő pártja képviseli igazán az embereket. Példaként erre Orbán 2002-es kijelentését hozta föl Müller: „a haza nem lehet ellenzékben”. Ezzel a politológusprofesszor szerint Orbán azt üzente: „a hazát csakis a Fidesz jelenti”. Tavaly Erdoğan is mondott hasonlót: „Mi vagyunk a nép, ti kik vagytok?” – emlékeztetett Müller.

Orbán ráadásul kettős beszédet folytat: az otthoni nyelvezetet használja Magyarországon, külföldön pedig adott esetben mindennek az ellenkezőjét mondja. Jobb Erdoğannál abban, hogy a populizmust beemelte az alaptörvénybe. Míg Erdoğan előbb köztársasági elnök akart lenni – ez 2014 augusztusában sikerült neki –, és csak azután meghatározni, milyen az igazi török nemzet, Orbán ezzel szemben előbb az Alkotmányt lecserélte az alaptörvényre – utóbbiban meghatározta, hogy szerinte milyen a magyar nemzet, a történelmet pedig saját szájíze szerint interpretálta –, „és most már jöhet bármi”. Az alaptörvény akkor is megmarad, ha a Fidesz megbukik. Ezzel jobb sorrendet állított föl Orbán a török államfőnél – vélte Müller.

Mindeközben a Jobbik egyre erősebb – nem volt még kormányon, és így nem korrumpálódott –, a Fidesz pedig egyre nehezebb helyzetben van, és egyre kevésbé mondhatja azt, hogy jogos a szabadságharc – zárta gondolatait a Princeton Egyetem politológusprofesszora, Jan-Werner Müller.