Tóth Zoltán (balra) egy júniusi kerekasztal-beszélgetésen.
Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

Közel kétszázhatvanezer magyarországi lakcím nélküli magyar állampolgár is szavazhat az október 2-i, az európai uniós betelepítésről szóló népszavazáson. A Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke pontatlanul idézte a népszavazási törvényt. A Magyar Liberális Párt egyik politikusa vállaltan szembemegy pártjának a népszavazásra vonatkozó hivatalos álláspontjával, és az érvénytelenül történő szavazás mellett érvel. Tóth Zoltán választási szakértő szerint „van abban valami”, hogy a népszavazási érvényesség feltételének 2011-es megszigorításával a kormányzat önmagát lőtte lábon.

Áder János államfő július 5-én október 2-ra népszavazást írt ki a következő kérdéssel:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár személyesen szavazhat. A szavazás napján lakóhelyétől távol tartózkodó választópolgár belföldön az általa megjelölt településen átjelentkezéssel, külföldön Magyarország külképviseletein adhatja le szavazatát. Átjelentkezést szeptember 30-ig, a külképviseleti névjegyzékbe vételt szeptember 24-ig lehet kérni a valasztas.hu-n, illetve levélben vagy személyesen a lakóhely szerint illetékes helyi választási irodától – írja a Valasztas.hu.

A kormány azt kéri a szavazópolgároktól, hogy az általa kezdeményezett népszavazáson szavazzanak nemmel. Ez újdonság az elmúlt huszonhét év népszavazásainak történetében, ugyanis a kérdés mindig úgy volt föltéve, hogy a kezdeményező szívének az „igen” válasz legyen kedves.

A kormány tehát a „nem” szavazatok mellett kampányol, a Jobbik szintén, a nem újnyilas ellenzék nagy része pedig népszavazási bojkottot hirdetett meg. Ha komolyan exponálnák magukat az „igen” szavazat mellett, vélhetően akkor is a nemek győznének, ám akkor esetleg érvényes és eredményes lenne a népszavazás, és ezt az ellenzék nem említett része – leszámítva az „igen” mellett kampányoló Magyar Liberális Pártot (MLP), erről később – nyilvánvalóan szeretné elkerülni. Ráadásul a bojkottra történő fölszólítást követő érvénytelen népszavazás után a nem újnyilas ellenzék mínusz MLP könnyebben kommunikálhatja a nemek erőteljes többségét, mintha az igen mellett kampányolna, majd vereséget szenvedne egy érvényes népszavazáson.

Az alaptörvény 8. cikkének (4) pontja szerint „az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott”. Vagyis 8 261 628 választópolgárral számolva – akik közül 259 405 magyarországi lakcímmel nem bíró magyar állampolgár, aki levélben szavazhat például New Yorkból vagy Csíkszeredából, és nem kell előzetes regisztráció után megjelennie a legközelebbi magyar külképviseleten – 4 130 815 érvényes, azaz igen vagy nem szavazat kell az érvényességhez.

Ha tehát minél több igeniánus választópolgár ad le ennek megfelelő szavazatot, annál kevesebb „nem” szavazat kell az érvényességhez, illetve a nemeknek az érvényességből szinte biztosan következő győzelméhez. Az ugyanis borítékolható: jóval több „nem” szavazat lesz, mint „igen”.

A nem újnyilas ellenzéken belül külön zárvány ebben a kérdésben az MLP, amely az „igen” mellett kampányol. „Fotelből nem lehet forradalmat csinálni. Szerintem nem szabad passzivitásra bíztatni az embereket, azokat az embereket, akiknek hitet és reményt kellene adni. Ez egy súlyos politikai hiba” – közölte a Facebookon Fodor Gábor pártelnök.

Az említett ellenzéki pártok azonban nemcsak gyakorlati, hanem elvi érvekkel is operálnak. „A részvétel legitimálja a szavazást” – hirdeti például a Bokros Lajos vezette Modern Magyarország Mozgalom ugyancsak a Facebookon.

A nem újnyilas ellenzék mínusz MLP érvelése nem mentes a pontatlanságtól. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke és európai parlamenti képviselője például szintén a Facebookon úgy fogalmazott: „A fideszes alaptörvény óta jelentősen emelkedett az érvényességi küszöb (ezt az igazi népszavazások ellen találták ki és most visszanyal a fagyi:)), az összes választó több mint felének, tehát körülbelül négymillió embernek kell részt vennie ahhoz, hogy érvényes legyen.”

Csakhogy – lásd az alaptörvényből vett fönti idézetet – az összes választópolgár több mint felének nem a részvétele, hanem az érvényes szavazata kell az érvényességhez. Többször is kerestünk ez ügyben Molnárt, de nem vette föl a kagylót.

A szavazat és az érvényes szavazat közti finom különbséget használja ki Gehér József, aki nem az igen, nem is a bojkott, hanem az érvénytelenül történő szavazás mellett érvel, azaz – tekintettel arra, hogy 2014-ben az MLP XI. kerületi polgármester-jelöltje volt és mindmáig a párt budapesti választmánya elnökségének tagja – erősen szembemegy önnön pártjával. Az ellenzéki politikus a Facebookon leírtakat megerősítette a Budapest Beaconnek adott interjújában. Kérdésünkre, hogy egy érvénytelen szándékú szavazásból véletlenül nem lehet-e érvényes, úgy reagált: „Ahhoz nagyon h…ének kell lenni, hogy valaki érvénytelenül akarjon szavazni, de érvényesen szavazzon. Ezt a barátaimról, ismerőseimről nem tételezem föl.” Szerinte az az érv, hogy az érvénytelen szavazás is legitimálja a népszavazást, „furcsa válasz azoktól, akik 2014-ben indultak a választáson”. Hozzátette: „ezzel az erővel mindenki legitimálja a hatalmat, aki magyar forinttal fizet vagy magyar személyi igazolványa van”. Hozzátette: abban, hogy ez a népszavazás egyáltalán valóra válhat „különleges felelőssége van Orbán Viktornak, de azoknak a jogászoknak is, aki átengedték, például a Kúrián”.

„Biztos, hogy nem lesz meg a 4,13 millió érvényes szavazat” – közölte a Budapest Beacon megkeresésére Tóth Zoltán választási szakértő, aki szerint „újabb disznóság”, hogy a választópolgárok több mint felének nem a részvétele, hanem érvényes szavazata kell. Úgy vélte: a Fidesz 2011-ben azért kötötte az addigiaknál szigorúbb feltételekhez a népszavazás érvényességét, hogy egy esetleges népszavazással ne lehessen ellene föllépni. Lapunk kérdésére, miszerint a mostani népszavazásra vonatkoztatva tehát a kormánytöbbség önmagát lőtte-e lábon, a volt államtitkár úgy reagált: „van benne valami”.

„Akármi lesz az eredmény – tehát érvénytelenség esetén is –, a kormány győzelmet fog kommunikálni, még Brüsszelben is. Az ellenzék a népszavazás legitimitását, társadalmi elfogadását fogja vitatni, jogászkodni fog” – közölte a Budapest Beaconnel Tóth Zoltán.