Nagy fába vágták a fejszéjüket a tizenkilenc pontos népszavazási csomagot március 15-én bejelentő aktivisták. Egy négy évvel ezelőtti törvénymódosítás szinte lehetetlenné teszi, hogy egy népszavazás – még ha ki is írják azt – eredményes legyen. Lendvai Ildikó szerint a tizenkilenc pont akár egy következő kormány programjának is része lehet.

„Ha a szabadság eltiporható a törvény erejével, akkor vissza is állítható általa” – közölte az ellenzéki civilszervezetek vasárnapi tüntetésén az egyik szónok, Kulka János színművész. Kulka szavai percekkel azelőtt hangoztak el, hogy bejelentették: pénteken benyújtották a tizenkilenc pontos rendszerbontó népszavazási csomagot a Nemzeti Választási Irodához (NVI). Kulka ugyanakkor hozzátette: sajnálatos módon a népszavazási kérdéseket érintő törvényeket a Fidesz-KDNP többségű Országgyűlés oly módon változtatta meg, hogy kicsi az esély az ilyen népszavazási kérdések sikerére.

Minek kell történnie ahhoz, hogy az Országgyűlés foglalkozzék a népszavazás kérdéseivel?

Először az NVI-nek jóvá kell hagynia népszavazási kezdeményezés szövegezését, és meg kell állapítania, hogy az törvényszerű és könnyen érthető-e. A kérdéseknek igen/nem formátumban kell megjelennie, közérthető módon, így amennyiben sikeres lesz a népszavazás, a parlament tudni fogja, hogyan bocsásson törvényt szavazásra, vagy módosítson meglévő törvényt a parlament plenáris ülésén.

Amennyiben az NVI jóváhagyja a népszavazási kezdeményezést, a benyújtók megkezdhetik az aláírásgyűjtést. Azoknak, akik támogatják a népszavazás kiírását, aláírásukkal és személyi azonosítójukkal kell kilétüket igazolni.

Az NVI jóváhagyásától kezdve a benyújtó(k)nak százhúsz nap áll rendelkezésre/rendelkezésükre, hogy kétszázezer érvényes aláírást összegyűjtsön/összegyűjtsenek. Az aláírások benyújtását követően az NVI-nek hatvan napja van az aláírások áttekintésére. Ha százezer érvényesnek találtatik, a Nemzeti Választási Iroda elnöke nyolc napon belül tájékoztatja erről a házelnököt, aki pedig az Országgyűlést köteles tájékoztatni minderről a következő ülésen. Az alaptörvény 8. cikke szerint, ha legalább százezer aláírás összegyűlt, akkor az Országgyűlés dönt a népszavazás kiírásáról. Ha legalább kétszázezer aláírás gyűlt össze, akkor nincs mérlegelési lehetőség, a népszavazást ki kell írni.

Amennyiben a népszavazást megtartják, és az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, továbbá – az alaptörvény 8. cikkének (4) bekezdése szerint – „ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott”, akkor a parlamentnek el kell fogadnia a törvényt a népszavazás szándékával összhangban. Mivel az eddigi összes népszavazási kezdeményezés esetén a kezdeményezők az „igen” válasz hívei voltak, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy – nyolcmillió választópolgárral számolva – kell több mint négymillió érvényes szavazat és ennek több mint fele „igen” kell, hogy legyen.

A népszavazások ritkán érik el a céljukat

A Fidesz-KDNP többségű parlament 2011-ben visszaállította azt az 1997-ig volt szabályt, hogy az összes választópolgár több mint felének érvényesen kell szavazni a népszavazás érvényességéhez. 1997 és 2011 között az volt a szabály, hogy a népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint egynegyede azonos módon szavaz, vagyis a „nem” hívei a távolmaradással nem tudták megakadályozni a népszavazás eredményességét. A 2011-es fideszes módosítás oka vélhetően pont annak megakadályozása volt, hogy az ellenzék azt tegye a Fidesszel, amit ellenzékben, amit 2008-ban a Fidesz tett a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP-SZDSZ kormánytöbbséggel. Az akkori népszavazás három kérdésén a választópolgárok 50,09, 50,12, illetve 50,06 szavazott érvényesen. Nyilvánvaló, hogy a nemmel szavazók között volt tízezer olyan, politikailag rendkívül tudatos választópolgár, aki amennyiben akkor is a mostani népszavazási törvény lett volna akkor is érvényes, nem szavazott volna, érvénytelenné téve ezzel a népszavazást.

A 2010 óta regnáló fideszes kormánytöbbség által elfogadott új választási eljárási törvény megszüntette a parlamenti választáson az érvényességi küszöböt, azaz az országgyűlési, vagy az önkormányzati választás – az önkormányzatin korábban sem volt érvényességi küszöb – akkor is eredményes, ha egy választókörzetben ad absurdum csak egy választópolgár ad le érvényes szavazatot.

Ugyanaz az Országgyűlés, amely a parlamenti választás vonatkozásában eltörölte az érvényességi küszöböt, ezzel tökéletesen ellentétes szellemben, az érvényesség ötven százalék fölé történő emelésével a lehetetlennel tetté határossá, hogy egy népszavazás eredményes legyen.

Az alábbiakban bemutatjuk a tavalyi három országos, valamit az elmúlt két időközi parlamenti választás részvételi arányát:

• Országgyűlési választás (április 6.)

szavazásra jogosult: 8 047 769

szavazott: 4 967 881 (61,73 százalék)

• Európai parlamenti választás (május 25.)

szavazásra jogosult: 8 033 814

szavazott: 2 322 982 (28,92 százalék)

• Önkormányzati választás (október 12.)

szavazásra jogosult: 8 170 404

szavazott: 3 619 313 (44,3 százalék)

• Időközi országgyűlési választás Újpest nagy részén és Észak-Angyalföldön (2014. november 23.)

szavazásra jogosult: 78 071

szavazott: 26 460 (33,89%)

• Időközi országgyűlési választás Veszprémben és környékén (2015. február 22.)

szavazásra jogosult: 73 674

szavazott: 33 055 (44,87 százalék)

A fenti számokból egyértelműen kiderül, hogy már az ötvenszázalékos részvételi arány elérés is jelentős kihívás a népszavazás kezdeményezői számára.

A népszavazás, mint politikai program

„Nekem személyesen nagy élmény volt […], különösen felszabadítónak éreztem” – mondta Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke hétfőn az ATV Start című műsorában a vasárnapi tüntetésről, melyen számos baloldali, liberális és konzervatív politikus és részt vett.

Azért volt ez az esemény különleges és egyedi, mert a korábbi tömeg tüntetésekkel ellentétben az emberek most megmutathatták pártkötődésüket a pártok zászlóival és logóikkal – közölte az ellenzéki politikus. „Az a tény, hogy az ellenzéki pártok támogatói és a civilek együtt képesek demonstrálni, azt bizonyítja, hogy azonos alapértékekkel rendelkeznek” – hangsúlyozta Lendvai, aki szerint a tizenkilenc pontos népszavazási csomag bejelentése a tüntetés végén szintén egyedi és pozitív dolog volt.

„Egy olyan fináléval ért véget, amely egy új előadást ígér, ez a bizonyos tizenkilenc pontos népszavazás. Talán nem is a tizenkilenc pontos népszavazás a fontos, hanem az, hogy összeállt egy olyan program, amit egy eljövendő kormány az első hat hónapjában akár meg is csinálhat” – mondta Lendvai a tüntetés végén elhangzott bejelentésről. „Nem tudom észrevette-e, de nem költségigényes, lehetetlen sok pénzbe kerülő dolgok szerepeltek a tizenkilenc pontban, amit tényleg megcsinálhat egy kormány” – tette hozzá az MSZP volt elnöke.