Róna Dániel politológus, egy, a közelmúltban ismertetett kutatás egyik szerzője szerint az emberek egy jelentős része „senkinek a szomszédságába nem költözne, aki etnikailag, vallásilag, bőrszínben, vagy bármilyen szempontból más, mint ő”. Kiderült: nemcsak a pirézek, de a romániai magyarok is „másnak” számítanak ebben a viszonyban.

Mint arról korábban beszámoltunk, egy decemberi előítélet-kutatás adatait ismertette a Szombat.org. A kutatást a Tett és Védelem Alapítvány megrendelésére a Medián készítette. A kutatási eredményeket március 31-én, egy budapesti sajtótájékoztatón is ismertették. E sajtótájékoztatón részt vett a kutatást elkészítők egyike, Róna Dániel politológus. A Budapest Beacon a Medián által elkészített kutatásról kérdezte Rónát.

Budapest Beacon: Rákérdeztek több csoportra is, hogy a válaszolók szívesen látnák-e az adott csoport tagjait szomszédjukként. Nem kellett volna rákérdezni a pirézekre vagy a vizigótokra is? Az ilyetén kérdésekre adott válaszok nem lettek volna relevánsak?
Róna Dániel: Jogos a kérdés. Teljesen összhangban van azzal, hogy a választópolgárok egy jó része mindenféle másságtól idegenkedik, függetlenül attól, hogy ez a másság például cigányságban, zsidóságban, vagy romániai magyarságban ölt-e testet. Van olyan válaszadó, aki senkinek a szomszédságába nem költözne, aki etnikailag, vallásilag, bőrszínben, vagy bármilyen szempontból más, mint ő. Erre jó példa pirézeké. Nem akartuk a pirézekkel mintegy kicselezni a válaszolókat, ezért nem kérdeztünk rájuk, de jogos a fölvetés.

BB: A szászokkal mi a helyzet? A svábokra rákérdeztek. A két német népcsoport között nemcsak az a különbség, hogy a svábok főleg katolikusok, a szászok pedig evangélikusok, hanem az is, hogy a „sváb” szónak lehet egy nagyon enyhén negatív vagy vicces mellékzöngéje, a „szász” szó esetén nincs ilyen. Lehet, hogy épp ezért a szászokra vonatkoztatva más adatok jöttek volna ki, mint a svábok esetén.
R. D.: Megfontoljuk. Azért léptünk át ilyen nüanszokon, mert ezt a fölmérést csak összehasonlítási alapnak szántuk. Mindenesetre föltételezem, hogy harminc, de legalább huszonöt százalékot a szászok is kaptak volna. A romániai magyarokhoz semmilyen negatív előítélet nem kapcsolódik…

BB: Úgymond „elveszik a munkát”, „idejönnek a románok”.
R. D.: 2010 óta nagyon ritka az ilyen véleménynyilvánítás. S mégis harminchét százalékot kaptak. Tehát az mindegy, hogy kikre kérdezünk rá, de a válaszolók egy jelentős százaléka bárkit elutasított volna, nyilvánvalóan a szászokat is.

BB: Nem teljesen tartozik ide, mindenesetre Boross Péter volt miniszterelnök egy decemberi előadásán arról beszélt, hogy az ő gyerekkorában, a harmincas-negyvenes évek fordulóján vidéken, ahol ő felnőtt, nem tapasztalt semmilyen antiszemitizmust. „Felelősséggel kijelentem, hogy abban a világban, ahol én éltem, ez a fogalmi kategória kezdetben nem is létezett. […] Abban a világban ezt érzékelni nem lehetett” – mondta Boross az antiszemitizmusról. Ez a kijelentés – tehát az antiszemitizmus elbagatellizálása – önmagában nem antiszemitizmus?
R. D.: Arról, hogy pontosan mi az antiszemitizmus, nincs egységes álláspont a tudományban – de a közbeszédben sem. Épp ezért ez nem egy tudományos kérdés, tehát nem kutatóként, hanem magánemberként válaszolok. Magánemberként azt gondolom, hogy ez nem antiszemitizmus, hanem a valóság rossz érzékelése. Emiatt a kijelentése miatt nem gondolom antiszemitának a volt miniszterelnököt. Ettől még lehet az, de ebből a kijelentéséből nem következik, hogy az lenne.