Immár nemcsak a nyugati, de a környező országok is jelentős munkaerőt szívnak el Magyarországról, a krónikus munkaerőhiány miatt pedig egyre nagyobb gondban a magyarországi cégek. A folyamat még a várakozásoknál is magasabb béremelést idézhet elő 2016-ban. Egy elemző szerint ezer euróval a nyugati bérszint alatti fizetésekkel már meg lehetne állítani az elvándorlást.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, a magyarországi cégek számára egyre nagyobb problémát jelent a megfelelő végzettségű és szaktudású munkaerő biztosítása. Egy felmérés szerint a munkaerőt kereső cégek hatvan százaléka általában nehezen, egyharmaduk pedig egyáltalán nem talált alkalmas, az elvárásainak megfelelő munkaerőt 2015-ben. Bár az említett cégek vezetői e folyamatot a legkülönbözőbb okokra vezetik vissza – alacsony bérek, elvándorlás, munkakerülés, satöbbi –, egy dolog szinte biztos: a trend várhatóan idén is folytatódik.

Nagyobb béremelés jöhet, mint hinnénk – kezdi a magyar munkaerőpiac idei kilátásairól szóló beszámolóját a Napi.hu. A már-már kényszerűnek is nevezhető lépés oka a siralmas magyarországi bérszínvonal, amely mára krónikus munkaerőhiányhoz vezetett. Immár nemcsak a nyugati országok, de a környezők – például Szlovákia – is szívóhatást gyakorolnak a magyar munkaerőre. E hatásra még egy lapáttal rátehet az, hogy a versenyszférában elégedetlenséget hozhat a szükségből felvett, képzetlen dolgozók munkájának minősége.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a tavalyi év januártól novemberig tartó időszakában 4,1 százalékos átlagkereset-bővülést mért az előző év azonos időszakához viszonyítva. Banki elemzők a tavalyihoz hasonlóan 3-4 százalékos bruttó és 5-5,5 százalékos nettó bérnövekedést jeleznek 2016-ra, ám a fönt már említett hatások miatt ez a szám akár jóval magasabb is lehet – állítják munkaerő-közvetítő cégek vezetői.

A Korn Ferry Hay Group fölmérése szerint a magyarországi vállalatok hetvenhét százaléka munkaerőhiányt tapasztal, ami az elmúlt évekhez képest a legmagasabb arány. Mindez egyebek mellett a már említett szívóhatásnak köszönhető, melyben Szlovákia egyre nagyobb szerephez jut: ma már nem kizárólag a pozsonyi régiónak van kifejezett vonzereje, hanem a szegényebb, keleti országrész is jobb lehetőséget ígér számos magyar munkavállalónak – nyilatkozta a portálnak Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

Mindez azonban azt is jelenti, hogy valahonnan pótolni kellene az elvándorló munkaerőt, csakhogy az a környező országokból már nem lehetséges, mert Magyarország nem versenyképes. Míg tíz évvel ezelőtt a szlovákok átjártak dolgozni Esztergomba (Suzuki), Rétságra (TDK), Vácra (IBM), Gödre (Samsung), vagy épp Győrbe (Audi), ma már csak elenyésző számban jönnek, a magyarokról azonban nem hallani, hogy tömegesen visszafordultak volna – jegyezte meg a szakértő.

Egyes munkakörök már tavaly is alaposan lekörözték a KSH által mért adatokat, informatikusként vagy mérnökként akár húsz százalékkal is nőhettek a fizetések 2014-hez képest – hívja föl a figyelmet Dalányi László, a Manpower Group Magyarország vezetője. Szerinte mintegy havi ezer euróval kellene a nyugati bérek alá ígérni a hazai cégeknek, hogy az elvándorlást megállítsák, ugyanis a jóval kedvezőbb magyar lakhatási költségek körülbelül ezer eurónyi bérelőnyt biztosíthatnak. Az ezer eurós ütőkártya akár a befektetők idecsábítására is alkalmas lehetne magasabb hozzáadott értékű munkaterületeken, amennyiben lenne központi szándék e lehetőség kiaknázására. Mindezek ellenére ma még a foglalkoztatók döntő része egy ekkora bérdifferenciát is sokallana – értékelt a szakember.

Nem elég azonban, hogy a képzettebb munkaerő elvándorol, mert immár egy egyszerűbb képzettséget igénylő munkakörökben sem kell nyugatra menni a jobb egzisztenciáért: egy raktári betanított munkás akár nyolcszáz eurónyi havi bérre is számíthat Csehország keleti felében, azzal együtt, hogy a munkáltató a szállást is fizeti. Az általános emberhiányt a kereskedelemben és a gyáriparban például jellemzően kisebb emelésekkel próbálták kompenzálni a cégek, hogy elszipkázzák a dolgozókat a konkurenciától.

Mindez oda vezetett, hogy a cégek egyre több képzetlen dolgozót foglalkoztatnak, akik viszont rosszabb minőségben termelnek, sőt, nem kis számban selejtet állítanak elő, ez pedig az előrejelzéseknél még drasztikusabb béremelésekhez is vezethet, hiszen a vállalatoknál előbb utóbb tömegesen jelentkezik majd a probléma, méghozzá kimutatható pénzügyi hátrányként – hangsúlyozta Dalányi.

A vállalatok bő négyötöde ennek megfelelően tervez bérfejlesztést 2016-ra. Az ágazatok közül átlagosnál magasabb béremelést a fejlődő, egyre több munkavállalót felszívó iparágakban fognak megvalósítani. Ezek között élen járnak az autóipari, az elektronikai és az ipari termelővállalatok.

Ha csak apróbb lépésekkel is, de a pozíciók közötti bérkülönbségeket is igyekeznek csökkenteni a magyarországi cégek.