Ellenzéki politikusok, jogvédők és szakértők számtalan alkalommal beszéltek korábban a szerb-magyar határon létesítendő kerítéssel kapcsolatos problémákról, ám a Védegylet most egy egészen más irányból közelíti meg a kérdést: szerintük a kormány hazai és nemzetközi jogszabályokat egyaránt megsért.

Ez egy politikai termék, amellyel semmit sem lehet elérni – mondta Jánossy András közgazdász, a Védegylet munkatársa az ATV Start műsorában csütörtökön. A morális problémákon túl azonban a kerítésépítés szerinte jogellenes is, a kormányzatnak ugyanis kétféle engedélyt is be kellene szereznie ugyanabban az eljárásban: egyrészt környezetvédelmi, másrészt örökségvédelmi engedélyt. Meg sem próbálták ezeket kikérni. „Orbán Viktor úgy gondolja, hogy ez egy királyság, abszolút monarchia, az állam én vagyok, és azt csinálok, amit akarok” – mondja Jánossy, csakhogy szerinte ez egy köztársaság, amelynek törvényei vannak. Azokat be kell tartania a miniszterelnöknek is – jelezte.

Nekünk, a helyi lakosságnak, és a szerb félnek is szerepe lett volna az engedélyezési eljárásban – folytatta Jánossy. Szerbiát az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról rendelkező Espoo-i Egyezmény alapján meg kellett volna kérdezni – mondta. Az Espoo-i Egyezmény a jogi eszközei lehetőséget adnak arra, hogy a csak tétlen szemlélőként közreműködő állam a szóban forgó létesítmény terveit megismerhesse, arról véleményét kialakíthassa, majd álláspontját a döntéshozókkal megvitathassa. A beruházás engedélyezéséről rendelkező külföldi hatóságoknak az Espoo-i Egyezmény szerinti eljárás során mérlegelniük kell a lakosság véleményét és a hatóságok álláspontját, azonban ez az eljárás nem jelent vétójogot az ország számára – derült ki a Védegylet munkatársának szavaiból.

Nem tudni, hogy a szerbek mit terveznek, de bármikor a Nemzetközi Bírósághoz – az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) elsődleges, Hágában működő bírói szervezetéhez – fordulhatnak az ügyben – hívta föl a figyelmet Jánossy.

A természetvédelmi törvény alapján a Védegylet egyrészt pert indít természetkárosítás miatt, másrészt följelentést tesz a már bekövetkezett károkozás miatt. Az egyik egy megelőző lépés, amellyel a bíróság eltilthatja a magyar államot a további környezetkárosító tevékenységtől, a másik pedig egy büntetőjogi lépés, amelyben megbüntethetik – mondta a környezetvédelmi szakember. Van egy harmadik lépés is: a kártérítés. Egészen biztos, hogy ami kárt a magyar állam okoz, azt helyre kell állítania – közölte. Ami nem állítható helyre, az a régészeti kár, ami lassan, de helyreállítható, az a természeti kár. A polgári pert Hende Csaba honvédelmi és Pintér Sándor belügyminiszter ellen indítanák, mert ők a felelősek – folytatta.

Az állatok védelmét hivatott Berni Egyezmény az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről rendelkezik. Jánossy a Berni Egyezmény által védett élőlények közül kiemelte a földikutyát, melyből – mint mondta – kevesebb van, mint a pandákból. „Az ő élőhelyüket fogja megzavarni a kerítésépítés” – közölte. A Greenfo.hu 2006-os cikke szerint már csak öt-hat helyen él földikutya az országban. A földikutya fokozottan védett, eszmei értéke jelenleg egymillió forint.

A kerítés útjában van három, az Európai Unió által védett terület, valamint a Körös-Maros Nemzeti Park egy része. „Ezek a nemzet vagyonát képezik, olyan értékek, amelyeket nem lehet elpusztítani” – folytatta Jánossy. „Ebben mi képviseljük a közérdeket, a kormány pedig egy elkülönült érdeket, egész pontosan egy hisztériát képvisel” – hangsúlyozta.

A kormány döntései több ponton is ellentétesek az alaptörvénnyel, mutat rá az ökopolitikai civilszervezet abba a készülő beadványában, amelyben az alapvető jogok biztosát és helyettesét alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezésére kéri fel. A Védegylet a természetvédelmi törvény alapján arra kéri a kormányt, hogy tartózkodjék a kerítés megépítésétől. Ha a kormány nem hallgat a Védegyletre, akkor következik a Jánossy által említett per.