Lezárt vasúti kocsikban, rendőrökkel kísérve utaztatták a menekülteket Szegedről Budapestre. Egy vasutas szerint a lezárást a Magyar Államvasutak vezérigazgatóságán rendelték el. A rendőri kíséret egy aktivista szerint a menedékkérők védelmét is szolgálhatja egy ellenük intézett támadás esetén.

Munkatársunk a Szeged és Budapest között közlekedő gyorsvonatra szállt föl Cegléden hétfő délelőtt. A vonatnak menetrend szerint 10.13-kor kellett volna elindulnia Ceglédről, ám az mintegy negyedórát késett; a Magyar Államvasutak (MÁV) honlapja szerint már eleve negyedórás késéssel indult. Az utolsó két kocsi, melyek tele voltak – a MÁV munkatársának elmondása szerint szíriai – menekültekkel, a Készenléti Rendőrség két munkatársának őrizete alatt le voltak zárva, azokra sem föl- sem le nem lehetett szállni.

Munkatársunk arra volt kíváncsi, hogy miért vannak a kocsik lezárva, és miért vigyáz két rendőr a menekültekre. Egy vasutas a vonaton azt mondta, hogy a lezárásról a MÁV vezérigazgatóságán érdeklődjünk, onnan jött az utasítás. A rendőrök annyit mondtak: nem nyilatkozhatnak.

Ennek megfelelően érdeklődtünk a rendőrségnél és a MÁV-nál. Mindkét helyen azt a választ kaptuk, hogy írásban tegyük föl kérdéseinket.

A Budapest Beacon a következő kérdéseket küldte a rendőrségnek:

– Miért voltak a kocsik lezárva? A menekültek – akik ugyebár nem bűnözők – miért nem szállhattak le vagy miért nem mehettek át másik kocsiba?
– A többi utas számára miért volt lezárva a hátsó két kocsi?
– Miért kell bűncselekményt el nem követett embereket – köztük kicsiny gyermekeket – a Készenléti Rendőrség két fegyveresének kísérnie Szegedről Budapestre?
– A rendőrség és a Magyar Államvasutak között milyen – akár írásban nem rögzített – megállapodás van a Magyarországon tartózkodó menekültekkel, az ő kísérésükkel kapcsolatban?

Ugyanezeket a kérdéseket a MÁV-nak is elküldtük. A vasúttársaságtól a föntieken túl azt is megkérdeztük, hogy az abszolút közlekedésbarát időjárás ellenére miért indult a vonat már Szegedről negyedórás késéssel, illetve, hogy a késés összefüggésben van-e a menekültekkel.

„A vonatok lezárása fogva tartásnak minősül, mert nem hagyhatják el a vagont” – közölte a Budapest Beacon megkeresésére Iván Júlia, a Helsinki Bizottság menekültügyi szakjogásza (képünkön). Arra a levélre hívta föl a figyelmet, melyet a Helsinki Bizottság ugyanebben a témában küldött másfél hónapja a MÁV-vezetésnek.

„A bevándorlókat szállító különkocsikat a vasúttársaság nem záratja le” – áll a Dávid Ilona elnök-vezérigazgató és Csépke András vezérigazgató-helyettes által jegyzett válaszlevélben. A július 30-án kelt válaszlevél írásakor ez akár még igaz is lehetett, mindenesetre augusztus 31-én ez már nem állt fönn.

Iván Júlia szerint a jog része az emberséges eljárás, például a rendőrségi törvényben expressis verbis szerepel. „A vonatok lezárása az utasok jogait sérti. Attól, hogy menedékkérők, még ugyanúgy utasok, mint bárki más” – tette hozzá a szakember.

Megkeresésünkre némileg árnyalta a képet a szegedi Migszol egyik aktivistája. Szerinte a rendőrök jelenlétének olyan magyarázata is lehet, hogy adott esetben megvédjék a menekülteket a csőcseléktől. „Fogalmam sincs, miért nem tudott beülni a menekültek közé, pénteken pedig még miért tudott. Lehet, hogy tévedek, de szerintem ez egyszerűen parancsnokfüggő” – mondta munkatársunknak.

Interjúalanyunk a negyedórást késést azzal magyarázta, hogy vélhetően a rendőrség odaszólt a MÁV-nak, miszerint menekülteket hoznak Röszkéről, és a MÁV még két kocsit hozzácsatolt a szerelvényhez, ami időbe telt.

Hétfő kora délután elküldött kérdéseinkre kedd este hétig sem a rendőrségtől, sem a MÁV-tól nem jött válasz. Amint jön, azzal kiegészítjük írásunkat.