Középen (mikrofonnal a kezében) Heindl Péter, tőle jobbra Ruzsa Ferenc.
Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

A katasztrofális moderálás, vagy ha jobban tetszik, a moderálás szinte teljes hiánya, illetve ezzel összefüggően a hosszú, unalmas vox populi rendesen hazavágta azt az amúgy jobb sorsra érdemes kedd esti kerekasztal-beszélgetést, melyet az Eleven Emlékmű nevű Facebook-csoport jegyzett, s amelyben a résztvevő felek – Heindl Péter jogász, tanár és Ruzsa Ferenc filozófus-indológus – arról vitatkoztak, hogy miképp lehetne két, egymást mintegy fél évvel követő parlamenti választás segítségével helyreállítani a jogállamot Magyarországon. A Jobbik szerepét illetően nem volt egyetértés a felek között.

A Facebookon meghirdetett vita előzménye, hogy négy és fél éve Ruzsa Ferenc, egy hónapja pedig Heindl Péter tette közzé idevonatkozó téziseit.

Az alapkoncepció, hogy szülessék egy széles koalíció pár sarkalatos törvény – többek közt egy arányos választási rendszer – megalkotására – közölte bevezetőjében a be nem mutatkozó moderátor.

Az akkor még az LMP-ben politizáló Karácsony Gergely öt éve egy interjúban vázolta föl a kettős választás alapját – közölte Heindl Péter. Az akkor még csak tervezett fideszes választási rendszerről látszott, hogy célja a Fidesz-ellenes választói akarat atomizálása – hangsúlyozta. A Fidesz csapdát állított ellenfeleinek: vagy otthon maradnak, vagy szétszavaznak sok kis pártra – folytatta a szakember, hozzátéve, hogy ez a Fidesznek nagyon jó, mert így lényegében lehetetlen leváltani.

Heindl szerint egy, a sokféleséget megjelentető választási rendszerre van szükség. Erre kell létrehozni egy egységes tömböt, amely leváltja a Fideszt, arányosítja a választási rendszert, majd fölbomlik, és a tömbben résztvevő pártok egy körülbelül fél év múlva kiírt választáson immár külön-külön indulnak.

„Nem politizálok” – közölte Ruzsa Ferenc, majd élénk politizálásba kezdett. 2014-ben létrejött az az összefogás, ami teljesen más volt, mint ami ideális lett volna, „lett is belőle fideszes kétharmad” – mondta az ELTE docense.

Ruzsa úgy vélte: a magyar választási rendszer rossz és mindig is az volt. Szerinte „azért sz.r, mert ilyenre akarták csinálni még a rendszerváltó elit tagjai” annak érdekében, hogy ne jöhessenek vissza a kommunisták.

Vannak ennél jóval aránytalanabb rendszerek a világon – folytatta Ruzsa, hozzátéve, hogy lehet az aránytalan választási rendszer akár jó is, de ott, ahol kétpártrendszer van. Magyarország azonban nem ilyen ország, tehát itt nem jó az aránytalan választási rendszer – jegyezte meg. Szerinte a négy-, majd ötszázalékos küszöb nagyon megnehezítette új pártnak az Országgyűlésbe történő bejutását.

A régi választási rendszer a status quo megőrzésére volt hivatott, az újra pedig ez fokozottan igaz – vélte a filozófus, hangsúlyozva, hogy megnőtt az egyéni választókerületek szerepe.

„Egy nagyon korlátolt célra” születne meg az összefogás – tette hozzá Ruzsa, aki egy, a hallgatóság köréből érkezett kérdésre úgy reagált: arányos választási rendszerre van szükség, mert az nem jó, „hogy a győztes mindent visz”.

Heindl szerint az arányos választási rendszerrel szemben az nem jó érv, hogy weimarizálódáshoz vezet. Mint fogalmazott, a weimari Németországban sem az arányos választási rendszer volt a gond, hanem az, hogy Paul von Hindenburg köztársasági elnöknek lehetősége volt arra, hogy kinevezze Adolf Hitlert kancellárrá, ő pedig élt is ezzel a lehetőséggel.

Az egyszerű embernek is el lehet adni azt az üzenetet, hogy Orbán Viktor leváltása érdekében szavazzon erre és erre. „Az a feladatunk, hogy a cél érdekében mozgósítsuk az embereket” – hangsúlyozta.

Ruzsa úgy vélte: öt hónap alatt el lehet fogadtatni a parlamentben a legfontosabb sarkalatos törvényeket. „Közben üzemeltetni kell az országot, ennek érdekében előre meg kell egyeznie az egyezségben részt vevő pártoknak egy ideiglenes, öt hónapig működő kormányban” – mondta, hozzátéve, hogy ennek a megegyezésnek nyilvánosnak kell lennie.

Az ELTE docense szerint „a győzelem reményében az a racionális”, hogy az egyéni jelöltek között ne legyen ismert politikus.

Heindl afölötti örömét fejezte ki, hogy Tóth Bertalan, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakcióvezetője „nyitott ennek a kérdésnek a megvitatására”, ráadásul – tette hozzá Heindl – kongresszusi döntése van az MSZP-nek az arányos választási rendszer támogatásáról.

„Az elgondolás csak úgy működhet, ha a megegyezésben pártok vesznek részt” – reagált egy, a hallgatóság köréből érkező kérdésre Ruzsa. Hangsúlyozta: tetszik, nem tetszik, a választásokon pártok indulnak. Szerinte minden olyan pártnak, amely szeretné, ha a múlté lenne a Fidesz-Magyarország, meg kell egyeznie „abban, amiben tud”. „A minimum, amiben meg kell egyezniük, egy arányos választási rendszer”, mert ezzel lehet biztosítani a kis pártoknak, illetve a szavazóiknak az együttműködését. A maximum „egy kitűnő alkotmány” – magyarázta.

„A sajtó nagyobb dicsőségére az idetartozó kérdések elég kevéssé átbeszéltek és megvitatottak ahhoz, hogy sejteni lehetne, mi az, amiben meg lehet egyezni” – kaptunk egy gyomrost az egyetemi docenstől. A választási eljárási törvényben biztosan, de valószínűleg még néhány sarkalatos törvény megalkotásában is – tette hozzá.

Ruzsa szerint az összes választókerületben egy közös jelölt lenne, és közös lenne a lista is. A választónak így két lehetősége lenne: a Fideszre szavaz vagy a Fidesz ellen, „és ha nem szereti a Fideszt, akkor elzavarja, ha szereti, akkor sorry, jót beszélgettünk, lehet emigrálni”.

Ha ezt az ötletet széles körben sikerül elterjeszteni, akkor azok a pártvezetők politikai öngyilkosságot követnének el, akik pártjaikat ezen együttműködésen kívül szeretnék látni – folytatta a filozófus-indológus.

Heindl mindezzel egyetértve azt mondta: a választási törvény megalkotása lenne az a minimum, amiben meg kellene egyezni. Mindebben a civilszervezetek képviselőinek is részt kellene venni – tette hozzá.

„Én olyan pártra, amelynek bármifajta köze van a rasszizmushoz, soha a büdös életbe’ nem fogok szavazni – és olyan pártra sem fogok szavazni, amelyik hajlandó ilyen párttal együttműködni” – zárta ki az általa elképzelt együttműködésből Heindl a Jobbikot.

A szakember szerint „borítékolható”, hogy a Fidesz nem szerezné meg a szavazatok abszolút többségét, tehát ha nyer is, ha arányos a választási rendszer, kénytelen lenne koalíciót kötni. Úgy vélte: ez viszont maga után vonná, hogy a Fidesznek a második, immár arányos választás előtt nyilatkoznia kellene, hogy hajlandó-e koalícióra lépni a Jobbikkal, avagy sem.

Egy kérdésre válaszolva Heindl az egyfordulós választási rendszer mellett érvelt. Úgy folytatta: minderről szükség lenne egy nyilvános társadalmi vitára, „amit már most el kell kezdeni”.

Heindl Péter (balra) és Ruzsa Ferenc. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

A hallgatóság köréből érkezett 6×10²³-ik borzalmas és teljesen kontrollálatlan, kérdésnek álcázott politikai szónoklat után tudósítónk úgy döntött: inkább hanyatt-homlok elmenekül Mexikóba, úgyhogy az utolsó gondolatokat már fájdalom, nem tudjuk megosztani a Budapest Beacon olvasóival.

„Ez nem összefogás” – reagált Ruzsa Ferenc a Budapest Beacon utólag, telefonon föltett azon kérdésére, hogy koncepcióját a Jobbikkal vagy a Jobbik nélkül képzeli-e el. „Ez egy alkalmi dolog végrehajtása. Mindenkire szükség van, aki hajlandó ebben részt venni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „ab ovo nem zárom ki a Jobbikot”.

Ruzsa hangsúlyozta: ez nem együttműködés, „csak egy projekt közös megvalósítása”. Szerinte a dolog olyan, mint amikor a Parlamentben a többi ellenzéki párt „együtt szavaz a Jobbikkal”.

Munkatársunk kérdésére az ELTE docense úgy felelt: kétségkívül kockázatos a Jobbikkal való együttműködés, mert szavazókat riaszthat el, ugyanakkor, ha életet kell menteni, az ember nem nézi, hogy aki az életmentésben a segítségére van, az jobbikos-e vagy sem.

Interjúalanyunk hangsúlyozta: őt nem a koncepciójának a megvalósítása, hanem hazája jövője érdekli „és szívesen vitatom meg másokkal, hogyan lehet ebből a történelmi zsákutcából kikászálódni”. Hozzátette: szerinte a Jobbikra vonatkozó kérdés „teljességgel elméleti, mert – legalábbis jelenleg – a Jobbik nem érdekelt a demokrácia helyreállításában”.

„Véleményem szerint demokráciában vállalhatatlan, hogy az alkotmányozási folyamatból egy legális pártot kirekesztünk” – közölte Ruzsa a Jobbikkal kapcsolatban.