A Budapesti Zsidó Hitközség történetében először volt – igaz, az utolsó pillanatban visszalépő – női elnökjelölt. Az októberben visszahívott elnök, Tordai Péter súlyos vereséget szenvedett. Ügyvezető igazgatónak választották az eddigi ideiglenes ügyvezető igazgatót, Kunos Pétert.

Ács Tamás (képünkön), a Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum gazdasági vezetője a fővárosi zsidó vallási élet megújítását ígérte, valamint az eddigieknél erősebb, hatásosabb fellépést a növekvő antiszemitizmus ellen az oktatásban és a kommunikációban. Az eddig ideiglenes ügyvezető igazgató, volt bankár Kunos Péter szavazás útján is bizalmat kapott, így ő maradt az ügyvezető.

A magyarországi zsidóság zsidóként aktív részén belüli legnépesebb irányzat, a neológia közgyűlést tartott csütörtökön – számol be az eseményről a Szombat.org. A közgyűlésen az ügyvezető igazgató, az elnök és az új elöljáróság megválasztása volt napirenden. Számos botrányt, és egy, az ingatlanügyek körül felvetett ellentmondást követően a botrányokhoz köthető ügyvezetőt, Schwezoff Dávidot már korábban visszahívták pozíciójából, ekkor lett Kunos az ideiglenes ügyvezető igazgató. Kiss Henriett személyében a mostani közgyűlésen a hitközség történetében első alkalommal volt női elnökjelölt – bár jelölti fölszólalásában a Scheiber Sándor Gimnázium igazgatóhelyettese végül visszalépett a jelöltségtől. Jelölt volt még Tordai Péter, az októberben visszahívott elnök, valamint Ács Tamás, Bandi László és Beer György.

„Holocaust-túlélő szülőktől származom, Soroksáron éltem harminc éven keresztül, nyolcéves koromban zsidóztak le először” – mondta Ács Tamás a választást megelőző beszédében, hangsúlyozva, hogy éppen ezért az antiszemitizmus és az az elleni küzdelem súlyponti téma lesz elnöksége alatt. Ezenkívül szociális ügyekre kíván koncentrálni, célja pedig egy „modern, zsidó, progresszív” közösség megteremtése.

Kunos arról beszélt, számára ügyvezetőként a legfontosabb feladat a belső viták és konfliktusok végleges rendezése. Megválasztása után erre kíván koncentrálni.

Minden jelölt fő céljai közé sorolta a fiatalok visszacsábítását a zsinagógákba, és a vallási élet iránt egyre kevésbé fogékony budapesti zsidó középosztály megnyerését. Közös elem volt még hitközségi ügyeknek az eddigieknél nagyobb átláthatósága, illetve a Jobbik elleni fellépés is.

Annak ellenére, hogy alapvető változásokat és a korrupciós ügyek komoly kivizsgálását is megígérte, Tordai nem járt sikerrel a szavazatok többségének megszerzésében és még a második fordulóba sem jutott be. Beer György, aki többek között zsidó sportegyesületet és drámapedagógia csoportot is szervez fiataloknak, szenvedélyesen érvelt amellett, hogy a jelenlegi az egyik legutolsó esély arra, hogy megszólítsák, a zsinagógákba csábítsák a fiatalokat, és hogy gazdasági ügyeket is rendbe tegyék. Bandi László azt ígérte, visszahozza a nyolcvanas-kilencvenes évekre jellemző, pezsgő zsidó vallásos életet.

Az első fordulóban Ács 23, Bandi 21, Beer 18, Tordai 11 szavazatot kapott, így Ács és Bandi jutott a második fordulóba, ahol Ács végül 38:35 arányban győzött. Az ügyvezető igazgatói posztért egyedül induló Kunos Pétert döntő fölénnyel, a 74 érvényes szavazatból 58 igennel erősítették meg posztján.