Áder visszaküldte a törvényt, többek közt azért, mert az az egyszerű többséggel elfogadott passzusaival sarkalatos jogszabályokban foglalt rendelkezéseket módosít

Az Alkotmánybírósághoz fordult Áder János köztársasági elnök, kérve, hogy a testület állapítsa meg a közigazgatási perrendtartásról szóló, december 6-án elfogadott törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét, és egyben közjogi érvénytelenségét.

Áder János pénteken visszaküldte az Alkotmánybírósághoz a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, és arra kérte a magas testületet, hogy állapítsa meg annak alaptörvény-ellenességét és egyben közjogi érvénytelenségét – közölte az MTI.

Áder többek között azt kifogásolja, hogy a törvény egyszerű többséggel elfogadott passzusaival sarkalatos jogszabályokban foglalt rendelkezéseket módosít. A jogszabály alapján ugyanis létrejön egy új szervezet, a közigazgatási felsőbíróság, ám egyszerű többségű törvénnyel nem lehet új bíróságot létrehozni alkotmányosan – hívta föl a figyelmet a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy bár az új bíróság szerepét a Fővárosi Törvényszék töltené be, ez nem változtat azon az egyszerű tényen, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben megállapított bírósági szervezet kiegészül egy új bírósággal.

A javaslat parlamenti vitájában elhangzottak alapján ennek a megoldásnak – vagyis, hogy a Fővárosi Törvényszék járna el közigazgatási felsőbíróságként – a valószínűsíthető oka a bírósági szervezeti törvény módosításához előírt minősített többséghez szükséges egyetértés hiánya volt – jegyezte meg az államfő.

Áder azt a paragrafust is kifogásolta, amely szerint a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság, azaz a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartoznának a központi államigazgatási szervekről szóló törvény szerinti önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal közigazgatási tevékenységével kapcsolatos perek. Az államfő kritikája ezzel kapcsolatban arra vonatkozik, hogy az önálló szabályozó szervnek minősülő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság döntéseivel szembeni bírósági felülvizsgálat – sarkalatos törvényben, a médiatörvényben rögzítettek szerint – a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartozik, a múlt kedden egyszerű többséggel elfogadott törvény azonban elvonná ezt a hatáskörét a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól.

Az elnök szerint ugyanilyen alkotmányossági problémát vet föl az a pont, amely a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság hatáskörébe utalja a választási bizottságok közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket, jelenleg ugyanis a választási eljárásról szóló sarkalatos törvény alapján a választási bizottság döntése ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes ítélőtábla bírálja el.

Áder János indítványában emlékeztetett az Ab korábbi állásfoglalására, amely szerint a kétharmados törvények közvetlen módosítása a kétharmados törvény szabályozási köréhez közel álló, azzal esetleg részben egybevágó, másik, egyszerű többséggel meghozható önálló törvény módosításával, vagy új törvény alkotásával alkotmányosan nem kerülhető meg.

A ki nem hirdetett törvény szerint közigazgatási felsőbíróságként a Fővárosi Törvényszék járna el. A bíróság elsőfokú hatáskörében olyan jogvitákat bírálna el, amelyek vagy alkotmányos szerepük, vagy az eljáró közigazgatási szerv hatásköre miatt kiemelt jelentőségűek. Példaként a törvény indoklása a kormány irányítása alá nem tartozó államigazgatási szervek közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereit, továbbá a köztestületi pereket és a gyülekezési joggal kapcsolatos cselekményeket említi.

Trócsányi László igazságügyi miniszter a törvényjavaslat indoklásában azzal magyarázta az új perrendtartási kódex megalkotását, hogy a közigazgatási perek polgári perrendtartásbeli szabályozása a közigazgatási eszköztár bővülése miatt már nem képes azt a teljes körű bírói jogvédelmet biztosítani, amelyet a jogállamiság és a hatalommegosztás alkotmányos elvei, továbbá az európai jog megkövetel.

Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója korábban – még jóval a törvény elfogadása előtt – a Budapest Beaconnek adott interjújában hosszasan elemezte a tervezetet. Egyebek mellett azt mondta: nem szokatlan jogállami megoldás Európában, hogy sajátos jogvitákra, különleges szaktudást igénylő perekre különleges bíróságokat hoz létre a kormány, ugyanakkor az egyáltalán nincs rendben, hogy a kormány ezt titokban tervezte meg, továbbá az is gyanúra ad okot, amikor egy ilyen átszervezés egy tömegben, szokatlan módon és a felsőbíróságokon, tehát nem az alsó szintű bíróságokon történik.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):