Kedden az Országgyűlés elfogadta az adóhivatal átalakítását célzó törvénycsomagot, az ehhez nélkülözhetetlen módosításokon kívül azonban más jogszabályok is megváltoztak. Vagyonosodási vizsgálattól innentől kezdve csak annak kell tartania, aki ellen már folyamatban van a büntetőeljárás, míg végre egy állami vezető rokona is elindulhat közbeszerzésen, feltéve, ha nem egy háztartásban élnek. Fodor Gábor és a Demokratikus Koalíció mind a négy képviselője igennel szavazott.

Kedden az Országgyűlés mindössze egyetlen nap alatt, rendkívüli eljárás keretében fogadta el azt az ötvennyolc oldalas törvénymódosító csomagot, amely látszólag csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerkezeti átalakításával kapcsolatos, valójában azonban harminc törvény számos pontját érinti a korrupció elleni harctól a közbeszerzési szabályokig.

Az Egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról címet viselő csomag már másnap, azaz szerdán hatályba lép, ugyanakkor egyes részei visszamenőlegesen, már 2015. november 1-től érvényesek.

Csak bűncselekmény esetén indul majd vagyonosodási vizsgálat

Az utóbbi időben ellenzéki pártok előszeretettel nyúltak a vagyonosodási vizsgálat fegyveréhez, Vajna András kaszinómogul és filmügyi kormánybiztos, Mészáros Lőrinc, a mesébe illő módon meggazdagodó felcsúti gázszerelő, Matolcsy György jegybankelnök, Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, Szijjártó Péter külügyminiszter, valamint Orbán Viktor miniszterelnök (képünkön jobbra) és veje, Tiborcz István (képünkön balra) is a NAV célkeresztjébe kerülhetett volna. Legutóbb Giró-Szász András miniszterelnöki főtanácsadó került a címlapokra azzal, hogy október 9-én eladta, majd november 2-án visszavette tulajdonrészét Strategopolis Kft-ben, csakhogy közben épp leadta a vagyonnyilatkozatát, így abban e vagyontárgyát nem kellett feltüntetnie, mert hát ugye akkor éppen nem is volt az övé.

Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő, Zugló volt polgármestere egy évvel ezelőtt a Lehet Más a Politika (LMP) javaslatára, miszerint minden parlamenti képviselőnek át kellene esnie egy alapos vagyonosodási vizsgálaton, azt mondta:

A parlamenti képviselők vagyonosodási vizsgálata „alkalmas arra, hogy tovább gyengítse a közbizalmat”.

Ez a veszély immár tényleg nem fenyeget. Ha az eddig bemártott, némely esetben valóban érthetetlen módon meggazdagodó tisztviselők, kormányközeli vállalkozók, és persze a sima gazemberek eddig idegeskedtek, innentől nyugodtan hátradőlhetnek, mert csak úgy bemondásra már nem fog rájuk szállni a NAV. A szabályok szerint ugyanis mostantól csak bűncselekmény – konkrétan, ha már a nyomozóhatóság elindította a nyomozást – esetén becsülhetik meg az adóhivatal munkatársai, mekkora jövedelmet titkolt el az adózó, holott korábban ehhez elég volt az is, ha egyértelműen látszott, hogy a bevallott jövedelem egyszerűen nem fedezi a vizsgált személy kiadásait.

„A módosítás szerint a vagyonosodási vizsgálatban becslés alkalmazásának az adóhatóság eljárásában kizárólag a vagyon elleni bűncselekmények, a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmények, a költségvetést károsító bűncselekmények, a pénzmosás és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt indított büntetőeljárás esetén van helye” – áll az indoklásban.

Az eddigi évi nagyjából kétezer ellenőrzés nagy része egyébként azért indult, mert a hivatal dolgozóinak lett gyanús az adózó, de egy kisebb hányadát más hatóság, szervezet vagy személy kezdeményezte.

Szakmai kézből kormánykézbe, egyeztetés nélkül

Ha csak a kitiltási botrányra gondolunk, akkor erős túlzásnak hathat, hogy szakmai kézből politikai fennhatóság alá kerül az adóhivatal, de valójában azért mégiscsak erről van szó. Vezetője sajtóhírek szerint Tállai András, a változtatást levezénylő kormánybiztos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára lesz. Szakértők szerint a hivatal így teljes egészében a kormány kezébe kerül.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke szerint egy ekkora kaliberű szervezethez nem lenne szabad négy-öt évenként ilyen szinten hozzányúlni. (A NAV-ot utoljára 2011-ben alakították át – L. Á.) „A szakmai szervezetek semmilyen hatástanulmányt nem kaptak, ilyen dokumentum nem előzte meg a változtatást” – tette hozzá Vadász. „Nem látunk törvényi garanciát arra, hogy működőképesek lesznek a változtatások. Nincs olyan a törvényben, ami garantálná, hogy a Tállai Andrásék által gyakran emlegetett 180 napos ellenőrzési határidőt valóban betartanák, ezt ugyanis újra és újra meg lehet majd hosszabbítani” – hangsúlyozta a szakmai szervezet alelnöke, aki szerint inkább azon kellene gondolkodni, miként rendezhető a már kétbillió forint fölötti behajtási hátralék, ami közel húsz százalékát teszi ki a hivatal egyévnyi bevételének.

Tállai kedden, a szavazást követő sajtótájékoztatóján legjelentősebb változásként a regionális főigazgatóságok létrejöttét említette. A kormánybiztos személyi változásokról nem beszélt, annyit azonban elmondott, hogy a szakmai munkát négy helyettes államtitkár, a közvetlenül nem szakmai munkát pedig egy főigazgató irányítja majd. Hozzátette: egyelőre nem tudni, hány embert küldenek el az adóhatóságtól, de jelenleg létszámstop van a szervezetnél.

Az ellenzék szerint az átalakítást személyi változások indokolták

Az Együtt szerint a NAV nemzetgazdasági tárcába olvasztásának célja, hogy a hatóság ellenőrzése átláthatatlan módon a kormány kezébe kerüljön, így könnyebbé válik majd a lopás és a korrupció elkendőzése. A javaslat megnyitja az utat, hogy a minisztérium alá rendelt adóhivatal kézi vezérléssel akár politikai zsarolás céljára is felhasználható legyen – állítja Szelényi Zsuzsanna, a párt országgyűlési képviselője. A vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatban azt mondta: elfogadhatatlan, hogy az új szabályozással a Fidesz-KDNP gyengíti a vagyonosodási vizsgálatok hatékonyságát, és ezzel megkönnyíti a korrupt politikusoknak, vállalkozóknak, sőt a szervezett bűnözés résztvevőinek, hogy tevékenységüket folytassák.

Lukács László, a Jobbik vezérszónoka az Országgyűlésben azt kifogásolta, hogy bűncselekmény gyanúja esetén sem lehet majd elszámoltatni a NAV vezetőjét mentelmi joga miatt, miközben a hatóság gyakran úgy bánik az adózókkal, mint a bűnözőkkel. A szocialista Burány Sándor arról beszélt, hogy ezentúl egy fideszes országgyűlési képviselő is utasíthatja a NAV-ot, és betekinthet bármelyik állampolgár adóügyeibe.

Ha nem közös a háztartás, indulhat közbeszerzésen

A közbeszerzési törvény eddig úgy rendelkezett, hogy a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a miniszterelnök-helyettes, az Országgyűlés elnöke vagy alelnöke, a miniszter, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, vagy a Központi Statisztikai Hivatal elnöke tulajdonában álló cég, vagy a felsoroltak hozzátartozóinak tulajdonában álló cég közbeszerzéseken nem vehet részt.

A felsorolásba immár bekerült az Országos Bírósági Hivatal, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal vezetője, az igazán jelentős változás azonban nem ez, hanem hogy – akárcsak a vagyonosodási vizsgálatnál – itt is szűkítik a kört.

Mostantól már csak akkor nem vehet részt a felsorolt állami vezetők hozzátartozója a közbeszerzéseken, ha az állami vezetővel egy háztartásban él.

A visszamenőleges, 2015. november 1-től hatályos módosításra a legkézenfekvőbb példa a miniszterelnök veje, Tiborcz István (képünkön), aki az eddigi szabályok szerint nem indulhatott közbeszerzésen. Most már igen, sőt, ha múlt héten elindult, az sem probléma, szabályosan tette.

A módosítást furcsa módon nemcsak a Fidesz-KDNP szavazta meg, hanem Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke és a Demokratikus Koalíció (DK) mind a négy képviselője is. A 444 úgy tudja: Fodor véletlenül szavazott igennel, míg a DK funkcionális frakcióvezetője, Varju László a Facebookon magyarázkodott. „Ezt elnéztem: véletlenül kettőt lapoztam a DK közös parlamenti szavazási forgatókönyvében és a Magyarország és a Kazah Köztársaság közötti egyezmény kihirdetése helyett akaratlanul a NAV átalakítással kapcsolatos törvényre mondtunk igent. Arra a törvényre, amelynek egyébként egyetlen sorával sem értünk egyet, arra a törvényre, amely elfogadhatatlanul politikai irányítás alá helyezi az adóhatóságot. A hibánkért elnézést kérünk!” – fogalmazott az ellenzéki politikus. „Rengeteg papír volt előttünk” – mentegetőzött a Budapest Beacon megkeresésére Vadai Ágnes, a párt alelnöke, aki arra hívta föl a figyelmet, hogy előtte, a Törvényalkotási Bizottság módosításaira mind a négyen nemmel szavaztak.