A felcsúti Pancho Aréna. Fotó: pfla.hu/Döme László

A parlament már kedden elfogadhatja a javaslatot, mely szerint a jövőben nem tudhatjuk meg, ki és mennyi támogatást adott adókedvezmény vagy adójóváírás keretében például egy-egy sportegyesületnek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfői törvényjavaslata szerint a jövőben nem lehet majd tudni, ki és mekkora összeget csurgatott vissza például a Puskás Akadémiának adókedvezmény vagy jóváírás formájában, esetleg a törvényben meghatározott célra nyújtott támogatásként/törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlásként.

Ennek megfelelően az úgynevezett társaságiadó-kedvezmény (TAO) révén az egyesületekhez áramló pénzek forrása és tételes összege is adótitoknak minősül majd. Azt persze megtudhatjuk, hogy egy-egy szervezet mekkora összeghez jutott, ám azt nem kell majd elárulniuk, honnan jött a pénz.

Az adakozók közül csak a közintézményeknek és állami cégeknek kell majd közölniük, mennyi pénzt ajánlottak föl ezekre a célokra, a magánvállalkozásoknak csupán arról kell majd egy összeget közölniük, hogy az adott évben mekkora adókedvezményt és jóváírást kaptak.

Az indoklás szerint az adókedvezmény, valamint a közcélú adakozás a magán- és üzleti szféra körébe is tartozik, azaz védendő üzleti adatnak minősül. Mindemellett a kabinet azt is érvként vonultatja föl, hogy szerintük az átláthatóság érdekében fontos tisztázni a támogatások kapcsán megismerhető adatok körét.

Ez amúgy kissé érthetetlen: ha egy cégről tudhatjuk, hogy mekkora adókedvezményt kapott egy évben, az egyrészt eleve üzleti adatnak minősül, másrészt semmi jelentősége – legalábbis üzleti szempontból –, hogy mire fordította az adott vállalkozás a kedvezményt. Ez utóbbit viszont rendkívül fontos lenne tudni, hiszen ezekből az adatokból kiderülhet (vagy legalábbis feltételezhető – a szerk.), hogy önnön megfontolásból, vagy valamelyik vezető politikusnak kedveskedve ajánlották-e föl a kedvezményt egy adott szervezetnek, például a TAO-rekorder felcsúti focicsapatnak.

Mivel a kormány sürgősséggel nyújtotta be a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett tervezet, abból már kedden törvény lehet, a jogszabály pedig a kihirdetéstől számított ötödik napon hatályba is lép, tehát már az idei évre is alkalmazandók lesznek az új szabályok.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):