Vágó István és Ágh Attila. Fotó: ATV/Atv.hu

Mi az oka annak, hogy nincsenek tüntetések a Magyar Nemzeti Bank alapítványait érintő botrány miatt? Vágó István szerint az, hogy nincs elegendő csatorna, amin eljuthatnának az emberekhez, Ágh Attila viszont úgy látja: maga az ügy az akadály, azt nem értik az emberek. Szerinte a korrupció általánosságban nem veri ki a biztosítékot az embereknél, ezért mindennapi nyelvre lefordítható ügyekre van szükség, meg Juhász Péterekre.

Nem az a kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak működése mennyire törvénytelen, vagy erkölcsileg és politikailag mennyire elfogadhatatlan, hanem az, hogy hol van a jegybank elé tüntetést szervező demokratikus pártok összefogása – nyilatkozta Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség és a Raiffeisen Bank korábbi vezetője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában hétfőn. A föltevés jogos, ugyanakkor a Budapest Beacon videoriportja egy másik, ezzel erőteljesen összefüggő problémára is rávilágított, miszerint az átlagemberek többségének mindez meghaladja a matematikai, pénzügyi és gazdálkodási műveltségét. Ezzel tulajdonképpen igazoltuk azt, amit Kéri László politológus korábban állított, Ágh Attilának és Vágó Istvánnak köszönhetően pedig a miértekhez is közelebb kerültünk kicsivel.

Minden hazai és nemzetközi felmérés azt mutatja, hogy a korrupciós ügyek az embereket nem különösebben érintik, ezen az alapon nem lehet őket mozgósítani. Az elmúlt évtizedekben kialakult bennük egyfajta korrupcióval szembeni apátia – nyilatkozta Ágh Attila filozófus, politológus szintén az Egyenes Beszédben hétfőn. Ő is úgy látja, ahogyan Kéri, tehát hogy az emberek képtelenek ekkora összegekben gondolkodni, ezért sem lehet ilyen ügyben az utcára vinni őket.

Szerinte olyan témákban lehet tömegeket megmozgatni, amelyek a mindennapi dolgaikat érintik, de a Matolcsy-botrányt az emberek nem értik, nem fordítható le a mindennapi nyelvre, Orbán Viktor válaszából is az látszik, hogy „hátradőlnek, és rendelnek egy kávét” — tette hozzá a professzor.

Az Ághgal egy adásban szerepelt Vágó István, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja szerint az ellenzéki pártok nincsenek a Magyar Televízió (MTVA) képernyőjén, így például nincsenek benne a parlamenti közvetítésekben, ezért nem tudják eljuttatni az információikat a tömegekhez, pedig akciókat szerveznek, közleményeket adnak ki, egyszóval próbálkoznak.

Az ellenzéki pártoknak – másodrendű szereplőkként – azokban az ügyekben kell részt venniük, amelyek az embereket megmozgatják, csakhogy hat évig semmiben sem tudtak együttműködni – tette hozzá Ágh. Vágó szerint ugyanakkor pártja éppen ezt próbálja megvalósítani, szemben a többi párttal.

Az ellenzék szereplőinek kézzelfoghatóvá kellene tennie a MNB alapítványainak ügyét például azzal, hogy elmondják, mit lehetett volna ennyi pénzből, vagy akár a legkisebb kifizetett részéből megcsinálni, nem pedig azt magyarázni, hogy kicsoda a Matolcsy György unokatestvére – magyarázta Ágh. Megfelelő médiacsatornákra és olyan személyekre van szükség, mint például Juhász Péter, az Együtt alelnöke, aki állandóan ismétli önmagát – tette hozzá.

Bár Vágó István szerint az ellenzék számára nincs megfelelő megjelenési lehetőség a médiában, az úgynevezett „köztelevízió” a mostaninál már nemigen tudna mélyebbre süllyedni, már ami a nézettségét illeti. A 444 azt írja, hogy száz tv-néző közül alig hárman, azaz összesen 105 ezren választották az M1 hétfő esti híradóját, miközben tavaly március 15-én, a hírcsatornává alakult orgánum indulásakor még 332 ezren nézték a klasszikus esti híradót.

Csak viszonyításképp: a kereskedelmi televíziók híradói közel egymilliós tábort vonzanak napról napra, nem feltétlenül veszítenek tehát sokat az ellenzéki politikusok, ha nem jelennek meg az úgynevezett „köztelevízió” képernyőjén.