Ágh Attila

Ágh Attila szerint azért kell létrehozni a két új kabinetet, mert a jelenlegi kormányzati struktúra nem működtethető. Szerinte nemcsak a mérettel, de a minőséggel is gondok vannak. Nem az átalakítás a kérdés, hanem hogy kik és hogyan vezetik majd az új szerveket – mondja Szakács András, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.

Amint azt Lázár János kancelláriaminiszter múlt csütörtöki kormányinfóján bejelentette, a miniszterelnök döntése nyomán a kormányzat munkája két kormánykabinetbe, egy gazdasági és egy stratégiai kabinetbe tagozódik a jövőben. Lázár elmondása szerint mindkettőt miniszter vezeti majd. Döntéshozó és -előkészítő szervekről van szó, melyekhez Orbán Viktor döntése alapján témák és ügyek tartoznak majd.

A változás célja, hogy több idő maradjon a jelentős döntések előkészítésre, egyeztetésekre, és így hatékonyabb legyen a kormányzati tevékenység – magyarázta a kancelláriaminiszter. Tájékoztatása szerint a strukturális kérdésekről a következő, július 20-i kormányülésen tárgyalnak. (A Heti Válasz információi alapján úgy tűnik, hogy a gazdasági kabinetet a jelenlegi nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály, míg a stratégiai kabinetet maga Lázár vezeti majd – a szerk.)

Orbán Viktor létrehozott egy óriási kormányzati vízfejet, ez a struktúra pedig így nem működtethető. Olyan intézményi dzsungelt hozott létre a miniszterelnök, amiről neki is be kell látnia, hogy nem koordinálható – mondta Ágh Attila az ATV Egyenes Beszéd című műsorában pénteken.

Nem azért beszélnek össze-vissza az első számú vezetők, mert ellenállnának, vagy mert különvéleményük lenne, hanem mert képtelennek bizonyult a kormányzati szerkezet a saját belső megszervezésére és harmonizálására. Erre most ráterítenek egy réteget – magyarázta Ágh. Szerinte ezt úgy kell elképzelni, mintha a régészek a föltárt terület fölé építenének egy hidat, amiről arra jobban rá lehet látni. Ez Orbán számára megkönnyíti majd a rendszer kezelését.

A politológus szerint már eddig is három kormányzati szint volt: az intézményi (minisztériumok), a parlamenti (kormányzás a frakción keresztül), és a nomenklatúra-rendszer (a pártelvű kormányzás). Erre terítik tehát rá a két szervező centrumot, amelyek fölszívják majd az információkat, és közvetítik azokat.

Rengeteg kezdőt szívott be a Fidesz, akik bármire képesek a politikai karrier és egy jó állás reményében, de a jó szakemberek megritkultak. E két új centrum köré most behívják „a kevésbé bugyuta embereket”, akiket ez a pártelvű kormányzás még meghagyott valamennyire szakembernek – magyarázta Ágh Attila. Varga szerepe jelentősen nő, de feltehetően Lázáré is – tette hozzá.

Az oktatás vagy az egészségügy – melyek társadalmilag nagy ellenállásba ütköztek – került az egyik csomagba, a gazdasági kérdések pedig a másikba. Ezt a bontást emelik most miniszterelnöki szintre – nyilatkozta az ATV Start műsorában Szakács András hétfőn.

A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint azzal, hogy a minisztériumok számát lecsökkentették, létrejött egy probléma, és így egy-egy miniszternek rendkívül sok területről kell beszámolnia. Jó példa erre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Ezt a minisztériumi struktúrát nem akarják megbontani, ezért miniszterelnöki szinten bontják szét az ügyeket. Az, hogy témákat, és nem szakpolitikai kérdéseket sorolnak majd be a létrejövő kabinetek alá, még inkább megerősíti azt, miszerint például egy elsőre gazdasági kérdésnek tűnő ügy is könnyen a stratégiai kabinet alá kerülhet majd.

Az átalakulás azt is mutatja, hogy a Fidesz nem egy „homogén massza”. Az alapvető kérdésekben természetesen Orbán Viktor szava dönt, de alatta rendkívül sok erőközpont és vélemény van – magyarázta Szakács. Ilyen Lázár, és ilyen lehet Varga Mihály is. Nem az átalakítás a kérdés, hanem hogy miért ők vezetik az új kabineteket, és hogyan fogják vezetni azokat – magyarázta az elemző. Szerinte 1998-99 környékén, tehát az első Orbán-kormány idején elindult egy paradigmaváltás: személyközpontúvá vált a politika. Nem az ügy és nem az ideológia számít, hanem hogy ki képviseli az ügyet – mondja az elemző.