Matolcsy György és Orbán Viktor

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója számára úgy tűnik, hogy az egész, a Magyar Nemzeti Bank köré szerveződött struktúra valamiféle bűnszervezet. Ha bebizonyosodik a hűtlen kezelés, akkor Magyar György ügyvéd szerint akár húsz év börtön is járhat az elkövetőknek, márpedig ő maga úgy látja, hogy a vád megáll, és a ráutaló magatartás is megvalósult, amikor megpróbáltak mindent titkosítani. A tiltott finanszírozás miatt még egy kötelezettségszegési eljárásba is belefuthatunk. Orbán Viktor miniszterelnök Matolcsy György jegybankelnökbe vetett bizalma mindezek ellenére továbbra is sziklaszilárd.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, pénteken nyilvánosságra hozták, mire és mennyit költöttek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai abból a több mint negyedbillió forintból, amit a kormány annyira szeretett volna eltüntetni, és amiről az ezt lehetővé tévő törvényt elfogadó képviselők szentül hitték, hogy az ezekbe a szervezetekbe átjátszott közvagyon „elveszíti közvagyon jellegét”.

Az Alkotmánybíróság (Ab) és a Kúria ezt másképp látta, így végül az alapítványoknak nem maradt más választásuk, mint kiadni az évekig titkolt adatokat. Ezekből kiderült, mire költötték az adófizetők pénzét: jutott Matolcsy György elnök titkárnőjének könyvkiadására és fordításra, tanzániai, namíbiai és ruandai tanulmányútra, előadásokra, Tusnádfürdőnek, az Echo TV-nek, egyetemeknek, vagy épp a fölmondásoknak köszönhetően nehéz helyzetbe került Vs kiadójának.

Ez utóbbi ügyben az Együtt följelentést tett, méghozzá hűtlen kezelés miatt, és nagyon úgy tűnik, hogy az is történt – derül ki a Magyar György ügyvéd és Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója által az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kedd este elmondottakból.

Valóban jogi, és nem monetáris kérdésről van szó. Az unortodox gazdaságpolitika ugyan még nem fért bele a Büntető Törvénykönyvbe (Btk.), de ami most nyilvánosságra került, az akár a hűtlen kezelés büntetőjogi tényállását is megvalósíthatja – mondta Magyar György. Rábízták a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) a pénzt, amely megszegte a kötelességét, és vagyoni hátrányt okozott. „Ez a hármas szerintem törvényi tényállási elemként megvalósult” abban a pillanatban, hogy a jegybank rábízta a mi pénzünket azokra az alapítványokra, amelyekről aztán levette a kezét – mondja az ügyvéd. Szerinte az egy beismerő vallomással ér föl, ahogyan az adatokat megpróbálták titkosítani. Ez maga elég ahhoz, hogy megvalósítsa a ráutaló magatartást – jegyezte meg.

Öttől tíz évig terjedő kategória, ha ezt valaki egyszer megállapítaná, de ha esetleg bűnszövetségben vagy bűnszervezetben követték el a cselekményt, akkor öttől húsz évig is terjedhet a kiszabott büntetés mértéke – tette hozzá.

Ligeti Miklós úgy látja: az eset jól példázza, miszerint igenis lehet zavart okozni „a korrupt összefonódott hatalom” háza táján. A TI jogi igazgatója szerint egyértelmű, hogy bűnügyről van szó, ráadásul az egész, az MNB köré szerveződött alapítványi struktúra valamiféle bűnszervezetnek tűnik. Nem az a bűnös magatartás, hogy az alapítványok vagyonát olyan célokra fordítják, amelyek még a saját gumiszabályaik ellenére is kívül esnek a feladatkörükön, hanem magának a közpénznek az ellopása – magyarázta a szakember. Ezek a pénzek nem kerülhettek volna az alapítványokhoz – tette hozzá.

Bár a kormány szerint minden jogszerű, Ligeti azt mondta: a jegybanktörvény úgy rendelkezik, miszerint az MNB a céljával, és az alapvető feladataival összefüggésben hozhat létre alapítványt, de mióta alapvető feladata például a közgazdasági felsőoktatás megreformálása?

Nagyon fontos kérdés, hogy mennyire jogszerűen jöttek létre ezek az alapítványok – folytatta Magyar. Erre szükséges lenne egy külön vizsgálat, míg egy másiknak azt kell majd föltárnia, hova kerültek a pénzek. A kétszázhatvanból kétszázmilliárd egyébként tiltott finanszírozása a magyar költségvetésnek (az alapítványok állampapírba fektettek pénzt – a szerk.), és ezt az Európai Központi Bank (EKB) nem fogja tudomásul venni. Ez nem büntetőjogi kérdés, de kötelezettségszegési eljárás megint lehet belőle – figyelmeztetett a jogász, aki szerint azért is van olyan alacsonyan az államháztartási hiány, mert ilyen trükköket vetnek be.

Ligeti szerint az alapítványok egyébként törvénysértő módon elmulasztották a közbeszerzést is, amikor például a felcsúti gázszerelőből lett oligarcha és fideszes felcsúti polgármester Mészáros Lőrinc cégét bízták meg fölújítási munkákkal. A TI emiatt levélben kérte a közbeszerzési hatóságot, hogy vizsgálják felül a szerződéseket, ennek pedig többféle következménye is lehet, így például akár bírság is – mondta a TI jogi igazgatója.

Szerinte az MNB nyugodtan vehetett volna épületet, zongorát és minden egyebet, amit az alapítványok megvásároltak. Vitatni lehetne, ugyanakkor kétségtelen lenne, hogy az övé, itt viszont nem erről van szó, hiszen az alapítványok vásárlásai kikerültek a jegybank könyveiből. Itt egy olyan „jogi vakfoltot használnak ki rosszhiszeműen”, ami megfoghatatlan – magyarázza Ligeti.

Az Ab egyébként nem az egész titkosító törvényt fúrta meg. Kedden az Országgyűlés a szükséges módosításokkal elfogadta a módosított törvényt, amely szerint a jegybank gazdasági társaságainak üzleti ügyei már nem ismerhetők meg. Ezek között van az átutalási szolgáltató vagy az értéktőzsde is, ami Ligeti szerint rendben is lenne, ha itt megállna a dolog, de a törvény olyan széles körben határozza meg a méltányolható érdeket, ami miatt üzleti titokra hivatkozhatnak ezek a cégek, hogy abba tényleg minden belefér. Ugyanez a szabály egyébként szóról szóra benne van a postatörvény módosításában is – tette hozzá.

Ellenzéki politikusok szerint egyébként szintén bűncselekmény történt. Bodnár Zoltán, az MNB egykori alelnöke, ma a Magyar Liberális Párt (MLP) gazdaságpolitikusa – mint arról a Budapest Beacon korábban beszámolt – hétfőn azt mondta: ami az alapítványoknál történt, az nem valami hirtelen fölindulásból elkövetett gazemberség, hanem „tudatosan, a közpénz előre kitervelt módon, bűnszövetségben elkövetett lenyúlása”.

A történetet az eheti HVG azzal fűszerezte meg, hogy címlapján rabruhában ábrázolja a jegybankelnököt, és nagyon valószínű, hogy a kép csak kép marad, és nem válik valósággá: a Nol.hu beszámolója szerint Orbán Viktor ugyanis egy békéscsabai sajtótájékoztatón arra a kérdésre, miszerint megingott-e a bizalma Matolcsyban, úgy válaszolt: „ahhoz égnek és földnek össze kell szakadnia, hogy ez bekövetkezzék”.

Olyan márpedig ritkán fordul elő.