| Majtényi László, Mellár Tamás és Vágó Gábor. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |
Százhat mini közvélemény-kutatást tervez a Közös Ország Mozgalom az ország százhat egyéni választókerületében abból a célból, hogy kiválasszák a fideszes jelölt legesélyesebb kihívóját – jelentette be Gulyás Márton, a Közös Ország Mozgalom alapítója a szervezet szombat délutáni választási nagygyűlésén. A rendezvényen a szabad versenyes kapitalizmus mind a kishantosi Ács Sándorné, mind A Város Mindenkié aktivistái részéről kapott jó néhány gyomrost. Mellár Tamás szerint meg kellene fontolni a képviselők visszahívásának lehetőségét, míg Kész Zoltán úgy beszélt a Jobbikról, mint amely egy párt a sok közül. Gyurcsány Ferenc szerint az MSZP, a DK, az Együtt és a PM heteken belül meg fog állapodni.
Színes előjátékkal kezdődött a Közös Ország Mozgalom (KOM) szombat délutáni, a terézvárosi Gödör Klubban tartott, Változást és Igazságot 2018-ban! című választási nagygyűlése. Gulyás Márton, a KOM de facto elnöke, de legalábbis arca és spiritusz rektora, valamint Gőgös Zoltán, a Magyar Szocialista Párt elnökhelyettese között lezajlott egy rövid megbeszélés, majd utóbbi távozott a helyszínről. Azt mondta: Molnár Gyula nem tudott eljönni, de itt csak pártelnökök szólalhatnak föl. „Van énnekem dolgom elég, várnak a parasztok” – fogalmazott az agrárpolitikus pártelnökhelyettes. Az intermezzo után azonban valami történhetett a háttérben, mert később Gőgös visszatért és beszédet is tartott.
Ha a Budapest Beacon helyszíni tudósítója jól értette, a Facebookon is meghirdetett esemény alapgondolata az volt, hogy a tavaszi parlamenti választáson a százhat egyéni választókerület többségében a Fidesz jelöltje legyőzhető és legyőzendő, és ebben az esetben kormány-, illetve rendszerváltás lesz. Ennek érdekében meg kell találni a százhat kormánypárti jelölttel szemben a legesélyesebb jelöltet. Hogy a Jobbik mindebben milyen szerepet visz, az kissé elmosódott, bár Kajdi József, a Modern Magyarország Mozgalom (Moma) elnökségi tagja – Bokros Lajos pártelnök külföldi útja miatt nem tudott a fórumon részt venni – a demokratikus pártok összefogásáról beszélt.
De kezdjük az elején.
Budija Szilvia jogász, a KOM szóvivője bevezetőjében arra hívta föl a figyelmet, hogy a mostani választási rendszerben a szavazatok negyvennégy százalékával lehet kétharmadhoz jutni. Szerinte a népképviseletnek igazságos választási rendszerre kell épülnie. Meg kell szüntetni a választókerületek aránytalanságait, a győzteskompenzációt, a külföldön szavazók közötti igazságtalanságot, továbbá igazságos párt- és kampányfinanszírozásra van szükség – magyarázta.
„Polt Péter bevédi az összes mocskot.”
Ahol nincsenek erkölcsök, ott van szükség szabályokra – mondta Vágó Gábor, a Korrupcióellenes Szövetség (Kellesz) titkára. Az LMP volt országgyűlési képviselője a népszavazás intézményére hívta föl a figyelmet, mint ami „erős eszköz lehet a NER-rel szemben”. Egy általa kezdeményezett népszavazás azt szeretné elérni, hogy ha már lopnak, „legalább ne hazudhassanak arról, hogy lopnak”. Példának Rogán Antal propaganda- és Lázár János kancelláriaminiszter vagyonnyilatkozatát hozta föl.
A Kellesz szerint föl kellene állítani egy független korrupcióellenes hivatalt. „Polt Péter bevédi az összes mocskot” – ezért nem lehet azt megcsinálni, mint Romániában, ahol a korrupcióellenes harc részeként a politika legmagasabb szféráiban folynak nyomozások.
Közpénzekkel kapcsolatos szerződés – folytatta Vágó – csak akkor léphetne életbe, amikor az megjelenik az interneten. Ha ez Szlovákiában működik, Magyarországon miért ne működhetne?
Szükség van egy bejelentővédelmi alapra is. Ez az olyanokat védené, mint például a volt adóhatósági munkatársból a Kellesz elnökévé avanzsált Horváth András.
Képzeljük el, hogy a „közmédiához” valaki bemenne egy Orbán Viktort kompromittáló hangfelvétellel. Azt lehozná-e a közmédia? Élve kijönne az az ember a „közmédiától”?
Magyarországon nincs sajtószabadság – ezt már Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke mondta, hozzátéve, hogy szakmai álláspontot képvisel, és ugyanezt a Fidesz kongresszusán is nagyon szívesen elmondja, ha meghívják oda.
A kormányzat kialakított a sajtószabadságról egy hamis definíciót, és ennek alapján azt állítja, hogy van sajtószabadság. Szerinte a sajtószabadság nem egyszerűen az, hogy bármiről lehet írni, hanem az is, hogy az információ az emberekhez sokszínűen, akadálymenetesen eljut.
Az őszödi beszéd nyilvánossága kerülésekor Magyarországon volt sajtószabadság, ám képzeljük el, hogy a „közmédiához” valaki bemenne egy Orbán Viktort kompromittáló hangfelvétellel. Azt lehozná-e a közmédia? Élve kijönne az az ember a „közmédiától”? – tette föl, némi derűt generálva a MÚOSZ elnöke a költői kérdéseit.
A mostani médiahatóságra Hargitai szerint nincs szükség, mivel a hatalmat védi a nyilvánossággal szemben, pedig épp fordítva kellene. Úgy folytatta: meg kell szüntetni azt a helyzetet, hogy csak a kormánypárti médiaoligarchiáknak van országos rádiója és laphálózata.
Beszéde végén a MÚOSZ elnöke üdvözölte a Nyomtass Te Is! című félszamizdat elindulását.
A 2015 óta eladott földeket vissza kell venni az állam tulajdonába.
Érzelmektől sem mentes beszédében Ács Sándorné kishantosi agrármérnök nacionalista ízű, leginkább antikapitalizmusban és protekcionizmusban utazott. „Országrésznyi területek kerülnek a leggazdagabb országok és tőkés csoportok tulajdonába” – fogalmazott, az Orbán kormányt meg azért aprította, amiért 2013-ban lehetővé tette, hogy külföldieknek is lehessen földtulajdonuk Magyarországon.
A 2015 óta eladott földeket vissza kell venni az állam tulajdonába, mivel az utóbbi két év földprivatizációira nemhogy a magyar nép, de még az Országgyűlés sem adott fölhatalmazást. Ezeket a földeket bérbe kell adni a helyi parasztoknak, tisztességes és átlátható módon – vélte Ácsné, aki szerint a föld ne legyen árucikk, spekuláció tárgya.
A hatalom kimondta, hogy a befektetők érdeke a munkavállalóké előtt van.
Beőthy-Fehér Szabolcs szakszervezeti aktivista, a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség (SZISZ) elnöke a szerinte jelentősen növekvő munkavállalói kiszolgáltatottságról beszélt. Valódi kérdésekben a törvényalkotás során nem veszik figyelembe a szakszervezetek álláspontját, a munkavállalók jogai pedig a multinacionális cégek javára sérülnek. Nem lehet normálisan sztrájkolni, megvonták a kedvezményesen történő nyugdíjba vonulás lehetőségét, pedig számos olyan munka van, amit nem lehet hatvanöt éves korig csinálni.
A hatalom kimondta, hogy a befektetők érdeke a munkavállalóké előtt van – folytatta az ifjú szakszervezeti aktivista, aki szerint „a kizsákmányolás ellen tenni kell”.
„A Tanítanék nem szervez tömegtüntetéseket, már nem tud.”
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének gyalulását Törley Katalin, a Kölcsey Ferenc Gimnázium francia szakos tanárnője és Közalkalmazotti Tanácsának elnöke, a Tanítanék képviselőnője folytatta: „A Tanítanék nem szervez tömegtüntetéseket, már nem tud. A hatalom a Tanítanékat leszalámizta” – mondta. (Jó reggelt! – Sz. P.)
A jelenlegi szakképzési rendszer a hatvanas évekbe repít vissza, a központilag előírt tananyag pedig nemcsak képletesen, de szó szerint is megfekszi a gyerekek gyomrát – folytatta az oktatáspolitikai aktivista. Hozzátette: a tanári életpályamodell annyira vonzó, hogy ma már a Vaterán is tanárokat keresnek.
Rendszerszintű problémákat nem lehet egyik napról a másikra orvosolni. Rengeteg türelemre, időre, tárgyalásra, lassú és fokozatos terápiára van szüksége a beteg – mármint az oktatás – gyógyítása érdekében.
A Civil Közoktatási Platform 2017 őszére letette az asztalra a legsürgősebb teendőket, például vissza kell állítani tizennyolc éves korra a tankötelezettséget, az iskolaigazgatóknak pedig vissza kell adni munkáltatói jogaikat – magyarázta.
„Elrontottuk, közösen.”
Az egészségügyisek politikai harcairól beszélt Varga Andrea ápolónő, az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke, s tette mindezt különös tekintettel a feketeruhás nővérek mozgalmára. Részben a pártokat bírálta, amiért „nem csináltak semmit”, részben önostorozásba kezdett, amiért „mi nem engedtük őket magunk közé, mondván, hogy ez szakmai ügy, nem pártpolitika”. Mint összegzett, „elrontottuk, közösen”.
Ugyanakkor szerinte pozitív fejlemény, hogy Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkár vezetésével létrejött egy egészségügyi minimumprogram, amihez minden ellenzéki párt csatlakozott. Ha egy ilyen összefogás az egészségügyben létrejött, akkor más szakterületeken is létrejöhet – vélte.
A nagyon rövid beszédet mondó Kincses Gyula arra hívta föl a figyelmet, hogy „szemünk elött szakad ketté az egészségügy: van az ingyenesnek nevezett és az egykulcsos adó nyerteseinek számára elérhető”. Mindenkinek elérhető egészségügyre van szükség, és ebben a kérdésben tízpárti konszenzus van. Két másik ágazatban már szintén a pártok és a civilszervezetek között alakul a konszenzus – hangsúlyozta.
A hajléktalanság kriminalizálását azonnal meg kell szüntetni.
A Város Mindenkié négy aktivistája, Misetics Bálint, Kovács Vera, Tóth Fanni és Lakatos Judit a lakhatásról, mint alapvető emberi jogról beszélt. Misetics szerint ennek az eljövendő Magyar Köztársaság alkotmányában benne kel lennie.
Az állami lakáspolitika erőforrásainak kedvezményezettjei nem a gazdagok kell, hogy legyenek. Ki kell alakítani egy szociálisbérlakás-rendszert. Növelni kell a szociális bérlakások arányát. A fővárosban vissza kell állítani a rezsitámogatási programot. Az ország minden településén elérhetővé kell tenni az adósságkezelési szolgáltatást és az adóságcsökkentési támogatást. Be kell vezetni a korábbinál jóval magasabb összegű lakásfenntartási támogatást. Meg kell állítani az árak nagymértékű emelkedését a magánbérleti szektorban. (Sic!!! – Sz. P.) Mindenkinek a gyakorlatban is biztosítani kell a lakcímhez való jogot.
A négyesből a saját bevallása szerint huszonhét éve hajléktalan Lakatos Judit szerint a hajléktalanság kriminalizálását azonnal meg kell szüntetni. Az Alkotmánybíróság (Ab) egyszer már kimondta, hogy a hajléktalanság szociális probléma, azt nem a büntetőjog eszközével kell megoldani. Arra hívta föl a figyelmet, hogy 359 ember jutott börtönbe önkényes lakásfoglalás miatt.
Majtényi szerint eljött egy „erkölcsi forradalom” meghirdetésének az ideje.
A jogállam, a joguralom helyreállításáról tartott előadásában Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke egyebek mellett azt mondta: eljött egy „erkölcsi forradalom” meghirdetésének az ideje. Ennek részeként az államnak meg kell tiltani, hogy ő határozza meg állampolgárainak, mit jelent a jó élet. Emmanuel Kantot idézte: „az ideális alkotmány az ördögöket is megtanítja az angyalok viselkedésére”. Az autoriter állam pont fordítva csinálja – egészítette ki a kétszázötven évvel ezelőtti königsbergi kollégát Majtényi.
Akár sikerül a NER keretein belül hatalomra jutni, akár nem, aki ezt megpróbálja, az meg fogja bánni – folytatta a volt adatvédelmi biztos. Szerinte vissza kell térni az alkotmányosság útjára: olyan alkotmányra van szükség, amely megtanítja majd az ördögöket is az angyalok viselkedésére.
Mellár: a miniszterelnök-jelölt ne pártjelölt, hanem civil legyen!
„Kicsit úgy érzem magam, mint 1988-ban, a Jurta Színház ülésein” – kezdte beszédét Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke, aki szerint akkor végbement „egy úgynevezett rendszerváltás”, most pedig még egynek végbe kell mennie. A 2018-as választás annyira fontos, hogy azt nem szabad csak a pártokra bízni: a civileknek is hallatniuk kell a hangjukat, mondta Mellár, hozzátéve, miszerint meg kellene fontolni a képviselők visszahívásának lehetőségét.
A Pécsett egyéniben, függetlenként vélhetően induló közgazda úgy vélte: nagyon fontos, hogy minden választókerületben egy jelölt induljon a Fidesz jelöltjével szemben, „de a legfontosabb, hogy a legjobb jelölt legyen”. A demokratikus berendezkedés pártalapú – fejtegette –, így a függetlenek nem helyettesíthetik a pártokat. De noszogatni noszogathatják azokat.
A miniszterelnök-jelölt ne pártjelölt, hanem civil (értsd: pártonkívüli – Sz. P.) legyen Mellár szerint, s mellette legyen nyolc-tíz ember, akik – ha tudósítónk jól értette, ami messze nem biztos – egy kormányt képesek kiállítani. El kell érni, hogy az emberek elhiggyék, hogy van értelme elmenni választani, mert a kormány leváltható.
Zárásként Mellár a Pink Floyd Hey You című számát ajánlotta hallgatósága figyelmébe, különös tekintettel az utolsó sorra: „Together we stand, devided we fall” (a. m. „együtt győzünk, megosztva elbukunk” – Sz. P.).
„A mi ellenfelünk nem a Fidesz, hanem a reménytelenség.”
„Ezt a választást a Fidesz nem tudja megnyerni, csak mi tudjuk elveszíteni” – adott fölszólalásának nem gyenge entrée-t az Országgyűlés egyetlen független egyéni képviselője, Kész Zoltán. Veszprém képviselője mindezt még tudta is fokozni: „Tudják, hol vagyunk? A G/gödörben. Innen együtt fogunk fölkapaszkodni a csúcsra” – utalt az esemény helyszínére.
Nem a sérelmekre kell gondolni, hanem Széchenyire és Kossuthra, akik ugyan nem szerették egymást, de mindketten szerették Magyarországot, és mi is szeretjük – folytatta az ellenzéki politikus.
„Széchenyi sok mindenben éppen úgy nem értett egyet Kossuthtal, ahogy a Jobbik az MSZP-vel, a DK az LMP-vel, az Együtt a Párbeszéddel, vagy a férj a feleséggel. De ezt a családot, melyet Magyarországnak hívnak, nem az ellenvélemények, az ellentétek, nem a különvélemények, nem a széthúzás tartja össze, hanem a közös felelősségvállalás” – hangsúlyozta Kész.
„A mi ellenfelünk nem a Fidesz, hanem a reménytelenség” – így Kész, aki emlékeztette hallgatóságát: 2015 februárjában legyőzte a Fidesz jelöltjét.
A politikus szerint nem a közvélemény-kutatásokat kell figyelni, mert a Fideszt csak a választópolgárok egynegyede támogatja. Szerinte az egyéni választókerületekben lesznek átszavazások, mint ahogy az időköziken is voltak. „Az időközi választásokon jobbikosok és liberálisok szavaztak a szocialista jelöltre, és szocialisták a jobbikosra. Mert a jelenlegi helyzetben a pártok közötti különbségek csak a pártirodákban fontosak” – folytatta az ellenzéki politikus.
„Rákóczi, Kossuth, sőt: még az orbánisták által piedesztálra emelt Horthy sem akarna Putyin barátja lenni. Nagy Imre sem akart a szovjeteknek behódolni, mert mind tudta, hogy Keletről jót nem várhatunk” – mondta Veszprém képviselője. (Horthy annyira nem akart a Szovjetunió barátja lenni, hogy 1941-ben az ő aláírásával állt be a hadiállapot a Szovjetunió és Magyarország között – Sz. P.)
Újra emlékeztetett: 2015-ben le tudta győzni a Fideszt. Szerinte 2018-ban is vagy ő győz Veszprémben, vagy a Fidesz jelöltje.
„Kutyakötelességünk visszalépni” a Fidesz elleni legesélyesebb jelölt javára. Aki most megosztja az ellenzéki szavazókat, az taktikázik, aki áprilisban is megosztja, az elárulja” őket, legalábbis Kész szerint. Ha lesz nála esélyesebb ellenzéki jelölt, visszalép a javára.
Azt akarja, hogy a fiai Magyarországon dolgozzanak, az unokáival pedig majd élőben szeretne beszélni, nem pedig Skype-on. Ha hisznek a pártok a választóikban és magukban, akkor nyerhetnek. Le lehet bontani a Fidesz nevű üresen kongó stadiont. Lebontjuk, hogy aztán építhessünk – zárta beszédét Kész Zoltán.
Nagy eséllyel senkinek sem lesz többsége a három tömb közül – prognosztizált Gyurcsány.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy a többség alapvetően az egyéni választókerületekben dől el. Szerinte az MSZP, a DK, az Együtt és a PM heteken belül meg fog állapodni.
A volt miniszterelnök szerint a Fidesz nem a többség, csak a legnagyobb kisebbség, és hatvan-hetven egyéni választókerületet is elveszíthet.
Nagy eséllyel senkinek sem lesz többsége a három tömb közül – prognosztizált Gyurcsány. Ebben az esetben szerinte három hónap múlva új választás lesz, „és azon meg legyőzzük a Fidesz.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Fodor Gábor. Attól, hogy vitám van a másikkal, nem leárulózni kell, hanem együttműködni vele – utalt a Magyar Liberális Párt elnöke arra, hogy a 2016-os népszavazás kapcsán a demokrata oldal többi része milyen jelzőkkel kényeztette azért, mert az igennel történő szavazás mellet buzdított, azt kockáztatva ezzel, hogy érvényes lesz a népszavazás. A Momentumra célozva közölte: akik ma az együttműködés ellen vannak, azok, ha látják az erőt, lehet, hogy majd két hónap múlva együtt akarnak működni.
Zárásként Fodor Kövér László egy 1989-es interjújából idézett. Ebben a mostani ház- és fideszes választmányi elnök azt mondta: a politika szolgálólányának tekinti a jogot, egy olyan szolgálólánynak, akin nap mint nap erőszakot tesz. „Most is ez a helyzet” – értett egyet Fodor huszonnyolc évvel ezelőtti párttársával. (Mindketten alapító tagjai az 1988. március 30-án alakult Fidesznek. Fodor 1993 novemberében kilépett a pártból – Sz. P.)
,2022-ben nem lesz demokratikus lehetőség a váltásra.”
„Jó ötlet volt Kész Zolt támogatni: Egy tökös, nagyon jó képviselő lett belőle” – ezt már az időközben visszatérő Gőgös Zoltán mondta, aki szerint olyan értelmes, tehetséges civil szereplőkre van szükség, mint Mellár Tamás vagy Kész Zoltán. Gőgös szerint szükség van egy közös miniszterelnök-jelöltre is, mert „a magyar nép vezetőre vágyik”. Elő kell állítani azt a személyt, „aki Orbán Viktor megfelelő kihívója lehet”.
A 2018-as választás sorsfordító lesz – vette át a szót Kajdi József, a Modern Magyarország Mozgalom elnökségi tagja. Ő is Kövér Lászlót idézte – igaz, nem 1989-ből, hanem 2017-ből –, aki azt mondta, hogy a Fidesznek azért kell győznie, hogy amit eddig csináltak, az visszafordíthatatlan legyen. „Ha most nem nyerünk ,2022-ben nem lesz demokratikus lehetőség a váltásra” – vélte Kajdi, aki a sorok között finoman utalt rá, hogy a Jobbikot esetleg ki is lehet hagyni a buliból: „Ki kell választani a legesélyesebb közös demokratikus jelöltet. Aki kormányváltást akar, arra szavazzon” – mondta az Antall-kormány államtitkára.
Akárcsak az MLP-elnök Fodor, úgy az ugyancsak egy egyszázalékos pártot vezető Karácsony Gergely is az együttműködésben látta a siker titkát. Egyúttal a 2010 előtti korszakkal való szembenézést is javasolta politikustársainak.
A Párbeszéd az eseményen az Együttet is képviselő társelnöke bejelentette: december 1-től Vágó Gábor lesz Zugló átláthatósági biztosa. „Büszke vagyok a zuglói szociális modellre” – tette hozzá a kerület polgármestere.
„Ha legalább olyan bölcsek vagyunk, mint a saját szavazóink, akkor 2018-ban egy új korszak alapítása kezdődhet” – zárta beszédét Karácsony.
Gulyás Márton: „az nem lehet, hogy a többség legyen ellenzékben.”
Akárcsak a rendezvény elején Budija, úgy Gulyás Márton is azt az anomáliát vetette föl, hogy negyvennégy százalékkal meg lehetett szerezni a mandátumok több mint kétharmadát.
A KOM de facto elnöke szerint „az nem lehet, hogy a többség legyen ellenzékben”. Justin Trudeau példáját hozta föl, aki 2015-ben úgy tidott Kanadában választást nyerni, hogy mozgalmak indultak, a helyi konzervatív jelölt legesélyesebb kihívóját megtalálandó. Hangsúlyozta: a százhat egyéni választókerület a legfontosabb, így mindegyikben meg kell találniuk a Fidesz legesélyesebb kihívóját.
Bejelentette: a három, számára leghitelesebb közvélemény-kutató céggel, a Mediánnal, a Tárkival és a Záveczzel a KOM kiterjedt kampányt indít abból a célból, hogy fölmérje mind a százhat egyéni választókerületben: ki a legesélyesebb ellenzéki jelöltjelölt. „Ezt közösségi finanszírozásból fedezzük” – fogalmazott Gulyás, aki szerint ezzel a NER 2018 tavaszán megbuktatható.
A Közös Ország Mozgalom várja az adakozásokat, és az önkéntes aktivistákat – mondta Gulyás, hozzátéve, hogy követeléseikkel elindítanak egy petíciót.
Egy kérdésre úgy felelt: a NER demokratikusan, erőszakmentesen megbuktatható. Nem kell, sőt: kifejezetten tilos az erőszak. Ahol a világban erőszakosan váltottak kormányt, ott még rosszabb jött utána – mondta.
Ugyancsak egy kérdésre úgy reagált: a százhat mini közvélemény-kutatás során az összes ellenzéki jelölt mérve lesz egy-egy adott választókerületben.
Egy, a hallgatóságból érkezett kérdésre Majtényi László úgy felelt: bár 2010 előtt Szájer József azt mondta, hogy az alkotmányos rendszert nem fogják megváltoztatni, mégis ezt tették. Az alkotmányos jogállamot helyre kell állítani, de „szakmai meggyőződésem, hogy az 1989-es alkotmányhoz való visszatérés esélye már elmúlt”. A IV. Köztársaság alkotmányos rendszere azonban a III. Köztársaság alkotmányos rendszerét is magába foglalhatja.
Majtényi szerint az alaptörvény kiiktatta a népet.
Majtényi arra hívta föl a figyelmet, hogy az alaptörvény kiiktatta a népet. Vissza kell hozni az actio popularist és a népszavazást – mondta.
Ugyancsak kérdésre Ács Sándorné azt felelte: Orbán a középkori feudalizmust ötvözi a keleti diktatúrák rendszerével. „Ez (mármint a föntebb vázolt választási együttműködés – Sz. P.) az utolsó esélyünk, hogy ebből kiszabaduljunk. Ez az egy életünk van.”
Gulyás Márton végül még köszönetet mondott mindenkinek.
Taps, függöny, sajtos pogácsa.