Nemrég a Jobbikhoz köthető Alfahír online lapnak adott interjút a korábbi egyetemi tanár, Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasa. Aleksandr Dugin körvonalazta szokatlan vízióját, melyben a közép-kelet-európai országokat egy nagy konglomerátummá olvasztaná egybe, és Putyinnal szemben kritikákat is megfogalmazott. Miután kiesett az orosz vezetés kegyeltjei köréből, Dugin körbeutazta a világot, hogy szélsőjobboldali körökben terjessze eurázsiai elveit.

A riportot Szaniszló Adrienn, a Jobbik tagja készítette, aki önkéntes választási megfigyelőként részt vett az orosz szeparatisták által ellenőrzött donyecki választás megfigyelésében. Dugin az interjú során beszélt „A geopolitika alapjai” című könyvéről is. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi lenne Magyarország szerepe az általa elképzelt „egészségügyi kordon” felállításában Nyugat-Európa és a javasolt Eurázsia (gyakorlatilag Nagy-Oroszország) között, Dugin azt válaszolta, hogy Magyarországnak el kellene veszíteni nemzeti szuverenitását a legtöbb közép-európai országgal egyetemben, hogy azok egy nagyobb, regionális birodalmat hozzanak létre.

„Őszintén hiszem, hogy a nemzetállamok kora lejárt. Jóval több etnikum létezik, mint nemzet, és maguk a nemzeti határvonalak ebből kifolyólag mindig igazságtalanok. Ezért van újra itt az ideje a Birodalmak létrehozásának. Vagy egy Birodalom – egy nyugati, amerikai, vagy több Birodalom létrehozásáról lehet szó. Éppen ennek az eldöntésére kell megkeresni a választ. Ha több Birodalom jönne létre, akkor azokból az egyik az Eurázsiai lenne, egy másik pedig az Európai. A „cordon sanitaire” országai Európa és Eurázsia között maguk kell, hogy létrehozzanak egy közös területi egységet, mondjuk a Hatalmas Kelet-Európát, kihasználva azt a kettősséggel jellemezhető szuperpozícióját, hogy részben eurázsiai, részben európai terület. De ebben az esetben sem látom helyét a nemzeti törekvéseknek. Ha mondjuk Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, meg talán a Volinyi terület és Ausztria is egységessé válna, akkor az magába gyűjtené az összes magyart, vagyis etnikailag minden visszaállna a Trianon előtti időkre.”

A Trianoni-szerződés (1920) megfosztotta Magyarországot területének kétharmadától, és magyar nemzetiségű lakosságának harmadától, ezért mintegy 5 millió magyar vált más országok – Jugoszlávia, Csehszlovákia, Ausztria, valamint Ukrajna és a területileg megnövekedett Románia állampolgárává. Trianon és a szomszédos területeken élő magyarok kérdése azóta is érzékeny kérdés a jobboldal köreiben. Dugin gyakorlatilag azt javasolja, hogy a korábbi magyar korona alatti területeket egyfajta kelet-európai szuperhatalommá kellene újrakovácsolni. A szovjet vezető, Sztálin a beszámolók szerint hasonló javaslatot tett 1940-ben Horthy Miklós magyar régensnek, de ő ezt elutasította.

Dugin nyíltan kritizálja Putyint, amiért túl lassú és határozatlan abban a küldetésben, ami Oroszország nyugati szomszédjainak visszahódítását jelenti.

„A Krímmel és Novorosszija támogatásával kapcsolatos politika helyes, viszont az ezt követő lassuló folyamatok helytelenek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Oroszország Ukrajnával mostanáig úgy viselkedett, mint mindenki mással, elengedte a kezét és csak a gázvezetékeken és magánmegbeszéléseken keresztül tárgyalt vele. Semmi rendszer nem volt a kapcsolattartásban. Ukrajnával kapcsolatban egyébként semmilyen döntés nem születik, ebben a kérdésben teljes a kábulat, így értékelni sincs benne mit. A minszki megbeszélések teljes kudarccal zárultak, hogy mi lesz a továbbiakban, nem tudnám megmondani. Úgy tűnik, az időzítés folyamata most az amerikaiak kezében van, hiszen amint Kijevet sikerül a végső támadás felé lökniük, akkor el is dől minden. Ehhez biztosnak kell lenniük abban, hogy a Kreml nem fog reagálni. E nélkül túl nagy lenne a kockázat, de amint megérzik, hogy kontrollálják Moszkvát a beépített hálózataikon keresztül, azonnal döntő csapást fognak mérni rá.”

Az orosz filozófus emellett Vona Gábort, a Jobbik elnökét is magasztalta, akit úgy írt le, mint „fiatal intellektuális vezető”, aki reális filozófiai és geopolitikai nézetekkel rendelkezik. Elmondta, a szélsőjobboldali magyar párt az európai politika nagy reménysége.

Annak ellenére, hogy Dugint kiközösítették Putyin belső köreiből, gondolatai tükröződnek az orosz elit gondolkodásmódjában, valamint számos oktatási intézmény tankönyvében is. „Eurázsiai” filozófiája, mely szerint egy Oroszország által uralt Eurázsia Birodalom az orosz politikai erőfeszítések végső célja, általánosan elfogadott tézis az orosz politikában. Dugin volt az egyik kiötlője a folyamatos orosz offenzívának a Krím elcsatolása érdekében, valamint az orosz szeparatisták kelet-ukrajnai fegyveres akcióinak támogatásának, ami háborúhoz vezetett a régióban.

Magyarország a beszámolók szerint orosz nyomás alatt maradt, mind gazdasági ügyletei, mind pedig az Orbán kormánnyal fennálló politikai kapcsolatok miatt. Ugyanakkor kiderült, hogy a Jobbik egyre szorosabb kapcsolatokat ápol a Kremllel. 2014 októberében az idex.hu hírportál számolt be Kovács Béla, a Jobbik EP képviselőjének történetéről, aki kapcsolatban állhatott az orosz titkosszolgálatokkal is orosz feleségén keresztül. Kovács a Jobbikot már a kezdetektől pénzügyileg is támogatta, és számos moszkvai útjára Vona Gábor is elkísérte.

Hivatkozás:

http://alfahir.hu/birodalom_epul_a_nyugattal_szemben

http://m.csmonitor.com/World/Europe/2015/0127/Putin-s-brain-says-he-doesn-t-have-Putin-s-ear.-Do-we-know-who-does

http://index.hu/belfold/2014/09/28/a_glorious_match_made_in_russia/

http://www.4pt.su/en/content/aleksandr-dugin%E2%80%99s-foundations-geopolitics