Az Alkotmánybíróság szerint a közpénz az MNB alapítványainál is közpénz marad

Az Alkotmánybíróság csütörtökön elkaszálta a negyedbillió forint közpénzt eltüntetni szándékozó törvényt. A testület kimondta: a közpénz nem veszíti el közpénzjellegét attól, hogy azt a Magyar Nemzeti Bank átpumpálja az alapítványaiba. Az Együtt szerint Matolcsy Györgynek távoznia kell a jegybank éléről.

Mint arról a Budapest Beacon korábban beszámolt, a Kúria szerdán úgy határozott: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai közpénzt kezelnek, így ki kell adniuk, mely társaságokat, milyen célból, és mekkora összeggel támogattak, kivéve, ha magánszemélyről van szó. Ezen ítélethez csatlakozott csütörtökön az Alkotmánybíróság (AB) azzal, hogy elkaszálta az Országgyűlésen – mint arról ugyancsak beszámoltunk – rohamtempóban keresztülvitt, mintegy negyedbillió forintnyi (huszonöt után tíz nulla – a szerk.) közpénzt eltüntető törvényt.

A fideszes Bánki Erik által jegyzett, és Áder János köztársasági elnök által normakontrollra küldött jogszabály arról rendelkezett volna, hogy amint a közpénz beteszi a lábát az MNB valamelyik alapítványába, megszűnt volna közpénznek lenni, az alapítványoktól így a gazdálkodásukra vonatkozó adatokat még közérdekű adatként sem lehetett volna kikérni.

Az AB indoklása szerint az MNB kizárólagos, vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, illetve az általa létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozó rendelkezések alaptörvény-ellenesek. A magas testület megítélése szerint magát a jogszabályt hatályba léptető rendelkezés is alaptörvénybe ütközik, mivel az visszamenőleges hatállyal okozna jogsérelmet.

Az AB megállapította, hogy a jegybank – mely maga közfeladatot ellátó szerv, és közpénzzel gazdálkodik – kizárólag a feladataival, és elsődleges céljával összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az általa ezen szervezeteknek nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét.

Ugyanebben a jogszabályban rendelkeztek volna arról is, hogy az MNB vezető tisztségviselőinek bérét a duplájára emelik. Matolcsy György elnök alapfizetése így ötmillió forintra emelkedett volna.

A másik – az MNB alapítványait érintő jogszabállyal együtt elfogadott – törvényt ugyanakkor nem találta alaptörvénybe ütközőnek az AB, ami azt jelenti, hogy a Magyar Posta szerződéseit nem kell nyilvánosságra hozni még visszamenőleges hatállyal sem, kivéve, ha egy adott perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó adat nyilvánosságra kerülése nem sérti a posta üzleti érdekeit. Ez lényegében azt jelenti, hogy a bírói gyakorlat dönti majd el, közérdekű adatnak minősül-e egy adat, vagy sem.

A módosítás visszamenőleges hatályú, tehát a folyamatban lévő ügyeket is érinti, ami azért lényeges, mert a cég az utóbbi hetekben több adatkikérési pert is elbukott első fokon.

A Fidesz-frakció közölte: tiszteletben tartja az AB döntéseit.

Az Együtt szerint mindezek után Matolcsy György jegybankelnöknek nem maradt más választása, mint távozni pozíciójából. „Matolcsy György jegybankelnök pozíciója tarthatatlanná vált. Minden létező jogi fórum (AB, Kúria, bíróság, NAIH) megállapította, hogy az MNB kizárólag közpénzt kezel. Ezzel szemben Matolcsy György végig azt hazudta, hogy a jegybanki eredmény nem közpénz, hanem a nemzeti banké. Aki ennyire nem érti a saját maga által vezetett intézmény működését, vagy ekkora csalást akar elkövetni, annak távoznia kell!” – fogalmazott Pápa Levente, a párt alelnöke.

A Demokratikus Koalíció (DK) közleményében inkább a kormánypártra koncentrált. Szerintük Orbánék „kifejezetten arról alkottak törvényt, hogy a saját zsebükbe tehessék a sokak adóként befizetett közös vagyonát”.

A Magyar Liberális Párt (MLP) az adatok kiadásának fontosságára igyekezett fölhívni a figyelmet, és arra szólította fel az MNB vezetését, hogy a jegybank és alapítványai haladéktalanul tegyenek eleget az összes ellenük indított közérdekű adatigénylésben foglalt kérésnek.

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) is üdvözölte az AB döntését, de csak részben. Mint azt közleményükben írják: sajnálatos, hogy az AB a postatörvény kapcsán elfogadhatónak tartotta a visszamenőleges hatályú jogalkotást. A testület ezzel „segédkezet nyújtott Orbán Viktor lopásalapú kormányzásához és a Magyar Posta titkos privatizálásához”.

„A Fidesz hatalmi gőgjére nézve is súlyos kritikát fogalmazott meg az Alkotmánybíróság” – közölte a Jobbik.

Elképzelhető, hogy az ügy fontosabb annál, mintsem hogy a kormány csak úgy feladja, legalábbis erre utal Lázár Jánosnak a csütörtöki kormányinfón tett kijelentése. A kancelláriaminiszter úgy fogalmazott: tanulmányozni fogják a határozatot, és amennyiben annak indoklása lehetőséget ad rá, akkor a parlamentnek meg kell vizsgálnia, lehet-e alkotmányosan rendezni a kérdést.