Alkotmányellenesek a különbíróságra vonatkozó rendelkezések

január 13, 2017

Sulyok Tamás elnök (középen) beszél az Alkotmánybíróság nyilvános határozathirdetésén 2017. január 13-án. Fotó: MTI, Szigetváry Zsolt

Alkotmányellenesek a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezései – mondta ki az Alkotmánybíróság pénteki, nyilvános határozathirdetésén, vagyis a testület egyetértett a köztársasági elnök indítványával.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult Áder János köztársasági elnök, kérve, hogy a testület állapítsa meg a közigazgatási perrendtartásról szóló, december 6-án elfogadott törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét, és egyben közjogi érvénytelenségét.

Áder többek között azt kifogásolta, hogy a Trócsányi László igazságügyi miniszter által előterjesztett törvény egyszerű többséggel elfogadott passzusaival sarkalatos jogszabályokban foglalt rendelkezéseket módosít – a Fidesz nyilvánvalóan azért intézte így, hogy megúszhassa a kétharmados szavazást.

A köztársasági elnök indítványában emlékeztetett az Ab korábbi állásfoglalására, amely szerint a kétharmados törvények közvetlen módosítása a kétharmados törvény szabályozási köréhez közel álló, azzal esetleg részben egybevágó, másik, egyszerű többséggel meghozható önálló törvény módosításával, vagy új törvény alkotásával alkotmányosan nem kerülhető meg.

Pénteki döntésében erre az álláspontra helyezkedett az Ab is, és elfogadva az államfő érvelését kimondta, hogy a vonatkozó rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek.

Az Országgyűlésben 2016. december 6-án megtartott zárószavazáson egyébként 115 igen, 36 nem és 21 tartózkodás mellett szavazták meg a törvényjavaslatot, tehát a jelen lévő képviselők kétharmada támogatta, ám miután a szavazás az egyszerű többséget igénylő törvények elfogadására irányuló általános eljárási rendben zajlott, a közjogi érvénytelenség megállapítható az Ab szerint.

 
A most elkaszált törvény szerint közigazgatási felsőbíróságként a Fővárosi Törvényszék járna el. A bíróság elsőfokú hatáskörében olyan jogvitákat bírálna el, amelyek vagy alkotmányos szerepük, vagy az eljáró közigazgatási szerv hatásköre miatt kiemelt jelentőségűek. Példaként a törvény indoklása a kormány irányítása alá nem tartozó államigazgatási szervek közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereit, továbbá a köztestületi pereket és a gyülekezési joggal kapcsolatos cselekményeket említi.

Trócsányi László igazságügyi miniszter a törvényjavaslat indoklásában azzal magyarázta az új perrendtartási kódex megalkotását, hogy a közigazgatási perek polgári perrendtartásbeli szabályozása a közigazgatási eszköztár bővülése miatt már nem képes azt a teljes körű bírói jogvédelmet biztosítani, amelyet a jogállamiság és a hatalommegosztás alkotmányos elvei, továbbá az európai jog megkövetel.

Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója korábban – még jóval a törvény elfogadása előtt – a Budapest Beaconnek adott interjújában hosszasan elemezte a tervezetet. Egyebek mellett azt mondta: nem szokatlan jogállami megoldás Európában, hogy sajátos jogvitákra, különleges szaktudást igénylő perekre különleges bíróságokat hoz létre a kormány, ugyanakkor az egyáltalán nincs rendben, hogy a kormány ezt titokban tervezte meg, továbbá az is gyanúra ad okot, amikor egy ilyen átszervezés egy tömegben, szokatlan módon és a felsőbíróságokon, tehát nem az alsó szintű bíróságokon történik.

A mostani döntés egyben azt is jelenti, hogy a kormánynak át kell dolgoznia a javaslatát, és kénytelen lesz egyeztetni az ellenzékkel.

A korrekció után a szaktárca gyorsan a parlament elé vinné a törvényt

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) azt szeretné, hogy még idén februárban újra szavazhasson az Országgyűlés az AB által elkaszált törvényről. A szaktárca közleménye szerint céljuk, hogy „a formai eljárási követelmények be nem tartása miatt kifogásolt rendelkezések” azok korrigálása után az eredeti elképzeléseknek megfelelően 2018. január elsején hatályba léphessenek.

A tárca továbbá üdvözli, hogy az Ab a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény vizsgálata során megállapította: szükség van a közigazgatási eljárásjog és perjog teljes megújítására, továbbá az önálló közigazgatási perrendtartási kódex megalkotása az európai jogfejlődés útja.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):